Mothernight
Mothernight

(2007)

Győr Sándor

2007. május 30.

0

Pontszám

7

A kiadó infolapja szerint a lengyel zenekar „egy igazán egyedi banda, akik ügyesen ötvözik a rock, metal, industrial, wave és gothic hangzást női énekkel a középpontban”. Na mintha ilyet még nem hallottunk volna! Persze ez amolyan szokásos kiadói túlzás.
Szóval jónéhány alkalommal nekifutottam a lemeznek, de nem mondhatnám, hogy maradéktalanul meggyőztek. Első benyomásom, az volt, hogy véletlenül nem az egyes Holló soundtrackjét hallgatom-e. Azon a lemezen voltak hasonló, kicsit industrial, kicsit gót nóták (ott sem azok voltak a legerősebbek, csak azokat elvitte a film hangulata). Ráadásul az énekes csaj, Freya hangja is nagyon ismerős (nem is nevezném egyedinek).
Szóval, ha alapul veszem, amit a kiadó írt, voltaképpen mind igaz. De! Ezt nem ők találták ki, pláne nem most. Szóval ez újdonságként valószínűleg csak a később érkezettekre hat, feltéve, ha még nem mélyedtek el a ’90-es évek alter ízű zenei világának termésében.
Mindenesetre a körítés profi, jól kitalált/megtervezett. Nem mondanám még azt sem, hogy gyenge nótákat írtak. Igazából egy jó hangzású, egységes színvonalú dalfüzér található a zenekar nevét viselő albumon. Csak hát nem mondanám, hogy bármelyik nótát felismerném legközelebbi hallgatáskor.
Azaz egyet igen, a bónuszként a lemez végére pakolt (csak tudnám minek előtte az a kb. negyed órás csend?) feldolgozás. Ez a talán jobb sorsra érdemes Shakespears Sister slágere volt: a Hello. Ezt valószínűleg sokan ismerik, talán még szeretik is. Mindenesetre ez a nóta irányadó lehet a banda számára (most nem arra gondolok, hogy másolják ész nélkül) legalábbis annyiban mindenképp, hogy a dalírást még van hova fejleszteni.
Ez a lemez pedig bemutatkozásnak megteszi, de valószínűleg nem kerül be egyetlen év végi listára sem.