Deivos
Emanation From Below

(Metal Mind • 2008)
viribusunitis
2008. január 13.
0
Pontszám
8

Azért a lengyel Metal Mind nem tököl. Nemcsak szerteágazó szervező tevékenysége és mentori szerepe példa értékű, de amit manapság DVD–k dolgában művel, az valami fantasztikus. Olyan kiváló zenekarok élő anyagai fűződnek a nevükhöz, mint például az Obituary, Onslaught, Solitude Aeturnus, Catamenia, Blaze Baley, Vital Remains, Vader (egyes hírek szerint az újjáalakuló dán Artillery is az elit közösség tagja lesz hamarosan.)
A nevek önmagukért beszélnek.

Azért jut idő a tehetségek felkarolására, valamint piaci pozícióinak javítására is. Ennek jegyében rengeteg feledésbe merült vagy elsikkadt anyag jelenhetett meg újra. Legfontosabb szempont náluk a minőség!

A lublini Deivos 1997-ben alakult. Két évvel később demoval, majd 2003-ban az ötszámos Hostile Blood EP-vel jelentkeztek a többi hasonszőrű zenekarhoz hasonlóan saját kiadásban.
Aztán tavalyelőtt megjelent első sorlemezük a Emanation From Below, amely bizony alaposan elsikkadt a nagy dömpingben. Érezhette a Metal Mind (Empire Records) is, hogy ebben az anyagban több van, ezért most újra kiadja.

A zene pedig vérbő, technikás death metal kb. a nagy testvér Vader és úgy nagyjából a Morbid Angel nyomán. Nyilvánvalóan jó zenészek és ezt bizonygatják is szorgalmasan.
Ezzel együtt sem válik befogadhatatlanná az album, mert minden számban van valami, amire oda kell figyelni. Valami emlékezetes riff, kiállás, egy húzós dobtéma. Érdemes is figyelni a dobos srác játékos megoldásait, finom pörgetéseit. A dalok általában gyorsak, de sokszor lassulnak vissza középtempóig. Szinte minden dal tartalmaz masszív, középtempós témázgatást ilyenkor aztán megindul a gyanútlan hallgató feje, keze vagy lába. A Blackness Incarnate kimondottan gyilkos kezdés, bár a rövidke gitárszóló kissé kiábrándító. (Nem szeretem ezeket a Slayeres – mondjuk finoman – megfoghatatlan „szólókat”. Azok közé tartozom, akik szerint a jó szóló gyakorlatilag dal a dalban. Van eleje, közepe és vége, sőt az sem baj, ha virtuóz és tökéletesen kimunkált. Nem utolsósorban illeszkedjen a dal hangulatához. De hát tudjuk; ízlések és pofonok…) A Realm Of Desecration újra kellemes darab, sűrű és brutális. Koncerten nagyon húzhat. Kedvencem a hatos Battle For Dominance, amelyben még a kolomp is előkerül színesítendő az összképet.

Egy tehetséges zenekar remek bemutatkozása az Emanation From Below. Bátran tegyél próbát vele! Megéri!