A francia Pensées Nocturnes legújabb lemezét kezemben tartva pozitív élmények jutottak eszembe azonnal. Vaerohn egyszemélyes alakulatának előző nagylemeze, a Vacuum annak idején kellőképp elnyerte a tetszésem, ami legfőképp a korong innovatív jellegének volt köszönhető.
A 2010 márciusában megjelent Grotesque névre keresztelt nagylemez zsenialitása már az intrónál világossá vált, az utóbbi idők legmegindítóbb bevezető tételéről beszélhetünk. A lemez egyedülálló amiatt is, hogy három szélsőségesnek titulált műfajt képes hitelesen egybeforrasztani: black metal, extrém metal és klasszikus zene. Meglehetősen egyedi az is, amikor egy metal kiadvány esetében arról beszélhetünk, hogy minden dal külön történet és szó szoros értelemben megkomponált alkotásokat ad ki a keze alól az előadó. A Pensées Nocturnes szakított minden sztereotípiával, felrúgva mindent, új műfajt hozott létre, aminek ne kérje senki, hogy nevet kreáljak. Valamelyest szentimentálisnak és elfogultnak tűnhetek azért, hogy ilyen grandiózus szavakat használok egy egyszerű lemez kapcsán, de mindenki megérti, ha meghallgatja. A legfőbb emberi érzelmek és hangulatvilágok (úgy mint derű, keserv, emelkedettség, melankólia) mindegyikéből belecsempészett valamit Vaerohn ebbe az ötvenöt percbe. A tiszta ének és a black metalban használatos vokál harmonikus találkozása figyelhető meg a PN esetében, a hangszerek pedig egyenként kelnek életre, valamint a hangzásra sem lehet panasz.
Nem állítom, hogy nem megosztó ez a műfaj, de úgy érzem, hogy több embert fog meggyőzni, mint ahány azonnal a kukába dobná.
Vélemény, hozzászólás?
Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.