Taake
Noregs Vaapen

(Dark Essence Records • 2011)

Infam

2012. január 18.

0

Pontszám

8

Teljes joggal állítható, hogy Hoest neve egybeforrt a black metal műfajával, mivel ő az a figurája a norvég színtérnek, aki a sokak által aranykornak tartott (80-as évek végétől a 90-es évek elejéig terjedő) szcéna jelenleg is aktív résztvevője. Hoest a Ragnarok oszlopos tagjaként vált a műfaj emblematikus zenészévé, s amint szakított a fent említett formációval, ideje nagy részét a szólóprojektjének, a Taake-nek szenteli. 2011 szeptemberében látott napvilágot a formáció legújabb kiadványa, a Köd – Norvégia Fegyvere (Taake – Noregs Vaapen).

Aki figyelemmel követte a Taake korai munkásságát, az tisztában van vele, hogy az ízig-vérig vegytiszta true norvég black metal stílusjegyek forrasztották egybe a Hoest által rögzített felvételeket, a kompromisszum legkisebb jele sem volt felfedezhető más műfajok hatásaként. Megfigyelhető, hogy nagyjából 2006-tól, ahogy a Darkthrone a black’n’roll zenei irány felé mozdult, úgy a komplett norvég színtéren is teret nyert ez a fajta kísérletezgető magatartás. A 2008-as Taake albumon már érezhetővé vált a true jelzőbe belesűrített jellemvonásoktól való eltávolodás és a Darkthrone reformjaihoz való közeledés. A Noregs Vaapen is ennek a lenyomataként aposztrofálható, lévén a Hoest által komponált dalok ugyan karakteresek, de semmiképp sem illenek a Taake korai lemezeinek sorába. Hoest a vokálon kívül gitáros, basszusgitáros és dobos szerepkörben is közreműködött a felvételek során, a kreativitása leginkább a fogós rock riffekben tükröződik, a démoni hangja nem ,,üt” annyira, mint teszem azt a Ragnarok stúdiólemezein. Veretes névsort vonultat fel a korong a vendégzenészek lajstromában, többek közt Nocturno Culto, Demonaz és Skagg is felfedezhető énekesi poszton. A Nordbundet dalban pedig magyar vonatkozásra is figyelmesek lehetünk Csihar Attila személyében. Összességében rám nem bír akkora hatással az új koncepcióban utazó Taake (és Darkthrone), mint mondjuk egy ortodox black metal korong a 90-es évek elejéről, idusáról, meglátásom szerint a rock elemek egy más irányba viszik el az atmoszférát, ez nem black metal.

Akinek bejön a Darkthrone másodvirágzása, bátran próbálkozzon a Noregs Vaapennel, de fenntartom, hogy ez Taake 2.0 és nyomokban sem maradt a korai szellemből.