A svéd Maim hangzása és külsőségei, mintha csak a ’90-es évek eleji death metál hullámot idéznék fel, holott a linköpingi mészáros horda 2006-ben alakult. Kidobott egy debütöt 2009-ben, a folytatást, melyről most olvasol, pedig tavaly. A kiadásért a Soulseller Records a felelős, s persze mondanom se kell, a képződmény old school death metal, cammogó témákkal, csörömpölő cinekkel, tompa pergőkkel, lassú és gyors vágták közti átmenettel, no meg mély hörgéssel.

Hatások terén sok csapat neve megemlíthető lehetne, az Entombed-től a Dismember-en át, egészen a Grave -féle mezőkig. Puritán nem túl komplex halálos fém ez kérem szépen, és nagyon sokat lehetne taglalni mi honnan van, minek mi értelme, de nem teszem. Hallgatom és elfogadom tiszteletadásukat a műfaj iránt, de lényegében egy újabb tucat csapatot kapunk, megszokott koronggal egy régi műfajból. Ettől még sokaknak fog kellemes emlékeket felidézni a múlt hasábjairól, lassan olvasva fel a gyermekkor és emlékezés nosztalgikus ikonjaiként. Bennem is ilyen gondolatok fortyogtak, de végül egy erős 8-assal zártam is a dolgot.

Magától értetődő, hogy a múltból teremtődik a jelen, a mából meg a holnap, s mindez a múlt hozadékaként mindenben benne foglaltatott, okot és okozatot hasít, na de ha igazán derengeni szeretnék, miket hallgattam 15 évesen, akkor nem egyszerűbb berakni az eredeti előadókat?!
Vélemény, hozzászólás?
Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.
