Nem rossz, bár hosszú távon lehet, hogy nem éri el a célját. Ilyenkor hajlamos az ember arra, hogy ezt az albumot megtartsa ebéd utáni sziesztához. - Arra pedig kiváló, még az angol kiejtés ellenére is. :) - Hallgatható, de nem kötelező lemez. - Kellemes perceket a szólok jelentenek, mert azok tényleg jól össze vannak "fércelve".

Ebből a zenéből akkora horrorfilm aláfestő dolgot lehet varázsolni, hogy szabályosan lefosná mindenki a bokáját a legkeményebb részeknél. - Tény, hogy nem "ide" való muzsika, de akkor is kiváló zenészek végterméke ez az album is. :)

"Egyszerű" svéd death metal. Ennyi.

Az a helyzet hogy az Entombed - Left Hand Path albuma köröket ráver erre az anyagra, ráadásul minden tekintetben. - Pedig az már 23 éves... - Attól hogy ez a zenekar osdm-et játszik, egy kis frissítés nem ártott volna.

Félelmetesen hosszúak a számok, ha a "sallangot" kivágták volna belőle, akkor ez az album számomra akár tökéletes is lehetne. - Szerethető, de nem kötelező anyag. - Rohadt jó témák vannak benne pedig...

A félelmetesen hosszú tételek komolyan igénybe veszik a "mezei" hallgató idegrendszerét. Pedig ennek a zenének van egyfajta hangulata, amitől mindenkiben megfogalmazódik az otthoni démonidézés gondolata. - Mindenesetre a Necronomicon olvasgatása erősen ajánlott a zene hallgatása közben. - Az album csúcspontja a Ordeal. - Na, az komoly...

A kritika óta sem változott a véleményem, meg-megfordul az új köntösbe öltöztetett dalok albuma még a lejátszóban. - De én már a IX. albumra gyúrok.

Hmmm... Az album Son Of Man tételén kívül nem érzem úgy, hogy ez a zene "elvarázsolt" volna. - Mondjuk ki: nem ide való. - Nincs irgalom!

Tudom kövezés jár érte, de szerintem az Age Of Nemesis bármely albuma köröket ráver erre a zenekarra. - Túl lett már lihegve az egész "álomszínházosdi", mert mi k*rva amerikaiak vagyunk, meg egyébként is, aki nem maszturbál napi 36 órát a gitárján az nem zenész hozzáállás. - A Solaris sokkal nagyobb progger, s igen, ŐK is magyarok.

Jó ez a zene, csak hangulat kell hozzá. - Próbatermekbe tökéletes a cigiszünetekre, hogy utána érezni lehessen a kontrasztot. :)

Szerintem meg egyre jobb ez a csapat, kezdetben abszolút nem kedveltem őket, de mára már elég fogós lemezekre képesek. Mondom ezt annak ellenére, hogy akadnak itt elcsépeltebb heavy közhelyek is...

..azt hiszem én is bevallanék még olyat is, amit nem követtem el...

Korrekt régisulis cucc. Undorító, penetráns, rothadó. Nem rossz alternatíva abban az esetben, ha az ember a műfajból keres valami ütőset...

Unalmas, egyhangú, elég béna témákkal. Egyedül a borító jó, megtaláltam jó nagy felbontásban, be is tettem háttérnek.. Death metáltól én manapság már 1000x többet várok, elmúltak már azok az idők hogy csak jó hangos legyen meg üssön mint a légkalapács. -1 pont, mert a végée már rohadtul idegesített a fantáziátlanság.

Én látok lehetőségeket a zenekarban, de ez a debüt valahogy nagyon nem hallgattattja magát. Az még hagyján hogy nagyon egynemű az egész anyag - ebben a stílusban ez nem ritka - de ez most együtt jár azzal is hogy dalokat megkülönböztetni nem tudok, és a színesítések is majdhogynem teljesen elmaradnak. Ettől függetlenül ha ajánlanom kéne a stílus fanatikusainak, akkor azért tudnám ajánlani.

Nem győzött meg...

Én sem hallottam még ezt az albumot korábbról... Azért érződik rajta, hogy ez nem éppen a mai Shiningot tükrözi, néhol merőben más mint az újabb dolgaik. Ez még nem tűnik annyira öntudatosnak, és a sajátságos megoldások is hiányoznak még.

10 pontos az anyag mindenképpen, de nem tudom hogy effektíve ez mennyire Ulver, és mennyi közük van mindehhez, mert igazság szerint a nagyzenekar a lenyűgöző...

Már rég nem metálnagyágyúk ők. Nevük az van, de nagyon...inkább nem sorolom, hogy csak idén mik pipálták le lazán ezt a nagy mellénnyel beharangozott anyagot műfaján belül. Zárójelben megjegyzem, jobbnak tűnik ez mint az Octavarium óta bármi tőlük (de ez még kevés)

Hallgathatatlan katyvasz, alig észlelhető zenei értékekkel, tompa hangzással (ami amúgy biztos fasza, csak én vagyok rosszul beállítva)

Kellemes anyag, bár lelkesedni azért nem fogok érte, csak ebben a körben már az is jó, ha valami nem zavar.

Meglehetősen nagy rajongója vagyok a post rocknak, mint irányzatnak, pont ezért nem tudok mit kezdeni a Sigur Rós legnagyobb népszerűségével ezen belül. Ez összefügghet azzal, hogy főleg az emberi hang mellőzése teszi számomra a dolgot olyan vonzóvá, nagyon jó ének persze nem zavar, de ez nálam nem az. Éneksáv nélkül lenne úgy hétésfél.

Meglehetősen találó a zenekarnév, valóban meg is felelnek annak, amilyen elvárásokat keltenek, és ha a hozzá jobban értők azt mondják, hogy ötletes, biztosan az is.

Pistike véleményével egyetértve búcsút veszek itt zombiéktól.

Valahogy külsőségek alapján már sejtettem, hogy nem vagyunk egymásnak teremtve, és tényleg nem.

Félelmetes.

Ha nyóccésfél, akkor Fellini, de legalább már tudom, hogy a Shining jó irányba fejlődik úgy egyébként.

Az Ulver már elérte, hogy nincsenek vele szemben előzetes elvárásaim :) de amúgy ha nem ők csinálták volna, szerintem se került volna sose elém, pedig kár lenne érte, kiváló alaphangulat esténként, sőt, valamivel még több is.

Ők a zenekar, ahol minden adott lenne, hogy nagyon szerethető dolgokat alkossanak, mégsem teszik. A meglehetősen terjedelmes diszkográfiában itt-ott felbukkanó jó dalok előfordulási arányából arra következtetek, hogy ilyeneket inkább véletlenül írnak. Ezen a lemezen is találtam ilyesmit The Bigger Picture címmel, de összességében nagyobb durranásnál lőttem volna el a zenekarnév albumcímnek választását.

Nem mondanám, hogy szellemi táplálék kategória, de valamiért jól esik hallgatni.

A célom az volt, hogy a kör átlagom 6 alatt legyen, de ez a lemez valahogy keresztül húzta a számításomat. Szerintem nagyszerűen sikeredett, az ének néha kicsit jellegtelen ugyan, szerintem nagyszerűen passzolna a zenéhez néha egy kicsit durvább vokál is. Zeneileg viszont nagyon össze van téve, én azt klasszikus gitárhero hozzáállást sem éreztem. A Cemetary Gates pedig zseniálisan sikeredett. Kár azért egy-két gyengébb tételért...

Igyekeztem objektív lenni. Mikor a Sigur Ros nevét megláttam a listán, már véstem is majdnem be a 2-3 pontot a bennem lévő zsigeri gyűlölettől vezérelve. Aztán csak-csak meghallgattam, és igazából arra jöttem rá, hogy ez egy szar énekkel előadott középszerű tutyimutyi giccsparádé. De ez csak a zenével kapcsolatos vélemény. A körítés és az őket övező vallásos áhítattal kapcsolatos ellenszenvemet hozzáadva valóban ki is jönne az elején írott pontszám.

Remélem soha többet semmit nem kell tőlük meghallgatnom. Pozitívumként a jó hangzást és néhány eltalált témát tudnám említeni, valamint azt, hogy elég rövid. Egyébként meg kidobott fél óra volt meghallgatni.

Ez szerintem annyira nem is grindcore, bár tény, nem vagyok a stílus szakértője. Nekem ez tök átlagos death metalnak tűnik, ami szerencsére kellően változatos volt ahhoz, hogy ne vágjam ki két szám után a minősíthetetlen vokál és a számomra értékelhetetlen szövegvilág miatt. A hangzás mocsok jó, a stílus szerelmesei biztosan örömüket lelik benne.

Én, mint a maratoni hosszúsági doom-death zenék ősellensége, be kell valljam, hogy néha még élveztem is ezt az albumot. Ahol kellett lassú volt, ahol kellett lendületes és súlyos, voltak gitárharmóniák, szólók, akusztikus átvezetők, szóval minden, mi szem szájnak ingere. A nagy terjedelem, a fárasztó hörgés és a hangzás miatt azonban a végére egysíkú lesz, szerintem csak az hallgatja meg 1-2 alkalomnál többször, aki a stílus megveszekedett híve, de ennél rosszabb lemezt senkinek sem kívánok.

Lopott komment, de nagyon idekívánkozik: "akkorát akartak fingani, hogy szimplán beszartak". Az eleje ígéretes, de a végére nagyon elfárad a koncepció, és eredeti ötletek hiányában csak egy unalmas zajmassza lesz, amiből annyit fogok fel, hogy ez valami nagyon sötét, roooooaaaaaaar.

Ahhoz képest, hogy a Shining milyen zenét produkált legutóbbi lemezén, ez közel minősíthetetlen kategória. Egy-két szebb harmónia, és jobb hangulat azért akad, de attól még egy teljesen felesleges kiadvánnyal bővült a megkerülhetetlen mesterművekben amúgy sem dúskáló black metal történelem.

Ha egyszer filmet fogok forgatni, biztosan Ulver fogja a zenét írni hozzá. Ezt már a Perdition City óta tudom (még ha arra kevés is az esély, ha valaha tényleg filmet fogok forgatni). Minimalista eszközök ellenére kifejezetten epikus zene ez. Ugyanakkor ami ott még működött, itt nem annyira. Kevesebb zörej és elvontság, kicsit több dalszerűség jó lett volna.

Valahogy már én sem tudok úgy lelkesedni a srácokért, mint a Six degrees album idején (sztem az a lemez a pályafutások csúcsa), de határozottan jobb formában vannak, mint 2005 és 2011 között. Azért az Enemy inside, The looking glass, Surrender to reason és Illumination theoryval nem beszélhetünk gyenge albumról, még akkor is, ha sok a töltelék téma, és néha a hátamon feláll már a szőr Rudess játékától.

Jó ez, de lehetett volna sokkal jobb, ha rosszabb hangzása lenne, kicsivel többet énekelnének (urambocsá' ének helyett hörögnének/kárognának) halálról, okkult dolgokról, egy számot 10 perc alatt be sem fejeznének, és egyébként is, nem lenne ilyen sok dallam, mert azt egész egyszerűen képtelenség feldolgozni.

Amit az ember a borító és a név alapján várhat azt kapja, nekem bejön de hasra nem esek tőle.

Ha valamihez kell hangulat akkor az a grindecore, nekem szokott lenni de egyre ritkábban.A banda maga fejlődött az elmúlt években, szerintem egy középkategória ők a műfajon belül.

7

KB olyan mint a Satyricon volt a múlt héten, ha a nevet és a korai munkákat nézem, akkor 4 pont ha az utóbbi időt akkor 7-8, ha csak erre a lemezre koncentrálok akkor 8-9, viszont a Satyr produkciója még mindig metal, de ez az album filmzene-háttér zene, tehát semmi keresnivalója az oldalon, ill a Hangpróbán. Vele szembe se korrekt ha itt versenyeztetik.

Eddig se mos tse eztán se fogom megérteni mi a franc jó ebben a formációban.

Káosz-zavarodott-beteg-idegesítő-menjetek psycho dokihoz.

Nem jött jókor, pár hasonló lemez közé ékelve sikerült meghallgatnom és így már csak rutinnak tűnik.

Plaga kapaszkodik fel az év végi listámon rendesen, egyszerűen visszaköveteli magát lejátszásra...Sigur Rós zenéjével pedig nem nyúltál nagyon mellé, mert én is szeretem, még ha nem is ez lesz a kedvenc. Megyek a tömeg után, a 2. lemezt nem tudják legyűrni.

Egy nagyon erős debütálás, ahol death/doom címszó alatt bizony sok minden előfordul... Az ének lehetne változatosabb, a dalok mindig egy kicsivel hosszabbak a kelleténél, de van jövőjük.

Jó ideje hallgatom, de még nem tudtam ítéletet mondani felette. Érdekes a téma és a koncepció, viszont zeneileg több helyen nagyon lapos. A lemez második fele sokkal élvezetesebb! A Spires, The Wailing City vagy az A Failed Exorcism megunhatatlan számomra.

Hihetetlen, mit hozott ki belőlem a lemez végighallgatása! Ilyen intenzív élményre én sem számítottam, ugyanis fizikai megnyilvánulást is produkált: masszív fejfájást. A hangulat azért megér egy ötöst.

Filmezenként felfogva max 8 pont, de ez nem az az oldal és én nem az a hallgató vagyok... Nálam ennyi az élvezeti értéke.

Én nem szidom a Dramaticot, mind a két lemez gyenge és ötlettelen. Nagyon tudnak játszani, de a kreatív énjüket csak árnyékként kergetik mint egy hülyegyerek. Nem is lesz már jobb, szóval felesleges csodákat várni.

Az elején nagyon lelkesen hallgattam, mert van egy érdekes hangneme az anyagnak,de aztán gyorsan idegesítővé váltak a "nagy ötletek".

Nem ismertem őket korábban, bevallom, jobbra számítottam. Elég erőtlen és unalmas is szerintem.

Próbálkoztam, de a felénél feladtam. Engem ezzel vallatni lehetne.

Intenzív!

A grindcore zenéhez valóban kell hangulat, de szerintem ez inkább old school death, abból is a jobbak közül. Előző lemezeik inkább a death metal brutálisabb ágába voltak sorolhatóak, de itt és most a kilencvenes évek elejét idézi a zenekar.

Hajlamos vagyok kissé túlértékelni ebben, a szívemhez igencsak közelálló műfajban alkotó bandák tevékenységét, ez történik most is, de nem baj. Old School Death Doom, csupa nagy betűvel. A Hooded Menace jutott eszembe sokszor.

Egy hallgatás után ennyi. Köszönet az ajánlónak, nem ismertem eddig a zenekart.

Szeretem az ilyen zenét, de eddig nem sikerült mély barátságot kötni, az okát még nem tudom.

Hangulatos ambient zene. Mondjuk szerintem, ha nem Ulver név alatt jött volna ki, a kutya nem ismerné. Pedig jó.

Nem vagyok mai darab, ennek ellenére valamiért kimaradt a zenekar. Nem hallottam egyetlen dalukat sem, legalábbis nem tudok róla. Most ezt meghallgattam és nem érzem, hogy bármi pótolnivalóm lenne. Lehet, hogy a régi lemezek jobbak, de igazából nem az én zeném.

Valójában ez kellemes csalódás volt. Tényleg katyvaszos, de a jó értelemben. Nem ez lesz a kedvenc lemezem, de abszolút hallgatható és jóleső volt a számomra, a Sigur Róssal ellentétben.

Erről egy vicc jut eszembe. Mire gondol az énekes a színpadon? "Atyaég, mekkorát énekeltem! És 5000 ember hallotta." Mire gondol a gitáros? Ffffúúú, milyen gyorsak az ujjamim! Ász vagyok!" Mire gondol a szintis? "Micsoda futamot toltam, istenné fognak avatni!" Mire gondol a dobos? "Az erő velem van, remélem szépek az izmaim, nos, melyik csajt is vigyem haza?" Mire gondol a basszer? "G-G-G-G-G-G-G-G-D-D-D-D-D-D-D-D-F-F-F-F-F-F-F-F. Nos, ez a zene ilyen, bár szintis nincs. Idegesítő, felületes. Minden közérthető benne, nem ad munkát az agyamnak, nem kelt bennem benyomásokat, nem látok tőle képeket, ha becsukom a szememet.

Az, hogy az A-Ha illetve a U2 jutott néha eszembe róla, csak felhúzza a pontszámot, de a gond az, hogy nagyon egyhangú az egész. Szóval 15 percig még élveztem, aztán meg csak vonogattam a vállamat, hogy ennyi...?

Ocsmány borító, ocsmány téma, de a zene egészen bejön. A durvulás mellett eltalált témákat hallok. És vannak hangnemváltások is, nem egy darab dallamtalan daramassza az egész lemez. A hangzás példaértékű.

A szokásos: figyelemfelkeltő intró aztán... Ha tetszik nekik az olyan, ami az intróban lecseng, miért nem tesznek belőle többet a lemezre (mondjuk az Elegy For the Rottinghoz hasonló dolgokat, de a dalokba ágyazva mondjuk)? Félnek, hogy nem lesz elég brutááááááááál? Wüöeeee! Wáááá! A végére gyurma lett a zagyambó... Zombie-Hunter...

Negyed órát kellett várjak az első olyan témára, ami egy kicsit is megmozdított bennem valamit. Összességében számomra erősen középszerű, felejthető... A dobos művészneve Uretra, ami húgycsövet jelent.

Ilyen eszement brutál beszédhangot még sosem hallottam, mint ahogy ez a lemez indul. Napok óta a glioblastoma multiforme nevű agytumor témáját tanulmányozom a neten, amihez ez ideálisan passzoló zenei környezet... Egyébként amennyire sötét, annyira fájdalmas és szomorú zene is ez. Ízlésesen, de bátran vannak használva az effektek (mind a szintiken, a gitáron és az éneken is). Nagyon meglepett, és nagyon köszi az ajánlónak. Megy az idei kedvencek közé.

Nos... Akik szidják a magyar nyelvet a metalban, azok legyenek következetesek, és bántsák a mi Attilánkat is! :-D:-D:-D Én nem szidok semmilyen nyelvet semmilyen zenében, úgyhogy álszentség nélkül mondhatom, hogy nagyszerű lemez ez. :-D Viszont én is következetlen leNNÉK, mivel nem szoktam szeretni az újrakevert/újravett dolgokat. Viszont az eredetiket nem hallottam, így nekem most ezek újként hatnak...

Ha létezik bátor zenekar a világon, akkor az az Ulver. Gyakorlatilag mindig csakis azt csinálták, amihez kedvük volt. A Wars Of The Roses az az előtti pár kiadványukhoz képest egészen közérthető volt, és számomra az utóbbi évek legjobb lemezei közé ért be. Most viszont megint egy furcsa kísérletet hallhatunk tőlük. Szeretem az ilyenfajta átalakulásokat. Az Ulver maga az átalakulás, a megtestesült metamorfózis.

Engem meg úgy, ahogy van nem érdekel ez az egész dolog már... Egy dal tetszett róla egy kicsit - néhol, de már nem tudom melyik, és kedvem sincs megkeresni. A Scenes...-szel bezárólag kiváló lemezeket írtak. Aztán kihalt a varázs.

Izgalmas hibrid. Jól vaker a basszer.

Érzem, hogy minőségi, hangulatos, de 5-10 perc után nem köt le.

Zeneileg kellemes (7-8 között), de az ének irritáló számomra (4 pont.)

Tucatbanda. Nem rossz, el lehet hallgatni, de minek, ha több száz sokkal-sokkal jobb zenekar van náluk? Pár jó téma miatt adok +1-et.

Hallgatható, de eléggé közepes.

Pistikével én is egyetértek!

Bennem csak úgy szaladgáltak a démonok hallgatás közben! Kiűzni nem sikerült teljesen persze. 1-2 helyen megmosolyogtam, de összességében tetszett, párszor felkaptam a fejem 1-1 érdekes témán. Még ismerkedni kell ezzel a zenével (a korábbiakat is most pótolom be...)

Habár az eredeti számokat én sem ismertem, ettől függetlenül nem tudok teljes értékű lemezként tekinteni rá. Tetszettek az újragondolások, bár Csiharral most nem voltam elégedett (és nem a dalszövegekre gondolok, az vicc kategória.) Az új lemezt várom, ez érdekességként jól esett. Fentiek miatt a pontszám is csak viszonylagos.

Aki régóta tagja a HP-nak tudhatja, hogy néha-néha bekerül ide 1-1 nem-metal (pl. neofolk, ambient, stb ami a gitármentesség ellenére annyira nem ellentmondásos a Forgácson) lemez is, eddig ezzel nem is volt gond (apropó most sem én ajánlottam.) Ulver esetén meg pláne, ha tudjuk honnan jöttek. Nálam a csúcs a Perdition City után a Shadows Of The Sun volt. Az új lemez számomra nem túl izgalmas, lebilincselő, bár továbbra is minőségi, érzelmeket kiváltó zene.

Uhh, ne! Inkább Sigur Rós. Ez számomra még hangulatosnak sem nevezhető, enyhén szólva.

Nagyon jól hozzák azt ami eddig is bevált számukra.

Tudom nagyon elvont,nagyon művészi,de nekem ez nagyon nem kell. Az ének egyenesen idegesítő.

Nagyon jól sikerült visszatérés így közel 10 év után.

Eszméletlenül jól sikerült ez az új lemezük. Remélem tartják ezt a tendenciát javulás terén.

Nagyon jó. Hangzás teljesen rendben van,hangulata terén sincs hiányossági. Továbbá azt is figyelembe véve,hogy ez első stúdió albumuk csak reménykeltő a jövőjüket tekintve.

Nem egy mestermű. De mégis van benne valami ami magával ragadó,mégha csak egy-két végighallgatás erejéig is.

Olyannyira nem nyűgözött le engem,sőt néhol kicsit talán idegesítő s fárasztó is volt végighallgatni.

Mint azt már páran említették is ez filmzenének szinte kíváló,teljesen megállná a helyét akkár egy tripla A-s film háttérzenéjeként is. De ha az oldal témáját is figyelembe veszem,s hogy ez az album ezáltal nem idevaló nem adhatok erre több pontot mégha akarnám is.

Nem sűrűn fogom újrahallgatni az biztos. Technikailag teljesen rendben van, de mintha már elveszett volna a "varázsa" ennek az egésznek. Sajnos már első végighallgatás végére konkrétan már unalmas lett.

Nem lenne ez rossz,ha nem lenne ennyire idegesítő benne az ének. A hangszerek terén teljesen rendben van,de számomra az ének elrontja az egészet.

Insomniummal ellentétben nekem a Vörös Erik környéki lemezeik sokkal jobban tetszettek, ez már csak amolyan rutin heavy/power-nek tünik kevés folk szinezettel. A két anyanyelven elhangzó nóta miatt kap 6 pontot, különben ennél is kevesebb lenne.

Jó zene, ha épp ilyenhez van hangulata az embernek. Nem tudnám bármikor hallgatni. Sőt, az ének miatt csak ritkán tudnám hallgatni. :-)

Jó ez, de a sokszor felmerülő kérdés itt is előjön, hogy miért is ezt vegyem elő a jövőben valamelyik régi klasszikus helyett, ha ilyet akarok hallgatni? Ha a végéig megtalálom a választ a kérdésre, még nőhet is a pontszám... Nem találtam meg, pontszám marad. :-)

Valóban egyhangú és fantáziátlan, egyszóval unalmas. Ez a zombis téma meg, hát... talán kezd ciki lenni mára.

Ez most nem olyan hatásos, mint sok másik társa a műfajban. Sőt, a vége felé már kifejezetten untam. Egybefolyik az egész, és hangulatilag sem érzem elég erősnek, ami pedig a lényege ezeknek a zenéknek.

Talán nem ez az eddigi legjobb The Ruins of Beverast lemez, de így is van rajta több igen jól sikerült nóta. A hosszúság nálam általában nem hátrány, sőt, van olyan műfaj, ami kifejezetten igényli a hosszú nótákat, a doom legtöbb formája ilyen, úgyhogy itt sem tudom ezt hátrányként felfogni.

Nem vagyok meggyőződve e kiadvány feltétlen szükségességéről, de érdekességnek jó, nem lettek rosszak az átdolgozások.

Többekhez hasonlóan én is tisztelem az Ulver bátorságát és kísérletező kedvét, és vannak is lemezeik amiket szeretek a kísérletező korszakukból, de sajnos a helyzet az, hogy ez számomra zsibbasztóan unalmas, maximum altatónak tudom hasznosítani...

A régi idők varázsa már számomra sem jön vissza, de nem lett olyan rossz ez. Csak már nem okoz akkora örömet, mint a Scenes-ig bármelyik. Ha az Enigma Machine című idegesítő és teljesen fölösleges instrumentális maszturbációt lehagyták volna, és főleg ha Rudess nem kapna ekkora szerepet, talán még többet is adnék rá.

Bandeeraznak igaza van, úgy sokkal jobb lenne. Így szörnyű.

Nem az én zeném. Sajnos többet nem is tudok róla írni.

Jó eséllyel megvan a kör utolsó helyezettje, mert egészen biztosan nem ide illő, de kell a változatosság és erre a célra ennél jobb alanyt nem igazán lehetne találni. Egy részről fantasztikusan borongós atmoszférája van a komplett albumnak, másrészről olyan slágerek találhatóak rajta, ami más idei lemezeken nem igen. Mindezt összesűrítve egy nagyon jól felépített koncepcióval és remek zenekari megoldásokkal. A Plaga, valamint a The Ocean után idén szerintem a 3. legjobb album, amit hallottam.

Egy fokkal jobb, mint az Avulsed, de tényleg csak annyival.

Már annyiszor leírtam, hogy mit gondolok az ilyen albumokról, még egyszer nem fogom.

Valami tényleg van benne, de számomra összességében ez még mindig nagyon fárasztó 2-3 tétel után.

Vannak benne érdekességek, de azért messze nem annyi, hogy elbírja az irreálisan és amúgy feleslegesen hosszú játékidőt, aminek pont az lenne a lényege, hogy jól kifejtsen egy-egy megoldást, itt viszont közel ugyanaz ismétlődik percekig, lásd Malefica... Nagyon megterhelő egyben meghallgatni.

Hangulatilag rendben van, de sajnos nem éreztem benne túl sok fantáziát.

Én is értékelem bennük, hogy mindig azt játsszák, amihez kedvük van, más részről viszont ez azt is jelenti, hogy sokszor megfeledkeznek a hallgatókról és maga a produktum nem egyszer lesz öncélú. Ezt érzem ezzel a lemezükkel kapcsolatban is, annak ellenére, hogy nagyrészt tetszett. Pedig elég gyengén indult, de szerencsére a végére belejöttek.

Hát nem tudom, ez annyira semmilyen. Simán hallgatható, de semmi pluszt nem ad. Szerintem a sokak szerint leszarozott Dramatic Turns of Events köröket ver erre

Nincs ezzel gond, szimplán csak nem tudja fent tartani a figyelmemet huzamosabb ideig.

Volt már jobb lemezük. Igaziból teljesen rendben van, de az angol nyelv és a borító együttesen megér másfél pont levonást. A hangulata továbbra is nagyon megvan, és még mindig tökéletesen van elegyítve a hagyományos és a metálos rész.

Nem rossz, de én viszont nem találom benne azt ami magasabb pontokhoz vezethetne.

Rohadtul nem tudom hogy mit kellene adni erre. Semmi keresnivalója szerintem itt. Mindenképpen zseniális annak ami. Elképesztő szinteket súrol. De azért ez mégis csak egy metál oldal, és ez nem metál. Ez egy 10-es, mert hihetetlenül minőségi, és a műfajának a csúcsa. Egyébként tényleg csodálatos, elképesztő lemez. Ennek ellenére inkább hallgatnék mást, erre most nincs igényem. Nagyon meg lett nehezítve a dolgunk ezzel az albummal. Azért hiányzik hogy az Ulver metált játsszon.

Érdektelen teljes mértékben.