A francia Morgoth zenekart egy AurvaniL nevű fiatal zenész jegyzi, saját bevallása szerint is erős szálak fűzik Tolkien fantasztikus világához, és pl. a Mournful Congregation zenéjéhez. A stílus Funeral Doom Metal, sok akusztikus átvezetővel. AurvaniL a Morgoth-on kívül még két másik zenekarban is aktív, a Manipulator demó későbbi kritika tárgy lesz. Addig is itt van a Morgoth.
A Cosmic Visions-t párszor meghallgatva sem mondhatok sem túl jót, sem túl rosszat. Ez itt egyértelműen demó, az első, ráadásul egyszemélyes zenekarról lévén szó, mindent az utolsó hangig egy embernek kellett megteremtenie. Ezek a pozitív részét képezik a megítélésemnek. Ettől függetlenül van benne pár helyen tévesztés vagy ritmusból kiesés (főleg akusztikus gitárral előadott részeknél zavar be, egyszerűen nem lehet nem észre venni), a hangzás pedig demós, mit is mondhatnék. A legszörnyebb számomra az volt, amikor a szóló teljesen kiesett a zene ritmusából, egy pillanat alatt széthullott az addigra már legalább 8 percen keresztül aprólékosan épített hangulat. Ez volt számomra az abszolút negatív pólus a lemezen.
A demó általában az agyontorzított gitárokkal próbálja „eltakarni” ezeket a hiányosságokat, akusztikus akkordbontásoknál persze ez még szembetűnőbb, mert nincs mivel leplezni a bakit. Fura, hogy nem is törekedtek erre.
A zene ? Lassú és monoton, ugyebár. Sokszor ismétlődik egy-egy téma, és mivel a tíz perc feletti szerzemények itt átlagosnak mondhatóak, ezeket bizony nehezen emészti meg bárki, aki nem Doom-on edződött. Ettől függetlenül az is igaz, hogy változatos a maga lassú, komoran vánszorgó tempójával együtt. Szerencsére (vagy nem, mindenki döntse el maga) nem csak ultralassú, mélyen depresszív hangulatok uralják a lemezt, az akusztikus részeken kívül a melankolikus tiszta ének is ezt szolgálja. Amikor AurvandiL ráérez egy akusztikus témára, azt sajnos majdnem az unalomig tudja ismételni, majdhogynem mindemféle változás nélkül. Persze valamivel ki kell tölteni egy 15 perces nótát. A szövegekről nem tudok mit mondani, de a számcímek alapján annyira változatos dolgokról lehet szó, amennyire a világűr változatos témákat rejt magában. Ez persze lehet röhejesen hangzik, de a témában jártasak tudják mennyire lehet változatos a világűr.
Én talán óvakodnék helyből a Mournful Congregation-el való hasonlítgatástól, de persze lehet hogy, ez lenne a végcél, amivé válni szeretne. Mindenesetre a Morgoth ettől még messze áll, de az is igaz, hogy jó úton halad. Kb. ennyire tudtam (vagyis nem tudtam) megfogni a lemezt. Nagyon egyik oldalra sem tudom tenni a dolgot, és nem lehet kimagasló demónak nevezni a Cosmic Visions-t. Silánynak meg semmiképpen nem nevezném, a sok hiba ellenére nem rossz amit itt hallunk. Ha a zenekar a sok gyerekbetegséget ki tudja nőni, biztosan jó kis lemezeket fogunk még tőle kapni, de egyelőre ennyi érzek csak benne.
Mindenestre a hörgésre néhol helyen visszhang effektet tenni jó húzás volt! Persze a hörgés is lehetne mélyebb. Talán pár év aktív gyakorlás után mélyülni is fog, talán nem is ez a cél. A zenészi véna is jelen van, vannak jó ötletek, össze is vannak téve a nóták, de valami még kellene.
A demó csúcspontja egyértelműen a Cosmic Ballet. Mivel ez csak 11 perces, ebből egy nagony ütős 7 perceset kéne komponálni, vagy egy 20 perces ultralasssú tortúrát. Kb így tudnám jellemezni. Vagy legyenek még lassabbak, még befordultabbak a szerzemények, vagy kicsit ki kéne rostálni az oda nem illő vagy túlzásba vitt részeket.
Ha a demós pontozási mércémet veszem elő, akkor kb. 67 % a végítélet.
Megmérettetett.
Vélemény, hozzászólás?
Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.