Ez az origamis dal győzött meg arról, hogy el kell vállalnom az olasz Hypnotheticall második lemezének kritizálását.
Nem titok, hogy az általam az év leginkább várt albuma papírmadaras borítóba van csomagolva, úgyhogy kíváncsi voltam milyen lehet egy olyan korong, amit origamis klippel vezetnek fel. És aminek szintén találhatók papírszárnyasok a borítóján.
És kifejezetten biztató volt a Let Life Be an Origami. Főleg a gitárszóló utáni témázgatástól hidaltam le! Igazi előremutató megoldásokkal élnek benne ugyanis.
Azok a több nótában is előkerülő ütőhangszeres részek szinte a reveláció erejével hatnak.
Tehát a digó szextett a szó eredeti értelmében vett progressziót hajt végre!
Persze a hatásaik tetten érhetőek, pl. a Home emlékeztet a modern kori Fates Warning szerzeményekre (igen, az ő új albumukat várom nagyon-nagyon!), több nóta is magán hordozza a Tool és egyéb Maynard nevével fémjelzett formáció védjegyeit.
A Brainstorming Line pedig a Dream Theater-ét.
De a régi nagy prog. bandák (King Crimson, Rush) szellemisége is megidéződik az A Farewell to Gravity-n.
És egy kis Meshuggah-féle matekozásért se mennek a szomszédba.
De mindezeket DAL-és DALLAM centrikus módon művelik.
Állítólag már a bemutatkozó nagylemezük is ért el sikereket, de biztos vagyok benne, hogy ez a dalcsokor komolyabb hírnevet szerezhet a csapatnak!
Zseniális húzásnak bizonyult Davide Pretto billentyűs bevétele a zenekarba, hisz hangszerével új dimenziókat nyitott számukra!
Marco Ciscato énekes is friss húsnak számít, és legalább annyit nyertek az ő csatlakozásával, mint Davide-ével!
Képzett torok, az orgánuma kellemes, a hangterjedelme viszonylag széles, de ami a legfontosabb: képes mély érzelmeket kifejezni/átadni a hangjával, dallamaival!
A gitárosok teljesítményére sem lehet panasz, szerencsére nem virgázzák szanaszét a számokat (sőt, nincs is minden dalban szóló), de azért nyilvánvaló, hogy ügyes zenészek.
Francesco Tresca dobos játékát érdemes még külön kiemelni.
Nem a Portnoy-féle villantós iskola képviselője, hanem inkább a Mark Zonder által elővezetett stílusban üt.
Okosan, dinamikusan, érzéssel.
Számomra ínyenc falatnak bizonyult a Hypnotheticall második nekifutása, ami nyugodt szívvel nevezhető progresszív szárnyalásnak is!
Vélemény, hozzászólás?
Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.