Jó ízléssel válogatta össze Paul és csapata a dalokat, szerintem minden hithű fémrajongó szemébe könnyeket csalnak az olyan nóták, mint a Wrathchild, vagy a Murders In The Rue Morgue. Itt vagy behódolsz, vagy jeltelen sírba temetnek egy hatalmas hangszóró tövében, középút nincsen. Aki élőben láthatta ezeket a bulikat, biztosan csodás élményben részesülhetett, ez még az olyan anti-koncertlátogató fotelrocker penészvirágoknak is érezhető, mint jómagam.
Akadnak itt azért hátrányosságok is, főleg a vizuális oldalon. Nem igazán mondhatnám, hogy a muzsikusok felszántanák a színpadot, a mozgás mértéke a közepes és a minimális között ingadozik. Ha személyesen is ott voltál, ez fel sem tűnt Neked, hiszen az összhatással, és a hangulattal tuti levettek a lábadról, de egy DVD megtekintése közben igenis feltűnnek az efféle negatívumok. Ez a zene megkívánná azt a fajta show-t, amit mondjuk a Maiden esetében megszokhattunk. A borító sem egy nagy eresztés, láthatjuk a Mestert szemből, kicsit elszörnyesítve, és kb. ennyi.
Összességében mégis azt kell mondanom, a The Beast Arises minden – főleg látványbeli – hiányossága ellenére egy jól sikerült alkotás, de én inkább a DVD alapján készült hanganyagot szoktam csapatni, mert az viszont egy abszolút korrekt koncertfelvétel, ahol kizárt a csalódás lehetősége. Paul megmutatta, hogy még mindig van benne kraft, és hogy lesz is benne, remélhetőleg még hosszú évtizedekig.
Vélemény, hozzászólás?
Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.