Cross Borns
A Torony

(2006)

Skinners_Cage

2007. január 10.

0

Pontszám

9

A tatabányai származású fantasy-metal Cross Borns elérkezett az Orion történetét feldolgozó trilógia befejező részéhez. Az első rész az Álomföld, a második az Orion és az A Torony befejező harmadik rész. Ezen a lemezen immár új dobos üti a bőröket Racs Attila személyében, aki állításuk szerint új dinamikát vitt a Cross Borns zenéjébe. És valóban! A nyitó dal a Bűnbánó Ember olyan energiával hatol a hallójáratokba, mint még soha. Végre sikerült egy egészséges hangzást összehoznia a csapatnak. Végre olyan tökösen megszólal a gitár, ahogyan én azt mindig vártam volna a bandától. A Kalandozás Középföldén albummal ismerkedtem meg a csapattal. Annak a lemeznek semmi baj nem volt a hangzásával, csak a gitár nem úgy szólalt meg, ahogy annak kellett volna. A következő Álomföld album hangzása már kezdett hasonlítani a jóhoz, de az Orion viszont inkább a katasztrófa volt, mint előrelépés, mármint hangzás szempontjából, főleg, hogy a régi ütős Nagy Károly helyett „Casio a dobos” ütötte a bőröket, ami alapból illúzióromboló volt. De most végre itt a Torony! Jó hangzás, jó és nem mellesleg húsvér dobos. A lemez hangmérnöke Jaja Hari Das volt, vagyis Audioplanet stúdió.

A CB-nek „sikerült” pályafutása egyik legtöményebb albumát összehoznia. Az első hallgatás után is vannak momentumok, amelyek megragadnak, de igazából úgy egészében rengetegszer meg kell hallgatni, hogy rendesen beérjen, és lehessen róla ilyen pozitív kritikát írni. 🙂 Nem is érdemes számonként kivesézni, hiszen ez a lemez a maga egységében jó, és úgy jó ahogy van. Néhol furcsa, hátborzongató hangokkal, néhol pedig gyönyörű szép, monumentális dallamokkal operálnak. Éppen attól függően, hogy a történet egyes részei milyen hangulatot teremtenek. Somlói Feca ismét fantasztikus szövegeket alkotott. Gyönyörű, magával ragadó, érzésekkel teli, ember feletti muzsika. Hihetetlen, szavakkal leírhatatlan hangulattal bír.

Valahogy amikor így belemerülök egy zenekar albumába, és magával ragad a hangulat, a zenei megoldásokra nem is nagyon figyelek oda, inkább az egészet próbálom értelmezni, de most kénytelen voltam félrerakni eme jó – vagy rossz mindenki maga eldönti – szokásomat. Somlói Feca nagyon változatosan használja hangját. Az egyik kedvenc ének részem a Szép Új Világban című dalban van. („Mint a éj mikor ébred a hajnali szél…”) Libabőr ezerrel.

A gitárosok játékában is bőven el lehet merülni, főleg, hogy végre úgy harap, ahogyan kell. Fantasztikus szólók vannak egyes számokban, amire eddig nem nagyon láttam példát a CB-nél, legalábbis ilyen technikásakra biztos nem. Nagy Viktor basszerosnak, nagyon jó basszushangot kevertek ki, így végre meg lehet ismerkedni, technikás, fantáziadús játékával. Jankó Gergőről nem lehet emberi szavakkal beszélni. Az ország egyik legjobb billentyűse, itt is fantasztikus dolgokat művel. Racs Attila dobos pedig mint azt már fentebb írtam, fantáziadúsan, dinamikusan, precízen ütötte fel az albumot.

Ajánlom, hogy aki meghallgatja a lemezt, ne utazás közben, autóban, vagy éppen más tevékenység közben tegye, hanem zárkózzon be a szobába, feküdjön le az ágyra, küldje fel a hangerőt és merüljön bele ebbe a csodálatos alkotásba. Ha nem figyelünk rá oda, nagyon könnyen elmehet mellettünk ez a muzsika, és nagyon nagy kár lenne érte.

A dupla cd-s kiadvány másik cd-jén az album angol változata található meg, azonban akinek nem a legjobb az angol tudása, inkább merüljön bele a magyar cd-be, mert ezekről nem lehet eleget áradozni.

2007 őszére ígérik a zenekar 10 éves jubileumát megörökítő válogatás albumot, Halhatatlan Vágyódás címmel. Számolom vissza a napokat…