Watch My Dying
Klausztrofónia

(2004)

Rely

2005. október 3.

0

Pontszám

10

Igen nagy felelőtlenség lenne úgy kezdenem a kritikát, hogy „Jaj de vártam már ezt az albumot” vagy „Végre itt van, megérkezett hazánk egyik legkiemelkedőbb zenekarának új lemeze”, esetleg elintézném egy szimpla „Végre” szócskával. Hogy miért? Mert egyáltalán nem érdekelt sem a zenekar, sem a lemez. Egy-két régebbi számot már hallottam, de mint ahogy egyik magyar csapatot, őket sem kísértem figyelemmel. És ekkor jött ez a korong.

Igen, valóban fantasztikus. Persze, nem adta könnyen magát, jó párszor végig kellett rajta menni, elhihetitek. Az összes szám komplex, 1-2-3 hallgatásra is kaotikusnak tűnik. Itt van pl. a kezdő tétel: Idomtalan. Sejtelmesen indul, előrevetíti, hogy ez nem egyszerű zene. A kiszámíthatatlanság az összes szám közös jellemzője, sosem tudhatja az ember, mi következik. A három típusú (hörgős, tiszta de erős, magasan „hörgős”) vokál kitűnően illeszkednek az ugyancsak a dinamikus zenéhez, melyet atmoszférikus másodpercek törnek meg. Aztán itt van a hullámzó hangulatú címadó dal (Klausztrofónia), melynek második felétől erős eufórikus érzése lesz a hallgatónak.

Nézzük mi van még. Érdekes darab a Nullpont című. Egyértelműen az album legdallamosabb, leghallgatóbarátibb, talán kicsit mulatságos száma. Biztos a harmonika miatt, melyet Márió játszott fel. A Technika Angyala 2 igazi zúzás, headbangerek kedvence lesz :. Sajátos világával a 14 szám legjobbja lehetne, ha nem lenne a Túladagolt idő. A korong eddig felsorolt jellemzői mind benne találhatóak, a zenekar összefoglalásának is lehet tekinteni, mind emellett nem esik szét, végig kiegyensúlyozott a saját módján. Ugyancsak színtiszta aprítás a B-Terv, indusztriális hatással, ezt követi a Nyers Hát tiszta vokál betéttel, érdekes szöveggel, furcsa váltásokkal. Lezárásként kitűnő a madárcsicsergős, instrumentális Kék ég, Zöld fű, a végén monológgal.

A hangzás: kitűnő. Egyszerre tiszta és erőteljes, minden hangszer úgy szól, ahogy kell. A felvételek több helyen folytak, mondhatjuk, mindenhol alapos munkát végeztek. A dalok témái, hmm…. érdekesek. Bevallom, a szövegek olvasgatása sem segített megértésükben, de bárki számára megtekinthetőek a zenekar weblapján.

A régi-új kérdés: kinek ajánlom? Mindenképp olyannak, aki szeret egy albumot többször meghallgatni, szereti a komplex, de zúzós zenét, szeret kicsit jobban belemerülni a dolgokba. Ha csak egy magyar zenekar albumát akarod megvenni idén, mindenképp ez legyen az :).