Nagyon feltörekvő mostanság ez az új black metal stílus; bugyog felfelé, mint a termálvíz, kéremszépen. Jobbnál jobb gyöngyszemekre lehet akadni minimális keresés után, és jelen esetben egy ilyennek felel meg a Flagellant új anyaga, mely a Maledictum címet kapta.
Ám ne siessünk, szép komótosan rágjuk meg 32-szer a falatot, csak aztán nyilatkozzunk. A formáció 2007-ben bugyborékolta fel önmagát a pokol mélyéből, és láss csodát, pont Svédországban pottyantak ki. A mostanság szintén divatos egy betűs neveket alkalmazzák a tagok, amit megjegyezni felesleges (én ugyan hozzátenném, hogy számomra ez sem kreatívabb a „morbid blood-drinker of seventh hell„-féle neveknél…). Képek, élő felvételek, és mindennemű emberi dolog híján van a banda, egy normális csoportképet nem lehet róluk találni sehol. Viszont öröm, hogy ez a harmadik kiadványuk, sorban pedig a második nagylemez. Érzésvilág, nomeg földrajzi tájoltság miatt könnyen rá lehet jönni, hogy a sátán, a halál, és mindenféle gurgulázó gusztustalanságok a fő témáik. Maguk a lemezborítók is kissé érdekesek; olyan, mint egy 39,5 fokos lázban megálmodott rémálom. Tény, hogy gyönyörűen van kivitelezve, bár ennek ellenére kellőképp beteg az egész design.
Az Infektion PR támogatja a Svédeket. Ha ismerős a név, nem probléma; Ők támogatják a Horna zenekart is, példának okáért. Én is támogatnám amúgy a Flagellant, ha tehetném, mivel bitangjó minőségben rögzítették az új anyagukat. A témáik kellőképp változatosak, ámbár nem lankad a darálás sem. Összhangban van az összetettség és a stílusra jellemző brutalitás. Sok esetben mondjuk nekem egy az egyben Watain-kopi jutott az eszembe, bár nem csoda…ezek a Svédek már csak ilyenek.
Szintén ismerős lesz a stílus kedvelőinek, hogy kivétel nélkül minden szám indokolatlanul hosszú, ám ez cseppet sem probléma, nagyon frankó a számokban hallható megoldás, nem unatkozunk egy percre sem. A banda olyan jó munkát végzett, hogy bátran kijelenthetem, még a black metallal ismerkedők is fogyaszthatják; minap egy jóval light-osabb stílust kedvelő ismerősöm kérdezte meg, mi ez, mert tetszik neki, holott köszönőviszonyban nincs a zenével.
Tessék hallgatni. Megéri.
Vélemény, hozzászólás?
Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.