At The Dawn
From Dawn to Dusk

bahon
2013. március 26.
0
Pontszám
8.5

Ezúttal lássuk a nem kezdő zenészekből összeállt kezdő zenekar bemutatkozó lemezét Olaszországból!

Érdekes és izgalmas feladatnak látszódott elsőre az imolai brigád hamar felkarolt tehetségének zenei megnyilvánulásáról beszámolót írni, hiszen Vittorio Zappone bőgőstől eltekintve mindenki próbálkozott már korábban együttesben zenéléssel. A pulzusszámomat pedig az emelte meg, hogy kíváncsivá tettek, mit lehet kihozni a thrash/death alapokkal rendelkező tagoknak, ha klasszikus power műfajban szeretnének maradandót alkotni. Aki nem szeret olvasni, de érdekli a konzekvenciám, annak a szemnyugtatása végett előre közlöm, hogy nem sok újat, de korrekt, szórakoztató, bármelyik napszakban elővehető (az éjfélt csak a portásoknak és a pékeknek ajánlom, hogy csak a p-betűsökből válogassak) fiatalos alkotást!

Elsőre, nem bírom ki szó nélkül, hadd említsem meg, hogy sajnos megint egy olyan nagylemezt tudhatok a birtokomban, aminek van bónusz dala! Már nem egyszer adtam közzé felháborodásomat, hogy mi a fészkes fenének kell a lemez egységét ezzel a plusz „ajándékkal” szétcincálni? Jelen esetben pedig miért nem lehetett sima, befejező számnak feltüntetni az amúgy nagyon eltalált, epikus Disaster Recovery Plant? Annyira illik oda, hogy nem értem, minek ez a megkülönböztetés. Indokolatlanságban felér egy egérlyukra felfabrikált rézkilinccsel. Nem először hozom fel pozitív példaként a kanadai Southern Crosst, akik a From Tragedy albumuk megjelenése után az orcatár oldalukon ajándékozták meg rajongóikat a Confession bónusz dalukkal. Nekem ez a megoldás sokkal emberközelibbnek hat.

Másodjára a külsőségekről néhány védtelen gondolat. A logót szerintem nagyszerűen választották meg, csakúgy, mint az egyszerű, de minden fontos elemet tartalmazó cd-könyvecskét. A borító koncepcióját már nem teljesen értem, habár a címre is utalhat, meglehetősen felejthetőre sikeredett. Zenekari oldaluk príma, ám klipek terén jobban szűkölködnek, mint a Marussia a Forma 1-es pontokban. Reméljük rövidesen eme állapot változni fog, hiszen hangsúlyozom, új zenekarról (2011-ben álltak ebben a formában össze) van szó és a lemez is harmatfriss, 2013. január 29-i. Szóval van még idejük fejet rázni a kamerák optikái és az egyenzöld háttér között.
Megfilmesítendő dalokból pedig van választék! Ha hirtelen nekem kellene kijelölni egyet, akkor bizony kezdő búcsúbajáróként csak találomra lőnék a kifőzött, űvegkemény pálcák közé. De itt, ellenben a felhozott gyenguska példával, biztosan találnék. Mert ki tudna felelősséggel válogatni a Kamelot, Stratovarius, Edguy, Vision Divine, Labyrinth, Masterplan, Angra… (és még hosszan folytathatnám a remek sort) behatásokból hol gyengébben, hol erősebben behatárolható dalok közül? Csakis a tagok! Bízom bennük!

A kitűnő hangzás már szinte alap, ha a kiadó termékeit nézzük, ezúttal sem tudok mibe belekötni. A hallható teljesítmény pedig egyedietlensége ellenére, vagy talán éppen annak köszönhetően fejbólintásra és magas pontszám kiadására ad nálam okot. Remek hallgatnivaló, na!

Kötözködésemet három területen tudom kiélni, de ezek mindegyike annyira erőltetett, mint az egérlak bejáratára eszkábált nyitómű szidolozása. (Még van ennél lejjebb is…) Mattia Ughi dobos játékát néhol túl kiszámíthatónak találom, habár a progresszív, a’la alternatív megoldások nem hiszem, hogy a koncepciója tudatos része lett volna. Michele Viaggi gitáros szólózásainak futama is sokszor eljátszottak már, hiába hangzatosak. A közben be-becsúszó pontatlansága pedig nem éltető táptalaja a világhírnévnek. Stefano De Marco vokalista pedig figyelhetne jobban énektartományának körültekintőbb kihasználására. Nem kell folyton apait-anyait beleadni amikor pl. a hard rock Balthazarban hallható finomkodás is erőssége. Bátrabban azzal az énektémákkal!

Most, március utolsó harmadában, amikor a visszaköltözni és idei első fészküket hangos apróságokkal megtölteni szándékozó rozsdafarkúak elképedve topognak eleséget keresve a bokáig érő hótakaróban, a At The Dawn lemezének hallgatása kellemes alternatívát nyújt a kerti munkák ellehetetlenült elvégzése mellé.