Megérkezett a harmincnyolcadik ciklikus törvény az olasz New Risen Throne által prezentálva. A magány rejtett struktúrái cím talán kicsit emelkedettnek (ereszkedettnek) tűnhet, de aki merész és teljesen át tudja magát adni ennek az egy órás lemeznek úgy, hogy marad lélekjelenléte, garantálom hogy nem fog cinikus mosollyal az arcán lenézően bólogatni.
A Gabriele Panci által megalkotott egyszemélyes formáció harmadik lemeze ez. Folyamatossága koncepciójában valahogy így követhető: a bemutatkozó Whispers of the Approaching Wastefullness lemeze az angyali üdvözletet, a Crossing the Withered Regions című második megnyilvánulása a adventet, ez pedig egy újjászületést próbálja hanghullámok által megjeleníteni a magányosság rejtett struktúráinak segédletével.
A megzavarodottság zaklató hangjaival nyit a lemez. A bejátszások lélektépő mivolta és a lassan és mélyről előhömpölygő elektronikus hangok megadják az alaphangulatot. Labilis lelkületű egyéneknek még orvosi felügyelet mellett sem ajánlom! Bár igen hatásos és mélyreható, de a Karjalan Sissit ezt már prezentálta, arról nem is szólva, hogy sokkal jobban.
Az Echos From the Lossnál sötét odúdba szállsz alá, de sajnos a hangminták némiképp „feloldják” a tökéletes hatás elérését. Ez sajnos a lemez egészére jellemző. Nincs nagy baj, lehet csak nekem tűnnek túl szúrósnak, kicsit karcosabbnak a hangfolyamok, egye fene! A Lonilessnél megállunk egy kicsit körülnézni ebben a végtelen feketeségben, feketeségünkben, ahogy a lassan felerősödő dobok és a kardok pengéi harcra invitálnak – önmagunkkal. Egy lassú, mélyreható belső harc ez démonainkkal. A végletekig széteffektezett cimbalom (?) hangjai mintha hamuesőt idéznének, mindjárt elfogy a levegő…
A lemez többszöri hallgatás után is azt mondatja velem, hogy tulajdonképpen semmi különöset nem csinál Gabriele, egyszerűen csak a standard dark ambient stíus megszokott és már ezerszer hallott témáit hozza. Persze, nem is nagyon várható egetverő újítás ettől a földalattinál is földalattibb stílustól, de nem árt néha mérlegelni, mi az ami lerágott csont, és a határok keretein belül (de miért ne lehetne azon túl is?) valami egyénibbet létrehozni. Végeredményben nem rossz lemez ez, csak már hallottam jónéhányszor…
A formátum négy paneles A/5 méretű mappába zárt multimédiás CD, ami a fentebb látható videót tartalmazza.
Vélemény, hozzászólás?
Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.