A Samsara Blues Experiment második lemezéhez készült borító egyszerűen meseszép. Szó szerint, hisz olyan ez a festmény, mintha a Gyűrűk Ura, vagy épp a Narnia Krónikái díszkiadásához készült volna!
Ez alapján azt gondolhatná az ember, hogy a német srácok, csakúgy, mint nagynevű honfitársaik, a Blind Guardian, egy misztikus, fantasy-s, heavy/power metalban utaznak. Pedig ez egy hatalmas tévedés lenne, ugyanis a Christian Peters vezette banda egyfajta jammelős, pszichedelikus, spaces stoner rockot csapat. Muzsikájukat átitatja az olyan klasszikus rock előadók szellemisége, mint Hendrix, Pink Floyd, Led Zeppelin, Black Sabbath. Debütáló lemezük tavaly jelent meg és máris itt a folytatás, ami a Revelation & Mystery címet kapta a keresztségben.
Az introként funkcionáló 17 másodperces hangfoszlány arra mindenképp jó, hogy megadja a misztikus hangulatot, hogy aztán a Flipside Apocalypse-szal belecsapjanak a húrokba és kezdetét vegye egy bő háromnegyed órás pszichedelikus trip! A Samsara zenéjében nagy szerepet játszanak a különböző effektek, amiket nem csak a hangszerekre pakolnak rá gyakran, hanem az éneknél is használják. Christian gitárhangzása hasonlít azért a stoner stílusban etalonnak számító Kyuss-os porszívó soundra, őserejű riffjei a nagyokat idézik, a szólói is megkapóak, még úgy is, hogy nagy valószínűséggel a legtöbbet a garázsban imprózta, miközben ilyen-olyan tudattágító szerek hatása alatt állt…
De a szintiből is jó kis effekteket, zajokat csalogat elő a srác!
Thomas Vedder dobjai is úgy szólnak, mintha a ’70-es években vették volna fel a lemezt és a játékstílusa is nagyon retro. A Hangin’ on the Wire vége felé, ahogy előkapják azt az új riffet és alatta meg befut az a taps effekt, az annyira laza, hogy csak na. Szóval fíling-hegyek ezerrel! Az Into the Black-ben Christian és a másik gitáros, Hans Eiselt hozza a Sabbathos riffelést, melynek feltalálásáért/meghonosításáért örökre hálásak lehetünk Iommi Mesternek!
A Thirsty Moon egy lazább, akusztikus dal, kissé country-s, southern rockos, Lynyrd Skynyrd –rokon téma, de ez is jól áll a berlinieknek. Az Outside Insight Blues jó kis jammelős szerzemény, az utolsó 2 perce főleg, ahol Richard Behrens bőgős is bemutat egy kis ujjgyakorlatot. A német című instrumentális szösszenetben a szitár hangjaira révülhetünk, ha már ugye Samsara, akkor nem árt valami indiai témát is előkapni…
A végére hagyták a címadó tételt, ami egy 12 perces monstrum és tökéletes reprezentációja a Samsara-hangzásnak, receptnek. Újfent kapunk szitárt, nagyszerű effekteket, szólókat és szerintem az énektémák is itt ütnek legnagyobbat.
Az SBE-ben az a nagyszerű, hogy lemezük hallgatása közben úgy tudunk utazni, hogy közben ki sem tesszük a lábunkat a szobánkból!
Aki nem hiszi, hallgasson utána!
Vélemény, hozzászólás?
Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.