Ha valaki vet egy pillantást a MurkRat „szőrös” logójára, valószínűleg egy black metal hordát vizionál maga elé…
Pedig az ausztrál duó doomban utazik. Annak is a leglassabb, ezáltal sokak számára legnehezebben befogadható válfajában: a funeral doomban.
De van egy hatalmas különbség köztük, és a temetésekre szakosodott bandák zöme között. A MurkRat-ban nem egy mély férfihang hörög, hanem egy látszólag törékeny hölgy énekel.
Meg billentyűzik, gitározik, basszusozik…
Ő nem mást, mint Mandy VKS Cattleprod, született Mandy Andresen. Egy vérbeli underground csajszi, aki emellett még vagy 3 csapatnak is tagja.
Ráadásul ő jegyzi a borítót, és a bookletben látható nagyon beteg, fekete-fehér grafikákat is.
Azért volt annyira kegyes, és a dobokat rábízta a rutinos Neil Dyer-re.
Ettől még természetesen Mandy a főszereplő, a MurkRat-sound az ő nevéhez köthető.
És milyen ez a hangzás?
Billentyű központú.
Szépséges.
De egyúttal félelmetes.
A Drudging the Mire, ami a duó második nagylemeze 8 dalt tartalmaz 72 percben.
Ez már önmagában elég félelmetes.
A nyolcból három szerzemény instrumentális, amivel nincs gond, bár mivelhogy Mandy énekel, nem pedig egysíkúan hörög, a vokális nóták sem megterhelőek.
Persze az is igaz, hogy a gyönyörű dallamok mellett sok egyebet csatasorba állít, amikre a félelmetes, hisztérikus, beteges jelzőket lehet használni!
Nem egyszerű a leányzó, na! 🙂
A nóták lassan poroszkálnak, a hangzás megfelelően ódon, síron túli, és témahalmozásnak, technikai erőfitogtatásnak sem lehetünk fültanúi. Hallhatunk ellenben 8 kimondottan hangulatos, szomorú, sötét atmoszférájú, sokszor éteri, fenséges énekdallamokkal operáló kompozíciót.
A lemez első fele könnyebben emészthető, aztán jön három, 10 perc fölötti tétel, amelyek még az edzettebb, funeral doomon nevelkedett emberkéknek is nehéz falatnak számíthatnak. Hát még az olyan mezei hallgatóknak, mint jómagam…
Nem állítom, hogy minden alkalommal képes vagyok egyben végighallgatni a korongot, de lehetetlen küldetésnek sem mondható eme tett végrehajtása.
Ha valaki el sem tudja képzelni, milyen lehet egy női énekessel alkotó funeral doom banda, vagy csupán kedveli a szépséges dallamokat, atmoszférikus zenéket, kezdje meg az ismerkedést Mandy Andresen művészetével!
Vélemény, hozzászólás?
Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.