Ivan
Memory

 

Lehulló rozsdabarna levelek, eső, a sáros föld szaga és az ősz mélabú melankóliája. Mindezek tökéletesen párosulnak a klasszikus, melodikus doom/death metalt játszó ausztrál Ivan formáció 20 perces, 2 tételes Memory címmel megjelent harmadik albumának szomorú hegedű, zongora aláfestéssel kísért lassú futamai. Az album a gyász, a megfoghatatlan csoda és pszichózis témáit állítja középpontba. Mindezeket a funeral doom ulrta súlyos, lassú gyászmenet gitár riffeléseivel, a teátrális hangvételű hegedű és zongora nyomasztóan bánatos hangjaival mutaja be, amik alá egy fájdalmasan hörgős ének redőzik. Mindezek olyan hangulatot teremenek, amely egyesek számára zavartságot, lelki zavart és félelmet, a bánat érzésének távoltartást, míg másoknak megnyugvást, emlékezést, a bánaton való túllépést is jelentheti. Vagyis némileg terápiás célokat is szolgál. 

 

A letargikus, amolyan nagyzenekari nyitányú Visions már első hangjaival a föld alá húz. A 22 perces dal klasszikus bánat keringőihez megfelelő tárként szegődnek a lehangolt doom gitár-riffek enyhén epikus vonalú metalos szólamai, valamint a hegedű fület simogató szóló kiállásai, amiket amolyan fekete keretként foglalnak össze Brod Wellington énekes fájdalomtól gyászos hörgései. A filmzenei atmoszférát árasztó, a halál csókjának is nevezhető Time Is Lost hosszas, merengős, hervadt szonátája egészen szívünkig markolnak. Egyedülálló módon segít a kegyetel, a gyász, és a részvét megértésében. Akár átéltük már hasonló személyes élményeket eddigi életünk során, akár nem.

A Memory nyomasztó áriái remek hangulatot adnak a temetői sírendezéshez. Hallgatása közben könnyen lehet egy olyan érzésed mintha egy nyitott sír mellett állnál, ami magába szippant, miközben hervadt őszi levelek hullnak alá. Figyelem! Nem minden napi hallgatásra ajánlatos.