„Családjára megindultan és szeretettel gondolt vissza. Meggyőződése, hogy el kell tűnnie, ha lehet, még határozottabb volt, mint húgáé. Az üres és békés szemlélődésnek ebben az állapotában volt már akkor is, amikor a toronyóra elütötte a hajnali hármat. A lassú derengést, amikor oldódni kezdett a sötét az ablak előtt, még megélte. Ekkor feje, már nem akaratának irányítására, lehanyatlott, és orrlikából csendesen kiáradt utolsó lehelete.”
/Franz Kafka – Az átváltozás/
A balatonfűzfői csapat 2000-ben alakult, pontosabban Fűzfőgyártelepen. Mivel kellően korrekt biográfiát küldtek, így beszéljenek helyettem ők: „Kezdetben ketten (Kiss Norbert-dob, Kurdi Bálint-gitár) alkottuk a bandát, majd nemsokára csatlakozott hozzánk az akkori énekesünk.
Sokáig feldolgozásokat játszottunk: régi Slayer, Morbid Angel, Cannibal Corpse dalokat. Ezeket néhány környékbeli koncerten elő is tudtuk adni. 2005-ben az énekesünk személyes okokra hivatkozva elhagyta a bandát. Ezután elkezdődött egy hosszú folyamat mely során megpróbáltunk basszusgitárost, ill. énekest találni, ami nem ment valami könnyen. Basszusgitáros posztra az évek során jelentkezett pár ember, de túl nagy falatnak bizonyult nekik a dalok pengetése. Eddigre már teljesen elhagytuk a feldolgozásokat és saját számok gyártásába kezdtünk.”
Majd idén jött az énekesposztra Kovács László, akivel már pár dal el is készült, szeptemberben felvették az Átváltozás demót, amellyel egy zanzásított képet kapunk az amúgy közel 20 nótából. A négyhúrosok terén azóta sincs változás, szóval a Carcharias továbbra is keresi társukat, hogy egész legyen a bagázs, hiszen a mini debütöt még Kurdi Bálint basszarintotta fel. Szóval lehet jelentkezni, de fel lehet kötni a gatyát is, hiszen az említett hatások valóságosak…
…régi Slayer-es szólók, Morbid Angel és Monstrosity illetve Brutality témázgatások, melyben a korai Cannibal Corpse és Incantation is helyet foglal, ha nem is kipárnázott páholyában, de azért kellően kiemelkednek a díszlet és színház unalmas fényeiből. Én magam a thrash húzásokat csak elvétve érzem, inkább tekinteném death metálnak, mint az imént emlegetett műfaj keveredését a belezős fémmel. Érdekesség talán még, az érthető hörgés és a magyar szövegek – amelyek néhol nagyon jók, de van ahol elég viccesen hangzanak – a megszokott keresztényellenességgel hadakoznak a globális vallási diszciplínákkal szemben. Sajnos sok helyen nagyon is egyértelmű a hatás – főleg a kiállásoknál, ám egy fiatal és tehetséges csapat szempontjából a majd kiforrja magát aspektussal mentegetőzve rájuk hagyjuk. A végeredmény mellesleg kellően old school, s lehet én nem vagyok képben a hazai scene szempontjából, de nem nagyon tudok más hordáról, amely ezt a műfajt ilyen szinten művelné. A rákfenéjük a lakhelyük, ahonnan nehéz olyan közönséget és zenésztársakat toborozni, akiket ez olyan szinten érdekelne, ahogy azt a komolyság megkövetelné.
A három számos Pokol és verem járás innen lekapható ingyen, a srácoknak pedig több egyediséget, egy jó basszerost kívánok (akit érdekel a dolog a carcharias@index.hu címre kontatktoljon), s persze várom a folytatást!
Vélemény, hozzászólás?
Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.