Már írtam korábban is, hogy a zseniális első lemez kiadása és megturnéztatása után rendkívüli módon sajnáltam és valamelyest értetlenül álltam a 2024-es év végi hírek előtt, miszerint Thomas Winkler úgy döntött, a háttérbe vonul, hogy minél több időt tudjon tölteni a családjával – amit természetesen teljes mértékben megértek. Viszont akkoriban úgy gondoltam, hogy így az Angus McSix banda további működése valamelyest értelmetlenné válik, ha lecserélik azt, aki miatt ez az egész létrejött, elkezdődött és aki köré ez az egész épült. Aztán ahogy kaptuk a tavalyi, 2025-ös és a mostani évben a single dalokat és az egyre több információt a koncepció, sztori tovább haladásával kapcsolatban, úgy lettem egyre bizakodóbb és hagyott alább a szkeptikusságom. Aztán a tavaly októberi Wind Rose/Orden Ogan/Angus McSix bulin élőben is brutál módon meggyőzött a banda „új” felállása. A teljes lemezt meghallgatva pedig elmondhatom, hogy akármennyire is „hiányzik” Thomas Winkler jelenléte, ezt teljes mértékben egyensúlyozzák a fantasztikus, változatos dalok, valamint a különböző vendégek.
Merthogy kijelenthető, az Angus McSix and the All-Seeing Astral Eye legalább olyan jó, szórakoztató lett, mint elődje, ha nem jobb. Már a tavaly januárban megjelent első single, a 6666 is bizakodásra adott okot, melynek elején még Winkler hangját is hallhatjuk, aki utána átadja a stafétát a sztori szerinti öccsének, Adam McSix hercegnek, hogy keresse meg és szabadítsa ki őt a goblinok fogságából, akik elfogták és lefagyasztották. Ebben a dalban mutatkozott be az új énekes, Samuel Nyman (Manimal), akinek hangja valami egészen elképesztő magasságokba tud szárnyalni – amit már a Manimalban is megtapasztalhattunk persze. Eleinte azt gondoltam, hogy akármennyire is jó énekes Nyman, karizmában nem fogja tudni helyettesíteni/átvenni Winkler helyét, az utána hagyott űrt betölteni – de ismét bebizonyosodott (csakúgy, mint a Gloryhammerben), hogy szerencsére erről szó sincs. Brutál módon megállja a helyét Adam McSix herceg szerepében, hangjáról pedig csak szuperlatívuszokban lehet beszélni. Mellette itt debütált az új dobos is, Ork Zero (Gerit Lamm – Catalyst Crime, ex-Xandria), aki egy szórakoztató karakternek tűnt már elsőre is – sajnálom Skaw-ot (Manuel Lotter), hogy ő is távozott, amire egyébként hivatalos választ mai napig nem kaptunk, hogy ő miért (sztori szerintit igen, a következő dalban).
A második single, a The Fire of Yore onnan viszi tovább a történetet, ahol a 6666 abbahagyta. Megtudjuk, hogy Skaw dobos újra kővé dermedt és ezért lépett a helyébe a nagy zöld ork. Valamint egy újabb karaktert ismerhettünk meg: az új gitárost, a Törpöt, akit az időközben az All for Metalból távozó Jassy Pabst alakít. A hivatalos közlemények alapján Thalia Bellazecca, mint Thalestris továbbra is a banda tagja (tavaly a Primal Fearrel turnézott, azért nem tudott részt venni az Angus McSix turnéján), ám a 6666 klipjében szerepelt utoljára, azóta nem láttuk őt. És persze Arch Demon Seebulon, vagyis Seeb Levermann (Orden Ogan) is maradt a csapatban, mint gitáros/basszusgitáros/dalszerző/producer/stb. A The Fire of Yore kapott egy rendkívül szórakoztató klipet, Nyman ismét megvillantja hangtudását, a közepén hallható elektronikus, szinte már diszkós rész pedig zseni – ami egyébként nem csak ebben a számban hallható. Zseniálisan ötvözik ezeket. Így hárman indulnak útnak – Adam, The Dwarf és Ork Zero, hogy felkutassák és kiszabadítsák Angust. Nagyon érdekes, hogy Angus kardja, a Sixcalibur Ork Zerohoz került, még ha nem is a maga ragyogó mivoltában, de Adam például nem tudta huzamosabb ideig magánál tartani.
A sztori a harmadik, I Am Adam McSix single-vel folytatódik, melyben kicsit többet megtudhatunk Angus öccséről és mely klipjében a három kereső találkozik a Rhapsody of Fire két kulcsemberével, Giacomo Voli énekessel (The Sellsword) és Alex Staropoli billentyűssel (Vision), akik csatlakoznak a keresőcsapathoz, hogy megtalálják Angust – és persze Voli egy jó kis énekes részt is kap a dalból. A refrén jó kis menetelős, a középtempósabb szám pedig szintén nagyon jó.
Ezután következik a negyedik klipes nóta, melyben a Van Canto csatlakozik a történethez és előzetesen egy jóval „Van Cantósabb” dalt vártam, ám egyáltalán nem azt kaptam. A Dig Down klipje ugyancsak remek, mint ahogy a szám is. A dalszöveg egészen parádés, ahogy Adam azt szeretné, hogy a Törp karakter összejöjjön Ork Zeroval és szinte már-már egy szerelmi szálat akar csinálni kettejük között, aminek hatására a Törp megidézi a „Bardbarianokat”, vagyis a Van Canto legénységét, akik végül Adam mellé állnak – nagyon ötletes és kreatív az egész. Rendkívül jó volt újra látni a Van Cantót – jó lenne a közeljövőben tőlük valamikor új lemezt és dalokat hallani.
A Techno Men az album megjelenésének napján, vagyis tegnap jelent meg ötödik kislemezdalként, de egyelőre nincs több klip a dalokhoz. Már maga a dal is bitang erős, de a Turmion Kätilöt vendégeskedése egyszerűen a legjobb dalok közé emeli. Az egésznek az industrial/elektronikus beütése, de mikor kb. 3:10-nél bejön a Turmion Kätilötös énekes rész, az mindent visz. A refrénről már nem is írok, hogy mennyire fülbemászó, slágeres. Csakúgy, mint az ezt követő Ork Zero, amiben a dobos karakter háttértörténetét ismerjük meg egy kicsit jobban. De ide lehet venni a hetedik Starlight Strongholdot is, aminek a refrénje már az első hallgatás után megmarad a fejben – és ez nem csak ezzel a trackkel van így. Ebben a dalban a csapat megérkezik a Starlight Strongholdhoz, ami az Angust kereső kalandjuk következő állomása – remélhetőleg ehhez is kapunk majd egy klipet, sőt, akár az összes dalhoz lehetne készíteni a történet miatt. A rövid, instrumentális átkötő Aetheriyja szintén egy remek húzás, ami összeköti az előző nagyon erős dalt a következő, Let the Search Begin nagyon erős dallal, ami szélsebesen kezd és zár. A refrént megint nem tudom nem megemlíteni és a dalszöveg is érdekes. Az utolsó, The Power of Metal nótában a Freedom Call vendégeskedik – vérbeli heavy/power himnusz ez, a végén már nagyon Gloryhammeres rész is van benne. A történetet, valamint a záró, szintén instumentális Into Battle-t tekintve pedig csak még érdekesebbé és izgalmasabbá válik az egész, hogy most hogyan tovább…és én már baromira szeretném is tudni a hogyant. De erre várni kell legalább újabb két-három évet…
Azért remélem, hogy előbb-utóbb úgy dönt Winkler, hogy visszatér és a sztori szerint meg fogják találni a karakterét, akár a harmadik, akár a negyedik lemezhez érve (ahol egyébként véget ér a második album sztorija és erre fele haladunk) – igaz, utána adódik a kérdés, hogy mi lesz, két énekes lesz onnantól kezdve? Én amúgy ezt simán adnám és egyáltalán nem tartanám rossz ötletnek, mivel mindketten kiváló énekesek és dalszerzők is. A lemez hangzása, masterelése, keverése hibátlan, erőteljes, a borító gyönyörű – ahogy gondolom a booklet is az lehet, amit majd meglátok, miután megjön a lemez. Kicsit több mint 41 perces a lemez, amit én megmondom őszintén, hallgattam volna még tovább is – 11 szám, ebből kettő rövid, instrumentális intro.
A második Angus McSix korong olyannyira tetszik, hogy nagyon bánom, hogy a nemrég kezdődött, rövid európai-turnékörben nincs még csak bécsi dátum sem (ahol az Angus McSix a headliner + Bloodbound + Brainstorm a vendégzenekarok). Remélhetőleg minél hamarabb lesz egy nagyobb európai headline turné is, mert nagyon jó lenne megnézni őket újra élőben – már egy teljes műsorral. Bitang erős és rendkívül szórakoztató lemez – és már most nagyon várom a harmadik lemezt és a történet folytatását.
Vélemény, hozzászólás?
Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.
