A 2004-ben indult formáció első próbálkozása ez a demó, amit akár ígéretesnek is nevezhetünk. Már ha a fiatal tagok kitartása és elszántsága megmarad az elkövetkező néhány esztendőben. Idejük lesz, hiszen az átlagéletkor mindössze 17 év, tehát mind a fejlődés, mind a tudás halmozható.
Mindenekelőtt azt le kell szögezni, hogy a Pygmalion formáció nem metal zenét játszik, hanem nevezzük ezt soft, pop vagy punk rocknak.
Az Álomgyár című szerzeményről a Bikini együttes jutott eszembe. Rendkívül kellemes, fülbemászó dallamot találtak a srácok a dalhoz, amit az énekes Sallai László hangja még kellemesebbé tesz. Van még mit fejleszteni a hangján, gondolok itt a néha előforduló nazális hibákra, de ehhez a kicsit pop-os, punk-os, „lázadós” dalhoz nagyon fekszik. A nótát szépen végigkíséri a billentyűs hangszer, majd a végére, a jól sikerült gitárszóló után, ügyesen teremtenek hangulatot vele. Jó lenne hallani ezt a dalt a hazai rádiókban, mert több korosztálynak okozna kellemes perceket.
A Sohamár című szerzeményről már nem tudok ugyanilyen szépeket mondani. Konkrétan semmi baj nincs vele. A billentyűk szépen díszítenek, a basszus kellemesen morog, a gitáros még egy rövidke szólót is megereszt… mégis, valahogy nem áll össze a dal. Tinédzser koromban hallgattam a Pál Utcai Fiúk-at, rájuk emlékeztet. Akkor sem voltam oda az „alter” muzsikáért, bár szódával az is lemegy. Mindenesetre ez számomra felejtős.
És ismét szépeket tudok írni, hiszen a Felhők felett punkos, majdhogynem hard rockos gitártémáit szívesen engedem a hallójárataim közelébe. Fasza, feszes tempót diktálnak a srácok, a gitárszólóért külön dícséret.
A honlapról még letölthető a Végrendelet című dal, ami biztos nagyon jó lehetne, ha nem a próbateremben vették volna fel a srácok. Az ilyen „ritkaságokat” – szerintem – akkor érdemes a nagyvilág felé megmutatni, amikor már baromi híresek és baromi gazdagok lesztek, hogy még gazdagabbak lehessetek a fanatikus rajongók gyűjtőszenvedélyének köszönhetően. Addig szépen őrizgessétek egy fiókban, tanuljatok belőle, fejlesszétek magatokat és a dalt.
Arról semmiféle infót nem sikerült megtudnom, hogy hol és mennyi idő alatt is rögzítették a honlapon „EP”-nek nevezett 3 számos debüt demót, de arányosan szólnak a hangszerek.
Összegezve a fentebb leírtakat, egy tehetséges, ám egyenlőre reménységnek nem nevezhető csapatot ismerhettem meg, akik, ha elég akaraterővel rendelkeznek, akár vihetik is valamire. Együtt vagy külön-külön, ez már a jövő titka, de én szurkolok Nekik.
Vélemény, hozzászólás?
Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.