The Pirate Ship Quartet
The Pirate Ship Quartet EP
Az utóbbi időkben nagyon sok post-rock/instrumental zenét sikerült megismernem, közülük sokan már öreg rókák, mint a Red Sparowes, God Is An Astronaut, Grails, de mindig fel-fel csillannak újabb nevek, amik kellően szép, de kemény és összetett zenét játszanak. A The Pirate Ship Quintet Britanniában honol, s nevük ellenére nyolcan alkotják a zenekart (hát igen, nem véletlenül kerülhetett ennyi „zseni” egy szigetre). Nem nagy múltra tekintenek vissza, de pár év koncertezés után végre elkészült első 3 számos EP-jük, 30 percben.
Ha hasonlóságot keresnék más együttesekkel, az olasz Neil On Impression-t, az Yndi Halda-t és a The Evpatoria Report-ot hoznám fel. NOI-ra főleg a zongorázós betétek emlékeztetnek, de a többi megszólaló hangszer, a hegedű, réz fúvósok, gitár és a ritmus szekció is hangulatilag ehhez van közel. Legfőképpen a gitár és vonósok képezik a számok szerves részét, a post-rockban meg a legtöbb zenében is bevett creshendo-ra építkezve nyílik meg az út a letaglózó betétek előtt.
Kedvencem a Lost Science, melyben a hangszerek réteges megszólalása olyan mély érzelmeket sugall, hogy legszivesebben sírva vizelnék be. És úgy vág a falhoz, ahogy azt illik, a szám feléig várakozás, majd egy pofon, újabb nyugis rész és tarthatod a orcád másik oldalát a végére, akkora finiselés van.
Az I Kina Spiser De Hund, ami annyit jelent, hogy Kínában kutyát esznek, már durvábban szólal meg, metalosabb riffekkel Russian Circle-ös módra foglalják magukba a lágyabb zongorázós, csellós részeket. Szomorú, akár filmes betét is lehetne, ahol a harcmezőkön elhullottakat siratják.
Az utolsó Pirate Ship fogós, ismétlődő riffje rányúlva a többi hangszerre hálózza be a füleket, kétszeres creshendoval a végén. Az év egyik legjobb EP-je, sínylődő lelkeknek kötelező.
Vélemény, hozzászólás?
Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.