Motörhead
Kiss Of Death
A 2004-es Inferno lemez után végre megérkezett az új Motörhead album, a Kiss Of Death. Nos, Lemmy bátyóék nem okoznak csalódást most sem, ez a lemez is igazi Motörhead rock ’n’ roll!!!
Ez a lemez is folytatja a Motörhead hagyományokat, tehát nincs semmi agyonpolírozott művészieskedés, csak dögös, húzós rákenról! 🙂 Mindenki azt hozza amit elvárunk tőle, Mikkey Dee úgy üti a bőröket, ahogy kell, Phillip Campbell igazi finomságokat nyúz elő a gitárjából (a Devil I Know-ban olyat gitározik, hogy csak pislogtam szép nagyokat!), és hát Lemmy is maradt az aki, egy igazi csajozós ős-rock’n’roller! 🙂 A lemez nyitódala a Sucker, már hallható volt a „Rock S’Cool!” válogatáson (köszi a lemezt NorthWar!), és már ez megnyugtatott, hogy nem lesz itt baj, ez a Motörhead lemez is gyűjteménybe való! Azért annyira nem idegeskedtem, a ’92-es March Or Die (én ezt az albumot hallottam először, és mindig is örök kedvenc marad!) lemez óta hallgatom Lemmy-éket, és eddig nem volt okom panaszkodni. 🙂 Mindig azt kapjuk, amit várunk. Olyannok mint az Iron Maiden és talán a Manowar, csak a Maiden és a Motörhead együttesen is képtelen lenne annyit pózerkedni, mint a Manowar. 🙂
Általában nem szoktam kiemelni egy egy dalt, mert egy album vagy jó, vagy nem (szerintem). Ez az album jó, nem is kérdés. Sima 10 pont, a nyár legjobb r’n’r albuma. Most mégis megemlítenék pár dalt, mert számomra ezek a csúcspontjai az albumnak, illetve nehogymár megszóljon valaki, hogy csak ennyit írok a lemezről! 🙂 Na, a már említett Devil I Know iszonyatosan jó kis nóta, de ezt hallani kell, leírni nem lehet (na, jó én nem tudom leírni…), ami után rögtön a Trigger következik, és ha lehet, akkor itt még rátesznek Lemmy-ék, és fokozzák az amúgy is felpörgetett hangulatot.
Amit nem tudok eldönteni, mármint hogyha kéne döntenem, hogy a lemez legjobb pillanata a Devil I Know és a Trigger párosa, vagy a God Was Never On Your Side. A God Was egy lassú középtempós, dal, akusztikus kezdéssel, döbbenetesen jó gitárszólóval, és egy nagyon keserű szöveggel. Tényleg nem tudom megmondani, hogy miért, de nekem nagyon bejön ez a dal, és mivel ez a 6. track a 12 számos albumról előtte és utána is van idő egy kis fesztelen őrjöngésre. 🙂 És azt is el kell árulnom, hogy miközben erről a pár dalról írtam, kezdtem egyre bizonytalanabb lenni, mivel az összes dalt ki lehetne emelni, tényleg, bitang jó ez a lemez!
Nagyon meg vannak írva a dalok, király refrének, ízes gitárok, és masszív alapok. Ezt a zenét a legjobban egy hatalmas fesztiválon lehet élvezni, egy (egy-két) korsó sörrel a kézben, és ahogy hallgatja az ember a zenét, máris kedve támad, hogy elinduljon egy hatalmas Motörhead bulira, és hagyja hogy a veterán rockerek lezúzzák az arcát!
Rock’n’Roll, csajozás, headbang – Motörhead ’til death!!!
Kiadó: Sanctuary Records
Vélemény, hozzászólás?
Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.