Libra
Dreamwander/Humanifestation

(2007)

Skinners_Cage

2007. október 15.

0

Pontszám

9

A Libra zenekar 1995-ben alakult Szegeden. A kissé kuszának tűnő tagcserék után alakult ki a mai felállás, azonban az alapító tagok közül Mihály Zsolt (dob), Szűcs Gábor (gitár) és Korom Dezső (basszer) azóta is kitartanak.

2003-ban jelent meg első demójuk Álomkóborlás néven, amelynek kibővített, angol nyelvű változata a 2005-ös Dreamwander. A demó rögzítésében az alapító tagokon kívül Adam Martin énekes, Kiszel Nóra fuvolista és Korom Tamás gitáros halható.
A lemezt indító Lay Me Down To Rest, nyitó fuvola témájával azonnal egy más világba repít minket. Elbűvöl, szinte szerelembe ejt a hangok hallatán. Aztán ahogy berobban a banda, a pokol legmélyebb bugyraiban találjuk magunkat. A megszólalás konkrét, bár lehetne kissé vastagabb, de ne feledjük ez egy két évvel ezelőtti felvétel. A nóta a maga bő 8 percével, kissé már hosszúra nyúlik, de élvezhető. A második szerzemény a War On Earth az egyik kedvencem. Adam Martin nagyon jókat énekel benne. A fuvola és gitártéma nagyszerűen egészíti ki egymást, ami egyébként a két demó minden egyes szerzeményére elmondható, de itt hangsúlyosan jelenik meg. A harmadik dal egy instrumentális szerzemény, nagyszerű dallamokkal, gyönyörű fuvolajátékkal. A demót záró The Storm hosszas gitárbevezetővel, majd kellemes fuvoladallammal, illetve Martin szövegmondásával ragadja magával a hallgatót, azonban a 6 és fél perc játékidőt itt is kicsit soknak tartom. Lehetett volna kicsit rövidebbre vágni a témákat, akkor érdekesebb lehetett volna.

A 2007-es Humanifestation demót, már egy némileg átalakult csapat rögzítette. Kiszel Nóra fuvolista helyére Kalmár Emese érkezett, Adam Martint és Korom Tamást Koós Ákos egy személyben helyettesíti. A felvételek Bajnóczi Sándor Gőzerő fuvolás házistúdiójában készültek, a keverést pedig Vári Gábor Dystopia énkes-gitáros végezte.
A nyitó Vermin tipikus gótikus, néha kicsit éles váltásokkal tűzdelt nóta. Nagyon húz az „Oh I wish” kezdetű versszak gitártémája. Azonnal headbangelni kell rá. Aztán pedig gyönyörű fuvolatémával lassul vissza a gótikus tempóra. Nagyon jól felépített nóta. A Vermin-t követő Calling ismét, már szinte a banda védjegyének számító fuvolatémával indít, aztán berobban a dallamos gitártéma, amely végigkísér az egész dalon. Gyönyörűen fájdalmas a refrén.
A címadó tétel egy instrumetális szerzemény, amely néha már szinte popos irányba hajló, extradallamos témákkal teletűzdelt nóta. A This is Hell aztán újra visszaránt a valóságba a Humanifestation okozta mámorból. Egy pusztító, kegyetlen metál nóta, viszont remek, nem egyértelmű dallamokkal. „Welcome Home – Again!!!”

A Dreamwander hangása sokkal üdítőbb volt a fülemnek. Sokkal tisztábban lehetett hallani minden hangszert, itt kicsit kásásabb az összkép. A pergőre pedig tessék más bőröket venni, vagy máskor jobban odafigyelni a hangmérnökre, mert elég rémesen szól.

Összességében azonban a Humanifestation jobban sikerült, befogadhatóbb és jobban felépített szerzemények kerültek rá. A következő lépés koncerten is csekkolni a bandát, s utána már semmi sem menti meg őket attól, hogy egy újabb rajongóval bővüljön a táboruk.

További info és rendelés: Korom Dezső 6732 Szeged Máramarosi u. 7/b,
E-mail: librazenekar@gmail.com