Halor
Welcome To Hell

(2006)

2006. december 16.

0

Pontszám

8

Aki egy kicsit is követi a magyar metal életet, nem hiszem, hogy nem hallott még a szombathelyi heavy metal bandáról, a Halor-ról. Emlékszem, már az első demójukat is hallottam Horsepower címmel, amit egy kifejezetten jó bemutatkozásnak véltem, hisz ezen hallható a máig legismertebb számuk, (a címadó) amihez még videoklip is készült nemrégiben. Az elsőt még egy demo követte a „The Power’s Breaking Loose” még 2002-ben. Közben olyan nagy nevekkel turnéztak, mint a Lord vagy az Ossian. Ezeken kívül a 2003-as nagy Petőfi Csarnokos Ossian, és a 30 éves jubileumi Lord bulin is ott lehettek, sőt körbejárták az egész országot.

Lassan tehát eljött az idő az első nagylemezre, amelyet stílusosan „Welcome To Hell’-re kereszteltek. Emlékszem, még koncerten hallottam egy kis ízelítőt belőle, amin le voltam döbbenve, mert a nóta alapján mintha egy kicsit feszegették volna a heavy metal határait. Mikor végre konkrétan is kézhez kaptam a művet, beláttam, hogy igazam volt. Az első „Hell Is Rising” olyan kapkodós riffeléssel indul, hogy csak lestem, bár a refrén tipikus Halor. A második „Face To Face” a legnagyobb szám a lemezen nagyon eltalált gitárharmóniákkal, Maidenes szólóval, a végén pedig igaz ökölrázós együtténeklős refrénnel. Erre akkora beindulás lesz a koncerten, hogy öröm lesz nézni. Majd a kicsit bugyuta refrénű, de amúgy ütős „Gods Of War” következik. A heavy metal vonalat erősíti a kicsit Hammerfall-os „Break Down The Walls”. A „No Way Out” jól eltalált refrénjével és hatalmas szólójátékával, kemény alapozós riffeléssel a másik favoritom. A kicsit nyugodtabb középtempós menetelős „Change To Be Free” is telitalálat. Majd a háborús zajokkal indító címadó is színtiszta heavy metal eszencia hatalmas refrénnel. Nem elemezném végig, mert egy gyenge dal sincs itt, ellenben megtalálható a két demó címadó nótájának újra felvett verziója.

Ákosnak nincs nagy hangja, de nem is vállalkozik nagy dolgokra, szerintem az egyik védjegye a bandának és nincs is vele gond, de mindegyik tag ért a hangszeréhez. A hangzást az elején kicsit szokni kell, de különösebb gond nincs vele, főleg ha azt vesszük, hogy nem euró százezrekből készült nyugati produkció. Még a borító is nagyon eltalált Sallai Péter keze munkáját dicséri. Nagyon örülök, hogy a Halor ilyen erős anyaggal mutatkozott be és, hogy nem ragadtak le, mertek kicsit tágítani zenei horizontjukon. Ha van igazság a földön, nagy zenekar lehet belőlük. Én szorítok nekik. Egy szimpatikus zenekar, szimpatikus lemeze a „Welcome To Hell”.

Honlap:
http://www.halormetal.hu/