Nude Bush
Door To Groove

(Szerzői kiadás • 2017)
Győr Sándor
2017. január 13.
0
Pontszám
7

A Nude Bush egy fiatal fővárosi csapat. 2013 márciusában álltak össze és mostanra látták érettnek az időt arra, hogy előrukkoljanak első anyagukkal. Nézzük hát, mit rejt a fura grafikájú, nagyjából 25 perces, hét tételes Door To Groove EP.

Az első néhány hallgatás során még – fogalmazzunk úgy – tisztes távolból ismerkedtem a dalokkal. Az mondjuk megállapítható volt már ekkor is, hogy nem sablonokban gondolkodik a Somos Máté (ének/gitár), Kohári Szabolcs (gitár), Dósa-Bugner Botond (dob) és Becsei Dániel (basszusgitár) felállású négyes. A Facebook és Bandcamp oldalukon olyan címkéket aggattak “magukra” mint garázs rock, stoner, funk, amivel a dalokat hallva nem is lőnek mellé. Az igyekezet mindenképp dícsérendő lenne, de van itt még más is, ami miatt érdemes lesz a szeme a a srácokon tartani.
Az biztos, hogy már uraik a hangszereiknek, ráadásul Máté hangjával sincs különösebb gond, bár egy-két meghökkentő megoldással még lehetne javítani az összképen. Mondjuk néhány helyen el tudnék képzelni magasabb tartományú kíséretet, netán egy vendéget.
Azt érzem még, hogy az elképzelés megvan, ötletekkel is jól állnak a srácok, sőt még a dalok hangszerelése is teljesen oké, én csupán valamivel több megjegyezhető énektémát szeretnék hallani.

Ha az EP számait nézem a nyitó, alig kétperces Warm Up hűen a címéhez bemelegít és megalapozza a hangulatot. Lendületes, kicsit punkos garázsrock.
Az ezt követő All The Talk már kicsit jazzes, kicsit hard rockos cucc, de talán nem nagy hülyeség, ha némi blues-t is érzek benne.
A harmadikként érkező Psycho Bitch stoneres gitár alapokkal operál, amibe kis sivatagi feeling is vegyül. Amúgy viszont ez egy lendületes darab.
 

Az anyag leghosszabb tétele középre került. A Roasted Page alteres kezdése, meg a klasszikus rockos folytatás nekem a ‘90-es évek hazai előadókat is idéz. Olyan nevek merültek fel bennem a dalt hallgatva, mint a Pál Utcai Fiúk meg mondjuk a Tátrai Band egyes dolgai, de nem konkrét dolgok, csak halvány érzés szinten. Sokkal inkább a korszak alter bandái által közvetített érzéseket idézte fel, így értsétek. Nem rossz szerzemény amúgy, mert Máté talán ebben énekel a legváltozatosabban, de nekem mégis hiányzik belőle valami, ami miatt megjegyezhetőbb, emlékezettesebb lenne.
Az EP talán legslágeresebb tétele a Guardian Angel, amihez egy házi videót is gyártott a csapat.

Nude Bush-Guardian Angel (Demo Videoclip)

A Masters a legjazzesebb szerzemény. Kicsit nekem ki is lóg innen. Ha kötözködni akarnék, akkor ezt a végére hagytam volna, mondjuk bónusznak, vagy esetleg rejtett számnak. Mondjuk úgy 2 perctől felsejlik némi King’s X hangulat is, ami jó, nagyon is. Talán még a Primus emlegetése sem túlzás, bár semmiképp sem annyira szélsőséges, mint Les Claypool és csapata.
A záró No Bigger Crime kiemelkedő szerzemény. Ebben vannak talán a legkeményebb riffek, de ez a legmegjegyezhetőbb cucc is, annak ellenére, hogy azért itt is több stílus keveredése tapasztalható. Talán érdemes lett volna előbbre hozni a számlistában. Mondjuk így meg kedvet csinál az újbóli hallgatáshoz.

Összegezve, ez egy nagyon erős bemutatkozó anyag. Az mondjuk egyértelmű, hogy kell hozzá némi nyitottság, de ha nem vagy kő metalos, vagy csupán egyetlen stílus elkötelezett (elvakult) híve, akkor érdemes próbát tenni a Nude Bush-sal. Ezt a YouTube-on és a banda Bandcamp oldalán is megteheted, az utóbbiról pedig akár teljesen ingyen is megszerezheted az EP-t.

<a href=”http://nudebush.bandcamp.com/album/door-to-groove”>Door To Groove by Nude Bush</a>

A lemez hangzása amúgy teljesen rendben van CsSzabó Zoltán remek munkát végzett az ArtistFactory-ban. Az EP eklektikusságát pedig jól erősíti az Eifert András által alkotott borító.