A Gôr Mörgûl története 2010-től kezdve követhető nyomon, amikor is a szárd csapat a black metal nagykönyvbe írt egy nem túl emlékezetes fejezetet In the Sign of Blackness albumával, amelynek csapnivaló hangzása, kezdetleges jellege, átlagon aluli összteljesítménye nem sok jót kínál a hallgatójának. Elképzelhető, hogy maga a csapat sem tartotta sokra azt a lemezt, vagy egyszerűen csak érezték, hogy más folyik az ereikben, mert azt követően a death metal irányába kalauzolta őket a sors. Nem kapkodták el a folytatást, hiszen a 2014-es Ruins on the Icons of God kislemezig semmi nem történt. Illetve, dehogynem! A fiúk tudás, dalszerzés és minőség terén igencsak sokat edzettek, hogy megteremtsék azt a felfrissült, átalakult és virulens bandát, amelynek 2015-ös Heresy lemezét jelenleg a kezemben tartom.
Aki csak a debütöt ismeri a zenekartól, az semmit sem sejthet a Heresy korongról. Gyakorlatilag két teljesen különböző bandáról is beszélhetnénk, ha a zenét vesszük alapul. Bár a zenekar továbbra is blackened death metalként, vagy black/death-ként definiálja saját zenéjét, én mégsem találok ebben egy szemernyi black metalt sem. Ez, kérem szépen, egy brutális, technikás death metal album, méghozzá az Origin-féle megközelítéssel, néha egy-egy Behemoth-ra emlékeztető riffel tarkítva.
Minden dicséretet megérdemel egy olyan zenekar, amely ebben az intenzív, brutális stílusban fogós és emlékezetes dalokat képes megfogalmazni. Márpedig a Gôr Mörgûl szóban forgó lemeze teljesítette ezt a bravúrt, ami nagy szó! Persze, aki egy-két hallgatás után akar kiismerni egy ilyen sűrítményt, azt azonnal lebeszélném a Heresy meghallgatásáról, mert csak az idejét fogja vesztegetni. Először át kell törni a szélvész tempójú rifforkán által felépített falat, hogy be lehessen hatolni a belsejébe, ahol már mindent hallani.
Amint az ismerkedő öt-hat hallgatáson túl van az ember, a brutális gitárörvényeknek el kell kezdeniük magukkal ragadni a hallgatót, miközben a pusztító erőnek hatnia kell, ez pedig a dalszerzés dolga. Megjegyezném, mennyire könnyű lett volna elvéteni a feladatot és beleesni a céltalan cséphadarás hibájába, azonban itt minden nüánszra külön figyeltek a zenészek. Éppen a legjobbkor jönnek a váltások, a kiállások, a meglepetések, a nem várt szólók és harmóniák. Nem kevés múlik a szintén Originre emlékeztető vokáltémákon, amely a megfelelő hangszínnel, hanglejtéssel és drámaisággal teszi végzetessé a korongot.
<a href=”http://satanath.bandcamp.com/album/sat119-g-r-m-rg-l-heresy-2015″>SAT119: Gôr Mörgûl – Heresy (2015) by Gôr Mörgûl</a>
Igazság szerint, szinte minden dalban van valami kiemelkedő, a nyitó dal elsöprő erővel bíró, mégis fogós riffekből álló ámokfutásától elkezdve, az Abominion nyughatatlan, váltásokkal teli, fenyegető hangulatán keresztül, a Martyrion dal szárd (?) nyelven elkántált középtempós rítusain át, egészen a meglepően erős harmóniákkal, dallamokkal felruházott zárótételig, amelynek meghatározó riffje ki sem megy a fejemből.
Az albumot hallgatva, olyan zenészek képe rajzolódik ki, akik mindent beleadtak ebbe a lemezbe, amit kreativitás és minőség terén képesek voltak nyújtani. Ezt nem úgy kell érteni, hogy verejtékes erőlködés útján jutottak használható témákhoz. Távolról sem! Inkább arról van szó, hogy amit az utóbbi öt év alatt tanultak, és amiben azóta fejlődtek, az mind kellett ahhoz, hogy elérjék azt az érettségi szintet, hogy képesek legyenek egy olyan lemezt letenni az asztalra, ami kétségkívül brutális, ugyanakkor hallgattatja magát. A jelenlegi Gôr Mörgûl egy komoly gárda, amelynek tagjai tudják, mit akarnak. Sőt, ismerik a mértéket is, így nem teszik azt, amit oly sokan, hogy ötvenakárhány perces, pihenőmentes zúzalékot szórnak a zenehallgató fülébe, hanem 30 percnél megáll az óra, a rendelkezésre álló nyolc kerek dalban pedig mindent sikerül elmondani, amit egy ilyen kompakt anyag esetében el lehet várni. Egyedül a CD booklete sikerült egy kicsit szegényesre, de talán legközelebb arra is lesz lehetőségük, hogy ezen javítsanak.
<a href=”http://satanath.bandcamp.com/album/sat119-g-r-m-rg-l-heresy-2015″>SAT119: Gôr Mörgûl – Heresy (2015) by Gôr Mörgûl</a>
Egy fiatal csapatról beszélünk, akiknek a pályafutása nyílegyenesen ível felfelé, még ha a zeniten elhelyezkedő hatásaik kiváltságát egyelőre nem is élvezhetik. Egy biztos: izgalmas idők jönnek a Gôr Mörgûl háza tájára egy ilyen vérbő lemez után.
Vélemény, hozzászólás?
Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.