Dark Reflexions
Beyond Obscurity

(Silent Noise Records • 2010)

haragSICK

2011. március 13.

0

Pontszám

8.3

„Bizonyos idő után minden ember túlélési esélye eléri a nullát.”
/Chuck Palahniuk – Harcosok klubja/

Meglepően régóta nem jelentkeztem már itt a Fémforgács „hasábjain”, amely biztosan egyeseket örömmel töltött el, ám a vigadóalomnak vége, hiszen újra itt vagyok, s kezdésnek ismerkedjünk meg egy jelencore csapatával, melyben azért néhol a régi iskolák padjai is felelevenednek. Nem kell messzire menni, csak ide a szomszédos Ausztriába, a Dark Reflexions 2009 elején alakult Vorarlbergben. Barátaink hivatalosan semmit sem adtak ki, szóval ez az első próbálkozás, amely debüt gyanánt kapásból egy nagylemez, korrekt hangzással és szép nyomdai munkával, amely mögött a Silent Noise Records áll. Na, gyorsan zavarjuk le a dolgot, hiszen pár érdekes megoldástól eltekintve ez bizony metalcore…

Osztrák barátaink egy kellemes és misztikus zongora intró után belecsapnak a lecsóba, a tényállás kapásból intenzív deathcore jellegű invázióval szaggat végig, acsarkodik és lépked, repít és horzsol, no meg szép dallamokkal csendesen duruszol. A lemez amúgy változatos, hiszen kapunk pár klasszikus HC vonalat, komoly kórusokkal, melodikus death metal hempergést, és némi doomos cammogást, az amúgy már ezerszer lefogott metalcore alapok mellé. A végeredmény tartogat kellemes pillanatokat, ilyen példának okáért a Faceless közepe, ami egy az egyben a My Dying Bride világát idézte fel bennem, vagy a Darkness, Quiet szépsége, nem is beszélve az Eternal Fear agyas és lüktető szaggatásáról. A Dark Reflexions kapcsán ugyanaz mondható el, ami nagyon sok sorstársukról; ügyesek, tudnak bánni a hangszerekkel, igyekeznek elrugaszkodni némileg a megszokott halmaztól, a divat orientáció számottevő, de nem direkte jelentkezik, ám elkéstek vele – ennek a lemeznek is, ahogy sok másiknak évekkel ezelőtt kellett volna elkészülnie, akkor az újdonság lendületes ereje talán engem is jobban letaglózott volna…
 …mert ez így és ebben a formátumban egy nagyon izmos és megdönthetetlen 8.3-as. Aki mellesleg kedveli a változatosabb metalcore-okat, annak könnyedén lopja trendi szívébe magát az osztrák csapat erőteljes debütje, mely felveti annak lehetőségét, hogy bár az irányzat hanyatlóban van; róluk elképzelhető, hogy hallunk-olvasunk még – legyen így!