Ahogy apák a fiúkra, a zenekarok is képesek komoly hatást gyakorolni egymásra,így lesz néha ugyanaz a mondanivaló apró ráncfelvarrásokkal ismét előadva, megörökítve, valamint így lesz a metal zene is egyre rétegzettebb, szerteágazóbb. Időnként jól tud esni ugyanaz a falat, mert magyar ember lévén én is többször el tudom viselni a kelleténél a vasárnapi pörköltet, pont ezért tetszett a prágai Et Moriemur második dobása, az Ex Nihilo In Nihilum. A lemez nemes komorsággal vezet vissza minket a 90-es évekbe, a death/doom éra virágzásának korába, ahol még nem azon ment a verseny, ki zenél lassabban, hanem igazi dalszerzés folyt. A lemez érzelmeket szít, szabadít fel és megköveteli a figyelmet, így nem is ajánlom háttérzenének senki számára. Visszakanyarodunk az anyaggal a hulló falevelek, halkan kopogó eső világába, ahol még nem a neten, hanem a másolt kazin, azzal az időnként hiányzó ropogással zakatoltak az Anathema, My Dying Bride, Paradise Lost dalok. Cseh barátaink azt hiszem, olvashatták oldboy kritikáját a debüt után, mert legtöbb tanácsát maradéktalanul megfogadták…
Az említett ismert hármason kívül még egyértelműen a kedvenc doom lemezemre tudtam asszociálni hallgatás közben, ez pedig a Saturnus Paradise Belongs To You című opusza. Az Et Moriemur hozzájuk áll legközelebb hangulatában és időnként szerkezetében is. A bő órás melankóliában a stílus esszenciája sűrűsödik, kavarog. Albert Fiala billentyűi, sejtelmes hangjai alapvetően gyönyörűek, amit a két gitáros hol gyorsabb témákkal, hol síron túli riffekkel tesz igazán ütőképessé (Aleš Vilingr, Honza Vanek). Zdenek Nevilík szaval, énekel, hörög, morog, acsarkodik, zúg fájdalmasan, bár a tiszta énekkel szerencsére csak nagy ritkán próbálkozik kis időre, extrém vokalizálásának változatossága miatt nem támadt hiányérzetem egy pillanatra sem. A lemezt egyébként nem műfaji mivolta alapján választottam, sokat nyomott a latba a dobos kiléte, mivel Michal Rakhoz eddig csak kedves emlékeim fűződtek, a sötét doom nagy öregje ő már hazájában és itt is változatos játékkal színesíti a végeredményt (Dissolving Of Prodigy, Silent Stream Of Godless Elegy).
A lemezen található 9 dal változatos mind hosszában, mind felépítésében, úgyhogy már az is külön öröm volt egy-két nemrég forgatott kiadvány után, hogy valódi dalokat hallhattam. A színvonal végig egységesen magas, amikor kell, az Ex Nihilo pihentet, máskor pedig oldalba rúg mázsás súlyával. A folyamat a Sea Of Trees c. szerzeménnyel indul, ami bármelyik klasszikus Saturnus lemezen vitte volna a prímet. Suttogások, akusztika, gótikus hangulat és a refrént adó (dallamos) hörgés kéretlenül bekúszik a gondolatainkba, gyorsan elrepül az a 7 perc, ami a játékidőből jutott neki. Kísérteties zongorával, éjfekete tradicionális doom riffel követi az alig 5 perces Dissolving és bizony már itt elbizonytalanodtam, tudok-e majd kedvencet avatni az albumról. A Dissolving középtájon ugyan leültet, megnyugtat kicsit, azonban igazi régisulis death/doom monstrummá növi ki magát a végére.
A már-már akusztikus Norwegian Mist igazi varázslat, aminek 20 évvel ezelőtt kellett volna megjelennie és akkor ma már példálóznánk vele, a hangulatkeltés tökéletesen működik a dalban. A Liebeslied kétségbeesett funeral doomba süllyed zongorával, csellóval, sírással, már azt vártam a végére, mikor pereg le előttem az életem. Rövid felvezetőjével együtt ezt a vonalat követi tovább a Nihil, ami egy 9 perces monstrum. A dal építőkövei lassan állnak össze és egyre erősebben érzékeltetik, hogy stabil falának csak tragikus leomlás lehet a vége. A Le Choix rövidebb, melodikusabb tétele utolsó erejéből próbál minket visszataszigálni az életbe, de a 16 perces Black Mountain elől már nem menekülhetünk. Ez egy monumentális gyönyörűség a fülnek.
Azt hiszem eleget áradoztam az Et Moriemur kiadványáról, aki szerette a 90-es éveket, szereti az igényes death/doom zenéket, annak feltétlenül ajánlom ezt a lemezt. Az elkerülhetetlen áthallások és az erőteljes Saturnus hatás miatt könyörtelenül elcsípek egy pontot, de ettől ez még ebben a stílusban az utóbbi évek egyik legegységesebb színvonalú produkciója lett. A Liebeslied c. dalhoz hivatalos videó is készült, amit itt megnézhettek, a teljes albumot pedig meghallgathatjátok a zenekar bandcamp oldalán.
Vélemény, hozzászólás?
Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.