Mindig örülök, ha keresgélés, böngészgetés, vagy a temérdek promós anyag között ráakadok olyan bandákra, melyek egy általam kedvelt stílusban játszanak, de még sosem hallottam róluk. Jelen esetben is ez a helyzet, a 2021-ben alakult folk/pagan metalos, német honból, Hamburgból származó Sagenbringert is így sikerült felfedezni. Második lemezüket adták ki idén április 5-én Zeit der Geschichten címmel, mely a 2022-es Sagenbringer bemutatkozó lemezüket követte. Mindkét albumot elég sokszor meghallgattam már április óta és gyakorlatilag nem nagyon tudok különbséget tenni közöttük, egyformán király mind a kettő – leszámítva talán az első nyersebb mivoltát, a második már letisztultabb, illetve talán valamivel slágeresebb itt-ott.
A zenét tekintve elsődlegesen az Equilibrium, Varg, Ensiferum, Finntroll vonalon kell keresgélni. Nagyon megdobja a dalokat a különböző népi hangszerek használata – mint amit például az első lemez Nach der Schlacht, Bragis Flöte vagy éppen a második Draugr dalaiban hallunk. Ahogy a dalcímekből látszik, németül énekli meg a banda a különböző folkos, mitológiai, fantasy ihletésű tételeit, ami nekem külön tetszik – mindig is szerettem, ha az angol nyelvtől eltérő anyanyelvű dalszövegekkel találkozom a metal zene berkein belül (legyen az finn, svéd, német, spanyol, japán, norvég, stb.) – még úgy is, ha így nem értem a szövegeket, csak fordító használatával.
Mindkét lemez egy szép intróval indít, jelen esetben a majdnem három perces Lichtblick kezdi a fantasy világba történő kalauzolást csodálatos mivoltával, szövegével, amit olvasva már ott is vagyok a felvázolt fantasy világ mezőin, rétjein. Utána az An die Ruder egyből megadja az alaphangulatot középtempós – gyorsabb témáival, melyek egyből megragadnak a fülekben. Ezt folytatja az ugyancsak zseniális Draugr – azok a károgások, hörgések brutál jól passzolnak egymáshoz. A Zauber der Zwerge folytatja az előző két nóta által megkezdett utazást, az itt-ott háttérben megbúvó billentyű (és egyéb hangszerek) bitang jól támogatják a hangulatot – ám ezt a nyolcadikként érkező Ahnengräber még ettől is jobban hozza, amit kiválóan vezetnek végig a háttérben megbúvó, sejtelmes billentyűszólamok – nekem az egyik kedvencem a korongról. A Für Immer Frei egy igazi pörgős, bulizós himnusz, míg a Der MetDrache kezdése valami fenomenális, ahogy csak a dörmögő basszus és a dob szól legalább 10-15 másodpercig – nem is tudom, hányszor hallgattam meg csak ezt a részletet a dalból, és az ízes gitárjáték ugyancsak az egyik legjobb tétellé emeli az albumon. Az utolsó Mein Herz an die See fuvolás/furulyás kezdése pedig igazán izgalmasan zárja le a lemezt és talán az egyik leginkább agresszív, kemény vokállal operál.
Ahhoz képest, hogy mindössze négy tagú a csapat, elég jó zenét, dalokat írnak. Haldruhir énekes remekül váltogatja a hörgés/károgás vokált, amikor pedig mindkettőt hallhatjuk, különösen jól illeszti be őket a dalokba – igaz, nekem a károgás jobban bejön. Skjómi gitáros, Azaril basszusgitáros és Trygve dobos pedig szintén nagyon jól hozzák a zenei témákat. Annak ellenére, hogy a Metal Archives-on és több másik oldalon sincs feltüntetve több tag – vendégek sem –, nem lehet nem kiemelni a többi hangszert, amit még hallunk: a nem egy számban hallható billentyűt, a fuvolát, furulyát és az egyéb, már fentebb említett népi hangszereket – amik nagyon megdobják az adott dalokat.
A hangzás érezhetően jobb lett a bemutatkozó lemezhez képest, erőteljes, minden a helyén van, nincs túlságosan előtérbe tolva semmi. A lemezborító mindkét esetben tökéletesen illeszkedik a koncepcióba és mutatja be, hogy mire is számíthatunk az elkövetkezendő kb. 40-45 percben. Érdekes, hogy mindkét eddigi korong szerzői kiadásban jelent csak meg, még semmilyen kisebb kiadó sem szerződtette a srácokat – pedig már az első is eléggé jó volt, ez a második lemez pedig egyértelműen megérdemel(ne) egy kiadói megjelenést, a banda pedig egy szerződést – legyen akár szó a Scarlet Recordsról, vagy akár egy AFM-ről, Napalmról, Reigning Phoenix Musicról. Remélhetőleg ez meg is fog történni, mert kár lenne ezért a bandáért, illetve nagyon jó lenne őket megnézni élőben is.
Vélemény, hozzászólás?
Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.
