Talán egyeseknek a War For War névről valami mai feltörekvő HC vagy metalcore csapat jut eszébe, de megnyugtatok minden nem divatra éhes fém rajongót, azoknak is elsősorban a legsötétebb berkeiben tanyázókat, hogy a pizeni egyszemélyes formáció black metállal boldogítja ezt a megátkozott világot. Lord Morbivod 2000 végén hozta létre ezt a projectjét, rá egy évvel már megvolt egy demó, amit öt év hosszú és sivár szünettel az első nagylemez követett War is the only way címmel, aztán egy újabb esztendő multával az a korong, melyről éppen most olvasol. A lényeg mindben ugyanaz; háború, halál, sátán és militarista lépegetések lánctalpakkal vagy biológia fegyverarzenál által.
Lord Morbivod neve amúgy nem ismeretlen a súlyosabb témákat kedvelő barbárok és kripta lakók között, hiszen olyan csapatokhoz köthető munkássága, mint Trollech (na ugye-ugye, mégis csak ismerős a dolog, haha) vagy a kissé ismeretlenebb (de számtalan anyagot megszült) Umbrtka, az atmoszférikus káosz halmaz gyönyör Stiny Plamenu, és a megint csak előttem totálisan ismeretlen Quercus. Nos, Lord urunk minden hangszerért felelős ezen a korongon, egymaga hozta össze, s hogy mit?
Hát lássuk csak!
Több láb mélyre ereszkedünk le a föld berkeibe (erre utal az egész igényesre sikeredett borító, booklet, mely hemzseg a bányászati eszközöktől), ásványokért szivárgunk be a sziklák mélységeibe, hogy anyagokat hozhassunk fel, hogy megpillanthassuk a mesterek munkáját, ám, ezek az utak nagyon csábítóak, de egyben veszélyesek is, hiszen ha rossz irányba lépünk, akkor a függőlegesen elárasztott bányában találjuk magunk a Halál markában. Senki se gondoljon fantasy metálra, de igencsak érdekes a cseh nyelven íródott és felkárogott nem mindennapi koncepció.
Zeneileg, amit kapunk az egy némileg ipari és atmoszférikus black metal, a vokál acsarkodó, a szöveg természetesen érthetetlen (nem csak, azért mert csehül van), és ebben egész kellemes dallamok lesznek a társaink, ahogy a csillék lassan lefele indulnak egy nagy útra. A black metal minden hideg és veretes szegmense együtt világítja meg nekünk a dohos falakat, a sziklák éles peremeit és a szén mohóságából fakadó lelketlen odvakat. Van itt vágtázó kissé folkos hatás (pl. Mezi svety), zakatoló középtempó és szélsebes agresszív zúzda, szaggatás és atmoszférikus billentyű lépcsők ugrándozása egészen a szinte már puritán egyszerűségű feketeségig. Változatos anyag, amelyben sokkal több meglepetést tartogat fiatal bányászainak, mint mondjuk a totálisan militarista War is the only way. Néhol egész heavy metálos szólókat és egyáltalán nem black metálban megszokott megoldásokra kaphatjuk fel a fejünk, de ez is csak tovább gördít, s még változatosabbá teszi ezt a varázslatos, szomorú és haragos 52 percet. A hangzás hozza, amit elvárunk, és az epikus tételtől sem zárkózott el a művészúr, igaz csak itt-ott, de fel-felhangoznak. Ezt támasztja alá a Vykoupeni című utolsó nóta is, mely az egykoron tündöklő kultikus cseh black metal csapatról, a Master’s Hammer-ről mutat egy új arcot (ennek a dalnak külön örültem, annyira semmit sem lehet róluk hallani és annyira hirtelen tűntek el, holott a 91-es Ritual egy hihetetlen jó album volt – kár, hogy kis kiadós – kis terjesztést kapott). Tehát egy igényesen összerakott, egész élőnek tűnő minőségi black korongot kapunk, amiben az erős szintetizátor használat és a dobok témái miatt, egy picit az indusztriális jelzőnek is van kompetenciája.
Sokan a fejünk felett háborúznak, vannak, akik a laboratóriumokban kevernek gyilkos betegségeket és dózisokat a Halál eszenciájából, s vannak, akik az értelem és a jövő keresését a föld alatt folytatják, mert minden háborúnak oka van, oktalan háború nincs, csak olyan, aminek lényege az anyagi haszon vagy felgyülemlett eszközök elhintése, nos a War For War nem ilyen! Militarizmusa egyszerre paradox és varázslatos, a lemez pedig kellemes pár agresszív részlettel megáldva.
Vélemény, hozzászólás?
Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.