Kevés olyan csapat mozgolódik kicsiny hazánkban, akik ennyire jól (ki)használják a legnagyobb videomegosztó kínálta lehetőségeket, mint az egri betyárok! Mekkora már ez a régi vágású filmhíradó, ami a Kerekes Band negyedik nagylemezét, a Folklore Man-t vezette föl!
Erre mondják, hogy kreatív, ötletes, humoros, és kellemesen nosztalgikus érzéseket vált ki az emberből.
Ezek a jelzők illenek a srácok muzsikájára is, csak abban a nosztalgikus felhangok kiegészülnek, keverednek a modern, mai hangzásokkal, érzésekkel.
És hál’ istennek egyre több hallgató kap rá az ethno funk ízére!
A Kerekes Band zenéje pedig egyre kiforrottabb, és a Folklore Man dalai alapján nyugodt szívvel állítom, hogy slágeresebb, mint valaha.
Számomra örömteli, hogy még több vokális szerzemény kapott helyet az albumon, mint legutóbb. És ezúttal nem csak Zsombor énekel, hanem vendég dalnokok is hallatják hangjukat. A Fábián Julival készült Waiting for the Sunshine például a nyár legnagyobb magyar slágere! A címe is kimondottan találó, hisz pár hete még sokan vártuk epekedve a napsütést, ami csak-csak megérkezett. Talán ennek a funkos, a ’70-es évek disco zenéjének lüktetését idéző nótának is szerepe volt az eső elűzésében? Nem csodálkoznék rajta! Aki meghallja, tuti, hogy arcán széles mosollyal, kezet-lábat, csípőt-fejet rázva énekli Julival a refrént.
A pszichedelikus, space-es, találó című Cpt. Space Wolf tiszteletadás a mi ŰrFarkasunk, minden magyar Bercije felé. Ugyanis ebben a dalban hallható Farkas Bertalan kilövés előtti beszéde. Az animációs klipet pedig ugyancsak eltalálták, de mi mást várhatnánk a GreenZero stábjától?!
A címadó is egy slágeres, rockos szám, Csabi elektromos koboza teljesen úgy szól, mint a villanygitár. Zsombor meg olyasmi dallamokkal operál, mint az Audio Love Nation énekese.
A Betyár Hero-ban Mike Finnigan is mikrofont ragad, aki olyan legendás zenészeknek volt a Hammond orgonistája, mint Jimi Hendrix, Santana, Joe Cocker. Ugyanitt egy oklahomai farmer, Paul Schields mondd el egy betyártörténetet. Ízes akcentussal, figyelemre méltó hangszínen. A Lazy mind hangulatában, mind játékosságában a Queen-t juttatja eszembe. Az 1 percnél bekövetkező váltás, és tapsolós intermezzo úgy zseniális, ahogy van!
Ahogy a „Good means good, bad means bad, white is white, black is black” sorokat éneklik, egyszerre elevenedik meg Mercury-ék, és a The Beatles szelleme!
Az instrumentális Alexander’s Horse is kellemes emlékeket idéz fel bennem, konkrétan Korai Örömöseket.
A To Be Mine-ban Finnigan bizonyítja, hogy még manapság is képes a Hammond bűvölésére, és egy riffelős, már-már hard rockba hajló nóta kerekedik ki az egészből. Ami még a Jethro Tull-nak is becsületére vált volna!
Az is szimpatikus dolog számomra, hogy ezúttal is kapunk egy, az egri, vagy ez esetben kicsit tágabban értelmezett, heves megyei régióhoz kapcsolódó dalcímet. A What the Folk?! Szantofer című instrumentálisa után itt a Mátra Volán.
Záró akkordként pedig odabiggyesztették a lemez leghosszabb, legmerengőbb darabját. Persze ez is igényes, csak kicsit kilóg a sorból. A kezdő pengetések hallatán magam elé vizionáltam a Doors: The End című klasszikusát, de ez a nóta a címéhez hűen inkább könnyed, megnyugtató, mint vészjósló.
Baromi erős és rendkívül színes lemezt tett le már megint az asztalra az egri ötös!
Zsombor bátrabban énekel, mint a WTF?!-on, ráadásul más-más stílusban vokalizál az egyes dalokban. A hangszeres szekció hozza a magas minőséget, és albumról-albumra érettebben játszik. Kevesebb a virtuóz megoldás a Folklore Man dalaiban, viszont mindegyik szerzemény egy kerek egész.
Én a Magyar Televízió helyében nem szórakoznék jövőre A DAL megszervezésével, a válogatás lebonyolításával.
Küldjék ki nyugodt szível a Kerekes Band-et az Eurovíziós Dalfesztiválra!
Hisz egy unikális, egyéni hangot megütő, kiváló színpadi produkcióra/előadásra képes, slágergyáros banda, akik 100%, hogy fergeteges hangulatot tudnának teremteni bárhol a világon!
Vélemény, hozzászólás?
Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.