Nos, ha egy pillantást mérünk a tagokra – borítóra, s persze a felejhetetlen logora, akkor könnyen rájöhetünk hogy bizony a holland Heretic nem egy újabb Marduk, de még a Dimmu Borgir féle komplex populáris fekete fémhez is vajmi kevés közük van. Nekem elsőre a Nocturnal Breed megcsúszottabb pillanatai jutottak eszembe, na de őszinte leszek, ez idáig nem ismertem a brabanti 95-ben alakult black hordát, s szégyen ide vagy oda, most is egy best off dologgal ismertem meg őket, no sebaj, azért vagyunk emberek, hogy tévedhessünk.
A Praising Satan – 15 Years Of Ultimate Satanic Sleaze 15 év válogatása, de lényegében túl sok differenciát nem mutat az évek múlása, a csapat vagy vér komolyan, vagy poénból, de a black metal egy viszonylag ritkább válfajával támad a kereszténység bástyájára, s legyünk kritikusak, ettől a dallamos punk’n’black’n’thrash – roll muzsikától túl sok fal nem fog megrepedni, ám ettől még abszolúte kellemes hallgatni való, mondhatni kikapcsol, buliztat, az amúgy viszonylag komoly szövegekkel. Hatások terén a fentebb már említett oslói Nocturnal Breed mellett olyan neveket tudnék megemlíteni melyek levágósan más zenei kultúrából erednek, ez pedig a Sex Pistols és a Mistifis. Természetesen nem punk zenét kapunk, van itt egy nagy adag thrash néhol heavy-vel keverve és lényegében a black metál is jelen van ám sokkal inkább vokál terén, mint zeneileg. Néhol crossover, néhol már-már OI hatású, s persze pár komorabb dallamnál azért érzékelhetjük azt is könnyedén, hogy a holland barátaink ragaszkodnak a múlthoz, szóval post-Venom és post-Bathory alappillérei omlanak a tudatlan hallgatóra. Az összkép igazán koszos rock’n’roll egy nagy adag fentebb említett kilengéssel és fertőzéssel. Hazai téren a Drünken Bastards utazik hasonlóban, ám az sokkal black közelibb, amúgy kicsit gondban vagyok a pontok terén, hiszen…
…ha magát a zenét kéne értékelnem, gyakorlatilag a dalok nagy részét megírni és összerakni képes egy kicsit is jobban összedolgozó amatőr zenekar, ám a hangulat, a gonosz ’70-es és ’80-as évek vérgőzös masinájának kaszái bizony-bizony lenyisszantják tehetetlen testünk a múlt lázadásába ragadt nyakunktól, így tehát nem is zárhatok mással: „Through this music full of hate we give the devil praise!!!”
Vélemény, hozzászólás?
Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.