2021. augusztus 28.
∑
7.8
7.4
6.8
6.7
6.6
6.4
6.4
6
5.8
5.2
6.5
Olyan érzésem volt, hogy mélyebb énekhanggal jobban tetszett volna. Otthoni hallgatásra alkalmatlan, inkább társaságba háttérzenének.
All there is totál nyálas. A hangzás annyira rossz, hogy nem tudom komolyan venni. Ilyen steril béna béla zenét nem azt mondom rég nem hallottam mert sokszor összefutok hasonlókkal de önszántamból biztos nem hallgatok. Néha soilwork figure number five hasonlatokkal is összefutok. Á ez számomra borzalom.
Inkább Metal Church. Egész jó. De mostanság ez a legjobb pont ilyen zenékre. Miért? Mert a hangzás témák se olyan retrok mint '89-be. De azért jó.
Morbid lelkem hónapok óta hallgatja ezt a csodás művet. Üdvözlet Makó Dávid. Megunhatalan mestermú.
Végre egy jó de nem százszázalékos lemez. Minden tetszik. De azért a maradandó témák hiányt szenvednek.
Ennyire ócska zenével 2005-ben is ciki lett volna előállni. Az énekhangon nem veszik észre, hogy ilyen semmitmondás nem vezet sehová? Régen minden még "hörgős" embert is meg lehetett különböztetni.
Sosem voltam rajongó, de minden új lemezük kellemes hallgatnivaló. Ez az új is bármikor, de nem fosom le a bokám.
Na már megint ez a mindenhonnan áradó hangzás tucat énekhanggal. Visszasírom az amatőr stúdiókat. Mondanám nulla de a solitaryba eleresztettek némi jó szólót. De azt eljátszották mások. Ha ez a metal jövője legyen. Én nem bánom, mert úgyis begyűjtöttem annyi jó zenét, hogy simán kitart egy életre.
Ekkora fost Pestilence név alatt. Egyedül az énekhang emlékeztet a néhai szebb napokat látott együttesre. Olyan mélyrepülés mint a Gorguts. Nem hiszem hogy van aki kedvenceként tartaná számon ezt a steril lófa.t. Csalódás. Az elsó Gorguts etalon számomra, de azóta ugyanez az erőlködés.
Ez az elsó Exploited modern köntösbe. Csak sokkal rosszabb. Az általam ajánlott Diapsiquir csak köszönhetne neki. Az energiaszintre ajánlom a pontot. Amúgy semmi értelme. De valami morbid tetszés matt kijut a 4 pont.
Hahaha... :D Tisztára, mint egy jól elcseszett Red Fang vagy Cluch. Ez a dalcsokor már csak a lazasága végett is megéri a maximális pontszámot. :D
Tisztára, mint egy Wintersun, de az ezerszer jobb. Majd legközelebb. - Sokszor elgondolkozok, hogy egy puccos stúdióhangzás helyett egy organikus, lüktető hangzás csodákat tenne. Ezt a túlcicomázott köntöst adjuk Jari Mäenpää-nak, meg még az Ensiferum-nak külön. :D - Amúgy szép is, epikus is, csak a fogam fáj már ennyi sziruptól. Én azért Jari bácsi zenéjével kezdenék, majd Markus Toivonen-művekre cuppannék rá, ha érdekelne. Egyes elemek még a Wintersun-ból is felsejlenek... Ja, az is finn. :D
A Metal Church, Sanctuary, Jag Panzer triumvirátus jobban megmarad bennem anno. De "dzsojrájdozáshoz":D ezerszer inkább ez mint valami vadabb grind álom. - Főleg szerpentines szakaszon. - Tehát aki a stílus nagy kedvelője az tuti hamar megbarátkozik vele. :) - Én ajánlanám némi groove-os elszálláshoz is, mert jó kis témák vannak itt egymásos hegyén-hátán. Én az új énekesnek, Nick Courtney hangjával nem vagyok megelégedve, nagyon sok mindenkinek akar bizonyítani, pedig néha a kevesebb több. (Nem illő más szokásait csak úgy szolgai módon lemásolni.)
Rendszeridegen... S pont.
Én vagyok már elfáradva vagy tényleg egy rakat Bathory, Tormentor, Hellhammer hatás van itt?! (Ok, és ezer más dolog. :D ) - Ha így haladnak a következő albumot nem fogjuk megélni, de ők se. :D - Hangulatos zsáner lemez, ennyi. Mindenesetre jól el lehet vele szórakozni, - s a kétkedőknek mondanám, hogy ők már túl vannak egy albumon. :) A stílussal most ismerkedők nyugodtan vehető "akadályként" kezelhetik. :)
Érdekes kis egyveleg. A hangzást mintha egy régebbi Hypocrisy és In Flames albumról kölcsönözték volna a srácok, amihez szépen hozzámixelték Tomas Lindberg és Anders Fridén hangját. Alapjában nincs vele baj mert jó kis témák leledzenek az albumon, csak az egész olyan erőtlen, mint egy fullra járatott vibrátor elem. - Igazán kár érte, mert profik a srácok, csak épp' csúsztak kb. 20 évet... (Kerestem a core-os énekhangot, de nem találtam. Ki is b@szom a centert... )
A nagy restart óta sikerült a srácoknak egy kiváló ám de újfent unalmas albumot kreálniuk. Tisztelem a Lindberg-műveket, de hiányzik az újjáalakulásuk óta valami a zenéjükből, nekem. Profi, igényes kivitelezés. De... hiába szólnak a hangszerek úgy, mint az ágyú, s velőtrázóan kiáltozik a vokálista, valami nagyon hiányzik, egy érzés, megmagyarázni nehéz. Meg amúgy is, vén hülye majom vagyok aki visszakívánkozik a Slaughter of the Soul idejébe. - Kerek kis történet amúgy az egész album, csodaszép betétek, finom harmóniák, technikás szólók és Tomas Lindberg. De hova tűnt Martin Larsson ?!
Ennyit rég unatkoztam MDM-en... A német másolóbrigád kiadványa egyértelműen a Napalm Records malmára hajtja a vizet, ez van. (Nekem anno az Arch Enemy-ből elég volt egyszer. A Johan Liiva majd Angela Gossow vezette zenekarral eltöltött évek kalandnak szép volt, de amit mostanság Alissa White-Gluz-al művelnek az már csak árnyéka önmagának.) - Ennek tükrében pedig végigtekintve a produkciót elég is volt egyszer végigszenvednem magam rajta.
Huh, a zenekar nagy rajongójaként mondom, hogy ez bizony nem egy egyszerű album. - Bár munkásságukat és technikai felkészültségüket vitathatatlannak tartom, de azért van egy pont, ahol ez már inkább öncélúság. - Kár, hogy a zenei tudás az önkifejezés rovására megy. (Majd egy új albumon talán.)
Huh... Én elvoltam vele. :D - Aki kíváncsi a szövegre, nyugodtan tehet vele egy két próbát. :D - 14 nóta közel 36 percben, a stílus szerintem nem kérdéses. (Az album viszont meglepően jól szól, s az energiaszínt is kellő kihívást véleményez.) - A norvég anyanyelv itt nem különösebben kihívás, inkább selymesen beleillik ebbe az elmebeteg közegbe. :)
Való igaz ebben a stílusban sem lehet újat alkotni, mint ahogy sok más stílusban sem. Ezt vagy szereted, vagy utálod. Igen, van benne Red Fang, van benne Clutch, van benne Kyuss, QOTSA… minden ami sztóner és zöld füst. Nekem hozza azt, amit egy ilyesfajta zeneének hoznia kell.
Meg van az epikussága és első albumnak valóban Pazar. Nagyon le tud vinni magukkal a Bathory-féle himnikus megoldásaik, fenséges dallamaik, melyek meglehetősem ízlésesen tálalnak az extrémebb vonalú zenéjük mellé. Az egész album egyedien atmoszférikus és extravagáns (annak ellenére, hogy sok hasonlót hallottunk már).
Klasszikus power némi thrash ízekkel. Ők azt hozzák, ami tőlük elvárható. Mindig is nagy riffelő banda voltak, alap a zenéjük. (vagyis ők is a nevükből élnek… ha-ha.)
Hangulatos… annak aki ráhangolódik, de valahogy sok az egyhangúsága… sosem szerettem a tábortűz zenét.
Igazából újat nem csinálnak, de mait csinálnak azt piszok jól. 100%-os black metalnak nem nevezném őket, számomra sok helyen átjön, vagy inkább emlékeztet a Tiamat korai dallamaira, pl az első dal riffelése (Clouds). Remek kis ’90-es évekbeli múltidézés.
Mindent hoz, amit egy jó svéd vonalú melo-death albumnak kell és még van benne némi groove alapú motor-core töltés is, ami csak plusz löketet ad nekik. Első albumnak patent, csak tudjanak túl lépni a kliséken.
Munkájuknak minden eddigi mozzanatai itt van ezen a lemezen. Az, hogy kicsit frissítettek, beújítottak a zenéjükön csak jót tett nekik. (Sok más banda is megtehetné ezt, elhagyva a kaptafa kliséiket.)
Ha unod az Arch Enemy-t hallgass Hiraes-t. Hogy mi a különbség? Igazából nem sok… mind a két banda melo-deathben utazik és mind a két banda hörgős női-fornos. Az utóbbi talán kissé, vagyis jobban heavy metal centrikusabb, amivel csak színesítik a svéd alapú dallamaikat. Izmos egy kis cucc lett, de igazából csak pár hallgatásra ajánlott.
Lánc-lánc-Pestilánc… tőlük mást nem is vársz csak gyilkolást! És azt hozzák! Egyébként nagyon jók lettek benne a progresszív vonalú és a sci-fi hatású témák.
Nem vagyok egy nagy grindcore fan (azaz grízes tészta), de okés cucc. Pörög, pofán b.sz, megmosolyogtat. Néha eszembe jut, hogy vajon unalomból csinálják ez ezt a műfajt az adott zenekarok?
Rég hallgattam ilyesmit, sajnos eléggé ráállt a stoner világ a túltermelésre...Ami ugye nem a véletlen műve. Egy-két varázsgomba és egy kis garásban való pöfékelés után már mennek is a stúdióba... Minden esetre elgondolkodtam rajt, hogy leporolom a vizipipám:)
Ezért a pontszámért felelős még az előző körös Wizardthrone is. Azzal feltöltődtem egy darabig a szimfonikus melodeath vonalat illetően hiába cserélték itt le a fantasy vonalat folkra, úgyhogy a hátam közepére se hasonlót egy fél évig legalább...
Kifejezetten bejött, ahogy a vasútállomáson keresztül, a bakterház és a death metal érintésével, de a giccsmentességgel való meggyanúsítás puszta lehetősége nélkül közelítették meg a számukra ismeretlen black metalt, amihez itt-ott véletlenül hasonlítanak az egyébként melodeathben is megtalálható károgásszerű énekhanggal. A Lost és az Into The Endless szerintem hatalmas nóták lettek, a többi kicsit laposabb.
Na kérem, így kell tisztességesen megöregedni! Évtizedek óta minőséget szállítanak és tudnak saját maguk elvesztése nélkül megújulni. Persze ettől még a stílusuk nem lesz keményebb és számomra érdekesebb, de a tisztelet a minimum.
Számomra inkább érdekes, mint jó. A közepesnél jobb ponthoz mindkettőre szükségem van.
Párszor lement pár hete, amikor még szerepelt a promós cuccok között. Kifejezetten hangulatos, minőségi album, de a szimplán jó lemezek sorát bővíti nálam. Az meg pláne bejött, hogy a black metalon keresztül közelíti meg a black metalt és még olyan metalosan is szól, mint egy metal lemez. Német black metal vonal van olyan jelentős, mint az északi és még sok országé...csúcsosodni meg nem csúcsosodik sehol:) A banán sem az Alföldön terem, mégis jóízűeket lehet belőle zabbantani.
Újabb nyalodeath. Itt is akad pár jó téma, mellette a megszokott érdektelenséggel és tucat jelleggel. Hol van már a Mercenary Everblack lemeze...A Mors Principium Est The Unborn korongja, Misteria Universe Funeral anyaga, meg a Insomnium féle Above the Weeping World... Mondjuk ők egész egyedi irányba indulva állják még ma is a sarat...
Itt is akad Arch Enemy effektus: a 90-es évek első fele óta nem hoztak ki formabontó, erőteljes lemezt, de a kezdeti sikerekből máig jól megélnek. Profik, tekintélyt parancsolóak és roppant unalmasak. Ettől függetlenül a The NIghtmare Of Being még így is jobb, mint amit az elmúlt 10 évben produkáltak. Korrekt lemez.
Hű, de hangulattalan TUCAT melodeath. Nagyítóval sem találok benne különösebb egyediséget. Harmadik szám környékén már az járt a fejemben, hogy ezek után valami jóféle metalt is hallgatok majd. El lehet bohóckodni rá, de értékben, hangulatban és őszinteségben bármelyik garázshangzású egyszemélyes projekt lever egy ilyen giccshalmazt. Ezeket a dallamokat már mind eljátszotta valaki más, több erénye pedig nincs. Műfajában jól kezeli a hangszeket a csapat, ez megéri az átlagos öt pontot. Arch Enemy (nem a mostani zenekar, ami árnyéka önmagának, hanem az első néhány lemezes klasszikus zenekar - Stigmata, Burning Bridges, Wages Of Sin) más kategória, ráadásul lassan 20 éve nem tettek le minőségi korongot az asztalra.
Már az előző ajánlásnál volt róla szó, hogy számomra közepes az anyag. Ha nem Pestilence lenne a zenekar neve, ami kiadta, lehet még többen is felfigyeltek volna rá. Egy kezdő bandának felfelé lépés, nekik vissza.
Jóféle, szórakoztató grind. Most valahogy kifejezetten jól is esett. Lehet, hogy számomra a kör legjobb élménye lesz.
Továbbra sem kedvelem a stonert, egynek elment, voltak néha jobb pillanatok, de nem hallgatnám újra.
Korrekt, de kissé lélektelen és unalmas.
Nem ismertem őket korábban, de nem maradtam le sokról.
Sajnos nekem ez 2 szám után is idegesítő volt, nem bírtam végighallgatni.
Nagyon oldschool, kicsit first wave beütésű black metal. A hangzás alapján tuti görögnek tippeltem volna őket, a Varathron és a Thou Art Lord ugrott be róla.
Jellegtelen, tucat melodeath. Sajnálom az elpazarolt időmet rá, lehet ki is tisztítom a fülem a The Gallery-vel. :D Úgy érzem amúgy kissé saját maguk ellen dolgoznak azzal, hogy se bandcampen se youtubeon nincs fent a teljes albumuk.
Mindig meghallgatom az aktuális albumaikat, de egyik sem hagy maradandó nyomot bennem. A klasszikusok közül is csak a Slaughtert tartom jobbnak az átlagostól. A 3 újkori albumuk közül talán ez eddig a legjobb még így is.
Kár, hogy csak az énekben hasonlít az Arch Enemyre, ha nekik is lenne egy Michael Amottjuk, sokkal jobban tetszett volna, de azért így is egész jó volt, főleg az Under Fire.
Eddig még csak a régieket hallottam tőlük, de ez egy hatalmas visszalépés azokhoz képest. Kíváncsi lennék mennyire hisztizne be az énekes az itt lévő kommenteken, lehet megint fenyegetőzne a facebookja törlésével. :D
Ebben a stílusban nem szeretem, amikor túl rövidek a számok, szerencsére itt 2-4 percesek, így az élvezhetőség határán belül maradtak, de 5 perccel hallgatás után sem emlékszem belőle semmire.
Ez nagyon nem az én zeném, de egy fesztiválon biztosan tudnék érte lelkesedni. Az egésznek olyan Woodstock feeling-je van. Akadnak rajta jó pillanatok, de nem nekem szólnak a dalok.
Frankón összeállított kompozíciók. Számomra ebben a stílusban a BRYMIR zenekar Slayer of Gods című albuma az etalon, és az abszolút tíz pontos album. Szerintem az Ephemerald is nagyon jó úton jár, és ez a korong is erős. Kellemes hallgatni való.
A banda dalai igazán nagyot koncerten hasítanak. Az ének néhol nem tetszik, de a hangszeres zene, a feeling, és főleg a power teljesen rendben van! Egy kis érdekesség: a zenekarban a jelenlegi felállással együtt eddig 51(!) zenész fordult meg! :)
Türelem, és egyfajta spirituális hangulat kell hozzá. Az én lelkemet abszolút megérintette. Nagyon szép, érzelmes zene.
A kiadó a következőképpen aposztrofálja a bandát: "Korábban már kijelentették, hogy aki nem érti a Mortuary Drape, a Root, a magyar Tormentor, a korai Samael és a nagyon korai Mayhem zenéjét, akkor az nem érti a Baxaxaxát sem, és egészen biztosan nem érti a BLACK METAL-t." Én ehhez nem is fűznék hozzá egyebet.
A görög Descending legjobb pillanatait juttatta eszembe! Nincs itt semmi gond - tisztelni kell az elhivatottságot, a törekvést, és a metal zene iránti alázatot! Ők így akarják kifejezni önmagukat! Vannak kifejezetten jó ötletek és egyéni megoldások. Első lemeznek tökéletes! Részemről respect! :)
A '90-es évekbeli lemezeiket nagy ritkán hallgattam, de nem hagytak mély nyomot bennem - a skandináv zenék más csapatok révén találtak meg engem. Végig ment ez a lemez is, és olyan, mintha el sem kezdődött volna. Egyetlen momentumot sem tudok visszaidézni, és ez nagy probléma. Semmi különös, semmi kiemelkedő. Ez már inkább metalcore, vagy melodic deathcore, de a valódi death metal-hoz nem sok köze van. Ez nekem gyenge.
Valószínűleg 20-30 évvel ezelőtt jobban levett volna a lábamról ez a stílusú zene. Ugyanis a hangszeres játékkal és a női hörgéssel nincs semmi probléma. Egyszerűen az van, hogy a lemez nem az én korosztályomnak készült. Tovább megyek: stíluson és az aktuális HP körön belül maradva nekem ez jobban tetszik, mint az At The Gates lemeze. Ízlések és pofonok.
Többször meghallgattam, és próbálok mindent megtenni, hogy közel kerüljünk egymáshoz. Kénytelen vagyok a világ egyik legjobb valaha megjelent death metal alkotásához (PESTILENCE - Testimony of the Ancients) mérni. Az a lemez nyilván megközelíthetetlen és überelhetetlen. Vannak itt jó pillanatok, de valahogy nem az igazi. Viszont még így is kiemelkedik a szürke átlagból.
A bivaly hangzás, a brutális death-es döngölések előnyére válnak a lemeznek. Ebből kifolyólag a zene egy erős 9-es. Viszont a norvég nyelven előadott, humor-paródia témájú szövegek és a majomkodás sokat rontanak a színvonalon.
Nekem ez gyenge. Nem a minősége, mert az rendben van, hanem a stílusa az számomra nem vonzó. Valami keményebbre vágyom!
Első lemeznek kiváló. Az extrém vokál időnként túlzottan előtérbe lett tolva, ami zavaró volt. Meg időnként egy kicsit sűrű a zene. Ezt leszámítva azonban ez egy színvonalas alkotás, a banda munkáira a jövőben is kíváncsi leszek.
Örülök, hogy megismertem ezt a bandát is. A maga stílusában éppen olyan jó, mint az At The Gates. Köszi az ajánlónak!
Az tagadhatatlan, hogy minőségi zene, de ez a stílus pont olyan távol áll tőlem, mint ami a Tottal Tomming-on szól. Egy lemez már be volt ide ajánlva és megnéztem hogy arra mennyit adtam. Hát mit mondjak, most arany szívem volt. Már én sem vagyok a régi...:)
T U C A T
A külcsín (borító, logó) igénytelen, de a belbecs (zene) az tetszik, nagyon is. A vokált nem nevezném core-osnak csak a death metalban így is lehet vokalizálni (lásd: Carcass: Heartwork lemeze).
Kiemelkedik a death metal mezőnyből, ami nagyban köszönhető az együttes tagjainak, akik rutinos rókák a szakmában. Külön kiemelném a dobost, a vele készített COF lemezek a kedvenceim.
Nem akarják megírni az Arch Enemy következő lemezét is? :) Mert jól csinálják, amit csinálnak. Zsánerlemez. Köszi az ajánlónak!
Érdemei elismerése mellett nem tetszett.
Gondolom a saját stílusában ez egy jó lemez. Én ezt továbbra sem élvezem. A jó hangzás és néhány elviselhetőbb számban lévő jó téma miatt adok neki néhány pontot.
HOGY MICSODA
Maga a megtestesült gonosz, és csodásan szól
Nagyon tahó, ez kellett nekem most egy picit, túl komolyan veszi magát itt a legtöbb zenekar
És lásd: hihetetlenül aprítanak még így is
Háttérzenének tökéletes, egyáltalán nem zavaró.
Az előző körös Wizardthrone profibb, de ezzel sincsen semmi baj, megfelelően zúzós és slágeres is.
Hozzák a megszokott minőséget a veteránok.
Háttér-és relaxációs zenének ez is jó, bealváshoz pedig tökéletes.
Szinte már mindent leírtak a többiek pro-és kontra.
Az Ephemerald jobb lett, de első lemeznek nem rossz.
A stílusban ők is a minőséget képviselik.
Ők is veteránnak tekinthetők, de szerintem nincsenek olyan jók, mint az At the Gates.
Számomra a dalok nagyobb része, valamint azok hangulata egészen bejött, teljesen jól elment a háttérben. A hangulat miatt kap plusz pontot. Az, hogy mi a neve, meg milyen dalszövegek vannak benne, mikről énekelnek, számomra abszolút érdektelen.
Lásd: kritika/ajánló!
Mindenképp tiszteletre méltó, hogy 1979 (!) óta folyamatosan jelen vannak a színtéren. Nem rossz lemez, egy korábbi lemezüket hallgattam (Electric Punishment), mintha az jobban tetszett volna. Többször is meg kell még hallgatnom.
Nem is tudom, mikor hallgattam/hallottam olyan zenét/albumot, amiben szinte alig történik valami, annyira monoton, egyhangú, egysíkú és a tetejébe még lehangoló is az egész. Egyébként az utóbbit, a lehangolóságot, melankolikusságot szeretem, nagyon is, de nálam például King Diamond zseniálisan libabőrözős So Sad száma a Puppet Master albumról mind melankolikusságban, mind lehangoló érzés tekintetében, illetve nem mellékesen a dalszöveg és annak keserű mondanivalója miatt egymagában üti ezt az egész albumot.
Az aztán kemény, hogy ez a banda 1992-ben kiadott egy demót, aztán 2017 (!)-ig (sőt, igazából 2019-ig) semmit sem, majd azóta még egy demót, tavaly egy EP-t, most meg ezt az első sorlemezt. A mostani énekes játszott néhány bandában, a többiek nem igazán tudom, mit csináltak a kiesett időben (biztos nagyon emlékezetes dalokat írhattak, hogy szinte semmit sem sikerült kiadniuk 25 év alatt). Maximum jammelgettek otthon, ahogy ezt a lemezt hallgatom. Erre a legjobb jóindulattal is a "korrekt iparosmunka" jelzőt tudnám tenni, de bevallom őszintén, a lemez második felére baromira untattak már a fárasztó, túlságosan hosszú számok (az első két dal még elment). Ez a bandanév meg...elképzelem, ahogy koncerten ezt skandálja a "közönség", egymás után többször is... (hány xaxánál is járunk??)
Meghallgattam most kétszer egymás után, egész jó lett ennek a finn bandának is a bemutatkozó lemeze. Lehetett volna benne kevesebb core-os ének(hatás), akkor még jobban tetszett volna.
Nem feltétlen erre számítottam az At the Gates-től, de ez sem rossz egyáltalán. Vannak rajta érdekes számok (leginkább az utolsó kettő), amik viszont szintén bejöttek. A műfajban ők is legendának és alapbandának számítanak, ezt mindenképp illik értékelni és tisztelni.
Többször is meghallgattam, vannak rajta jó momentumok (pl. a címadó dal, vagy az Eyes Over Black), összességében a közepesnél valamivel jobb kategória, először meg nem mondtam volna, hogy női vokalista van a bandában. Aztán ez egyeseknek így átlagos, úgy egyéniséget/egyediséget nélkülöző, emígy tucat, amúgy másolat, aztán a másik, amire meg ezek szintén elmondhatók (ahogy Sanyi is leírta), az meg valahogy az egekig van magasztalva.
Egyáltalán nem olyan rossz, de valóban, eléggé közepes szintet képvisel. A zenei teljesítménnyel nekem sok bajom nincs, nem ismerem a korábbi lemezeiket, és sajnos ez után valahogy nincs is sok kedvem meghallgatni őket, így e lemez benyomásai alapján adom csak a pontot.
Valahogy így kellett volna szólnia az előző körös Pharmacistnak. Meg lehet közelíteni ilyen, humorosabb irányból is ezt a stílust és számomra máris valamelyest szórakoztatóbb és értékelhetőbb lett. A norvég szövegeket nem értem, de a Skremm De Kristne, negyedik szám lement már jó néhányszor, szerintem a legjobb a lemezen. Igaz, a stílus továbbra sem lesz a kedvencem, mert ezen albumon is vannak eléggé káoszba fulladó részek is.
Gyakorlatilag 12 egy tucat, ezt a stílust nagyon túltolták az utobbi években, így szinte lehetetlen újat mutatni, mindenesetre valahogy mégis friss és ropogós lett a lemez. A fűvel meg semmi baj, az meg hogy témának használják hát megint csak adja magát.
Ugyan már gyerekek, mi ez?? Hol death metal ez? Még azzal együtt hogy elécsapták a symphonic jelzőt is béna nyálas kapkodás és értelmetlen kalimpálás az egész, jah és ha valaki azzal jön hogy komolytalan a véleményem, hát, ők kezdték a komolytalankodást.
Na ők azok akik sosem voltak a kedvenceim, valahogy mindig úgy éreztem hogy múltidézés amit tolnak , de már 20 éve is ez volt az érzésem, meg kicsit olyanok mint egy tribute zenekar.Na de elég a savazásból. Leszámítva amiket írtam, megtettetek minden tőlük telhetőt a srácok, és sikerült egy lendületes albumot összerakni, ami semmiképp nem nevezhető unalmasnak, mondjuk azért ballada egyik számból sem lesz.
Ebben a hosszúságban unalomba fullad, illetve ritka hogy én ilyet mondjak,de ezt magyarul kellene előadni, őszintébbnek hatna.Nem fogom többet hallgatni.
Az hogy mikor alakult a banda annak semmijelentősége nincs, a lényeg hogy ez az első sorlemez valószínűleg közben is foglalkoztak a zenéléssel mert semmiképp nem lehet amatőrnek vagy kezdőnek nevezni őket. Az hogy germánok megint csak nem negatívum van egy hangzása főleg az éneknek ami elég germános de amúgy semmi olyan ami a hátrányára válna a produkciónak.Egyébként a black metal mint stílus megjelölés inkább kényelmes mint pontos.Vannak itt bőven darkos doomos punkos elemek is néha még egykis trash is bejátszik, szóval ez egy sokkal gazdagabb album mint aminek mutatja magát.Ha felületesen hallgatom akkor tucat, de ha oda figyelek bőven a kiváló kategória.
Olyannyira semmitmondó ,unalmas,hogy kidobott idő volt meghallgatni.
Nekem olyanok ők mint a Carcass, a visszatérésükóta egyszer sem sikerült a régi hangulatot produkálni, bár részemről nincs is rá igény, az akkor jó volt szép volt elég volt.Tisztességes albumok ezek is csak éppen inkább élnek meg a nevükből mint a valódi teljesítményből.Illetve lehet én hallom rosszul de ez az album olyan mintha itt ott POPpos lenne.
Semmit mondó, unalmas, ezerszerhallott anyag az arch enemys hasonlatoknak meg van jogalapja egyértelműen azt a vonalat képviseli, csakhogy azt a vonalat semmire sem tartom, még pop deathnek is langyos, egyszerűen kizárt hogy ebben valaki igazán értékelhetőt találjon, kb 14 éves fekete pulóveres bakancsos lányok hallgatnak ilyet mert azt gondolják ez kemény.Csak azért nem 1 pont mert az Apothic Layer semmitmondóságát muszáj érzékeltetni.
Nem egy könnyen szerethető banda a Pestilence, én azok közé tartozom akik ennek ellenére szeretik a banda munkásságát és mindenképp a meghatározó együttesek közt tartom számon, mindezzel együtt ez a lemez egy SZAR!!! GYORSAN MEGHALLGATOM valamelyik korai lemezt, a pontszám nyilván tükrözi a csalódottságomat is, tehát lehet hogy jobb ennél.....bár nem, lófaszt ők ezt a szart nem engedhetik meg maguknak.
Je kala hakka, a tüttan hödááá!!! tTotáá- tTotáá!!!!Des aka nordááááá!!!! :)
Ez a marihuana zenei előtérbe helyezése az USA-ban legalább 60, nálunk legalább 25 évvel van megkésve. Tehát egy réges-régen lejárt lemez. Ez ma már nem lázadó, hanem egy szokványos dolog. De egy csecsemőnek minden vicc új. :)
Így kell szólnia egy lemeznek. Érzem a srácok izzadságát, ahogy beleadtak anyait-apait. Minden előzmény nélküli első lemezhez képest ez egy profi alkotás.
Nagyra értékelem, hogy nem rekedtek meg a múltban és egy mai megszólalású, kitűnő számokkal telepakolt bivaly hangzású lemezt tettek le az asztalra.
Nostromo rendszeridegen megjegyzése illik ide, viszont nem értem hogy ez miért 7 pont.
Végtelen zenei sivárság. A név, a borító, a lemezcím, a hangzás, a számok, a tagok képei mind-mind az igénytelenségről árulkodnak. El kell fogadni, hogy ezek ennyire voltak képesek. Csak nem gondolja valaki, hogy ez direkt ilyen. Nagyon sokat kell még tanulniuk, ha egyáltalán megvan bennük a zenei tehetség. Most olvasom King Diamond véleményében, hogy ezek már elvileg 1992 óta zenélnek. :XD Mi van? És 30 év alatt mindössze ennyi? :XD Ezek után az egy pontom gránit szilárdságúvá vált.
Fiatalok, de zenélni tudnak. Egy kicsit még erőltessék meg magukat aztán jó lesz ez.
Nagyon profi brigád, de többet is kitudtak és kitudnak ők hozni magukból.
Elég érdekes, hogy az előző kör Pharmacist zenekara nem volt egy másolóbrigád, holott ha tehetnék még a Carcass nevet is felvennék. Más webzineken (pl: rozsdagyár) megnéztem a Hiraes lemez értékelését és az Arch Enemy neve mégcsak fel sem merült. Szerintem sincs sok köze az Arch Enemy-hez, így a másolóbrigád hasonlat is okafogyott. De az is közröhej, hogy az Arch Enemy itt úgy van beállítva, mint a világ legszarabb death metál zenekara. De gondolom otthon titokban csak előkerül az a borzasztó Khaos Legions és War Eternal. :)
Tudás az van, csak jó számok nincsenek. Ezért kár volt visszajönni.
Egy jó grindcore-nak valahogy így kell szólnia. És nem utolsósorban ez nem egy másolóbrigád!
Átlagos
Az Aphotichoz hasonlóan ez is jó.
Jó volt.
Számomra semleges.
Az előző körben is volt egy Német black metál, most is. A műfaj nem onnan indult ki és ma sem ott csúcsosodik ki. Nem értem ezt a német black imádatot. Ráadásul még kaki is. Gondolom a kövi körbe jön 1 ujabb. Német black metál yeah!
Első lemeznek fergeteges.
Marduk te a kimaradt Machine Head lemezt hallgattad meg! Annak a legutóbbi lemeze volt POPpos jól meg is bukott, ezek szerint ez is. :)
Két együttes fúziójából jött ez létre. Engem nem zavar a női hörgi, elvégre nem egy emirátusban vagyunk.
Nem lett jó.
Beteg.
Nekem is jobban tetszett volna egy mélyebb énekhanggal. A zene nem rossz, de nem nyújtott számomra különösebb élvezetet a hallgatása, olyan középszerű az egész.
Az a baj, hogy nagyon a végén vettem elő, így egy hallgatás után ennyit ér számomra, de lehet, hogy ha még lenne időm ismerkedni vele, magasabb pontszámot kapna.
Ha ilyen stílusú zenét szeretnék hallgatni, nem ez fog előkerülni. Csak ismételni tudom magam: rendben van, de semmi több.
A zene melankolikus hangulata egész jó, de ezzel számomra el is fogytak a pozitívumok. Rettentően unalmas, nagyjából semmi sem történik az egész album alatt.
Az ilyen jellegű black metállal mindig le lehet venni a lábamról. Rögtön magával ragadott a hangulata és a nyers ereje, kifejezetten tetszik az énekes hangja is. Egy Supersonic jellegű helyen valami isteni lenne élőben. Biztos, hogy ott lesz az év végi kedvenceim között. (Végül megadom a 10 pontot, mivel egyszerűen nem tudok ráunni.)
Szerencsére nem olyan borzalmas, mint ahogy a borító sejtette, vannak rajta kifejezetten élvezhető részek. Egyszeri hallgatásra tökéletes, azt viszont nem tudom, hogy elő fogom-e venni újra.
Nem lesz kedvenc, nem hibátlan, de tagadhatatlanul jó anyag, ami okozott pár kellemes pillanatot.
Élveztem, újra elő fog kerülni.
Pont mint a Crypta, rendben van, de semmi olyat nem hallottam benne, ami miatt újra szeretném hallgatni. Egyébként az énekes reakciója engem is érdekelne. :D
Ez a zene igazán élőben tudna ütni, jót lehetne rá tombolni, de azért itthon is elbólogattam. :D Norvég nyelven előadva még nem hallottam ilyesmit, kifejezetten tetszett, hozzátett a hangulathoz. (A Pharmacisttal nem hasonlítanám össze, mivel abban azért van bőven death metál is.)
Ez a tökéletes hetes lemez (bár kicsit gondolkodta a hatoson...).
No, ahogy már előttem leírták, ez egy zsáner lemez. Ettől persze még lehetne jó, ha lenne benne valami emlékezetes, de sajnos a borítón kívül én nem találtam.
Nem mondom, hogy az újdonság erejével hatott, de összességében kellemes perceket szerzett. Nagy erénye, hogy nem vitték túlzásba a játékidőt, mert úgy biztosan unalomba fullad a mutatvány.
Az elején gondolkodtam az alacsonyabb pontszámon, de a végére meggyőztek, hogy van potenciál a bandában. A pontszám jóindulatú és biztatásnak szántam.
A kitartásuk példaértékű és nem érzem az izzadtságszagot sem és a minőségre sem lehet panasz annak ellenére, hogy semmi meglepőt nem hoznak.
Nem nekem zenélnek, ebben a stílusban sok ennél emlékezetesebb lemezt tudnék mondani a múltból...
Igazi hangulat zene, ami nekem sokat jelent.
Az viszont tuti, hogy világszínvonal, nem véletlenül került Dávid a Season of Mist-hez.
Azzal egyetértek, hogy magyarul hatásosabb és nem mindig adja ugyanazt.
Számomra ez a minden egyediséget és egyéniséget nélkülöző lemezek mintapéldánya. Nekem ez egy tök átlagos zsáneranyag, amit ha a háttérben szól nem zavar, de nem is kapom fel rá a fejem. Odafigyelve meg piszkosul fáraszt.
Nem mondom, hogy nincs egy-két érdekes momentum, mert a Ghosts of Törzburg nyitánya például érdekes, de az üdvözüléshez (egy BM anyag-nál mondjuk ez paradoxon...) kevés.
Kezdetnek nem rossz. DE az alaptudáson túl kellene még egy jókora adag egyéniség, meg emlékezetes témák. Nekem még a Soilwork is beugrott az említett In Flames hatásokon túl.
Az első 1-2 hallgatás során nem adta magát - igazán a korábbiak se lettek #ostofmylife (ha értitek mire gondolok). Valamiért aztán az utolsó hallgatásnál elkaptam a fonalat és érzem, hogy még tovább fogok barátkozni az albummal.
K. ugyanezt tudnám leírni, amit a Baxaxaxa-nál már megtettem. Nem fogom újra elővenni, de valószínűleg még az emlékeimben is erősen kutatnom kell majd, ha bármit fel akarok idézni ezzel a lemezzel kapcsolatban.
Ajánlott lemezek
Vélemény, hozzászólás? Válasz megszakítása
Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.
Armand. Hogy érted,
Úgy álltalánosségban… óvodás szinten.
Armand ne haragudj de nem értem hogy nem látod Melkor gusztustalan házmester hozzáállását, nem telik el 1 nap hogy ne parancsolgatna meg kérné valakinek a bannolását, mert csak az lehet szent amit ő mond
Kedvesem (legyél fiú, vagy lány)! Itt nincs olyan, hogy valaki szava szent, max. a főszerkesztőé. Igazat adok mindkettőtöknek. De valóban „fel kellene nőni” és csak az adott lemezek pontozásával foglakozni és nem azzal, hogy ki, milyen indokkal pontozza az adott albumot! Ez maradjon már meg mindenkinek a személyes „jogköre”. Még csak, annyit. Ha egy album sz.r, arra én is azt írom, hogy sz.r (írtam is jó párszor, pl: The Body).És ha valaki ilyesmit ír, azon én nem háborodom fel.
De a hasonló okfejtő monológokat a végtelenségig lehet csavarni! Tehát pontozzunk! Legyen azé itt a főbb szerep.
Az én szavam sem szent, csak nekem vannak bizonyos eszközeim arra, ha valakinél a szép szó nem használ. Félreértés ne essék, nem szívesen alkalmazom.
Ahogy Armand kolléga írta:
„Tehát pontozzunk! Legyen azé itt a főbb szerep.”
Ilyen óvodás szintet rég láttam. Szerintem Melkor egy hiperérzékeny búbánatos recsegebogár. Érdekes van itt egy gondolatrendőrség, hogy mit szabad mit nem . Néhány tag magáénak érzi a hangpróbát, eldöntik mi a jó zene és mi nem az. Ha szerintük a jóra rossz pont megy (általában langyi bangyira, ami pont nem a hp sajátja) akkor össztüzet indítanak ,hogy az adott személy mi a f.szt keres itt. Én nagyon tisztelem boymestert mert próbál egy egyensúlyt fenntartani de nagyon nehéz dolga van. Azért kíváncsi lennék a négyszemközti véleményére is. Más! Igazad van tartózkodom a slendrián megfogalmazástól mert ez az előbbiekben említett személyek egyetlen kifogására adnak okot. Boymester további szép napot, és a szabadidődből feláldozott munka biztos nem vész kárba, mivel rengeteg jó demot és lemezt ismertem meg általad.
Remélem jól szórakozol?
Magnolia72: Feszítsed csak a húrt…
Ha már a komolyanvehetőségnél tartunk, nálam az 1 pontok dobálása is az. Régebbi hangpróbákban elvétve volt csak pár, mostanában viszont nagyon megszaporodtak. Nem gondolom, hogy a lemezek minősége miatt lenne. Egyszerűen csak meg kellene tanulni nem szélsőségekben gondolkodni. Attól, még hogy valami nem tetszik, nem lesz értékelhetetlenül szar, ami csak 1 pontot érdemel. Nekem nem a szívem csücske a power metal, de próbálom bennük meglelni a jót, és többször is volt olyan, hogy pozitívan csalódtam. A Judicator ugrik most be hirtelen pár körrel ezelőttről. Ezzel csak azt akarom mondani, hogy néha úgy érzem sokan alapvetően már a metal-archiveson vagy a bandcamp tageknél olvasható stílusbesorolások után eldöntik, hogy „oké, ez csak szar lehet”.
Amiben én is hibásnak érzem magam, az pedig a 10 pontok dobálása, de próbálok a jövőben óvatosabban bánni vele. Nem bántam meg egyébként a korábbi 10 pontjaimat, csak ha már az 1-esekkel szigorúak vagyunk, legyünk a 10-esekkel is. 😀
Plusz ha már 10 pontot adunk egy albumra, nálam az az indoklás elég sovány, hogy „ez rendben van”. Ha ennyire megfogott csak meg tudod fogalmazni miért tetszett ennyire, főleg annak tekintetében, hogy jelentéktelen dolgokról meg oldalakat tudtok írni (mikor alakult az adott zenekar, honnan származik, és ettől már rögtön szar…)
Rátapintottál a lényegre.
Na én ezt nevezném poposnak:)
Már bocsi, de ez trúúú pop-black metal.
Marduk: teljesen komolyanvehető, amit írsz, legalább füled van és jó a sablonérzékelőd, ami itt-ott elég rozsdásan működik (vagy nincs:)). Kicsivel keményebben büntetsz pont ügyileg, de legalább tudsz rá értelmes magyarázatot adni, amiért értelme van elolvasni a kommentet.
Jaja, teljesen komolyan vehetők a „hozzászólásai” Marduk (a.k.a Belial) „kollégának”, vagy éppen Magnolia72 (a.k.a Tompormorgo)-nak is…hát már hogyne lennének azok.
Főleg a Pestilence, a Tottal Tomming, Aphotic Layer vagy éppen az Ephemerald, amik egy része a teljes semmitmondás, semmirekellőség és minősíthetetlen vélemény mezsgyéjén mozog (a pontozásról már ne is beszéljünk). Hát persze, hogy szinte mindenhol fos a hangzás (valahol maga a zene is), jaja, csak az a bökkenő, hogy az egyik sablonlemez mondjuk 7 pont, a másik meg nem. 🙂
De az At the Gates „poposodása” is megér egy misét, meg hogy nekik azt róják fel, hogy mai napig a nevükből élnek, meg semmi korszakalkotót nem tettek le az asztalra az elmúlt x évben…mégis, milyen egyéb korszakalkotó lemezt kellett volna pont nekik készíteni már? Nevetséges ez az indok velük szemben.
Nem büntetésnek szánom a pontokat, csak ha jószívűségből, meg polkorrektségből a gyenge lemezek kapnak 6-7 pontot akkor mit adok majd ha végre jön egy tényleg arcletépős fasza album??Szóval igyekszem mindenféle hangszeres tudást vagy hangulatot elismerni, de semmiképp nem fogom túlértékelni a dolgokat.Egyébként nyilván aktuális hangulatot és véleményt takar amit írok, nem vagyok szakember aki türtőzteti magát 🙂 Aztán lehet félév múlva már más akár több pontot gondolnék egy egy lemezre, ki tudja?
Ha ez igaz amit King Diamond mond akkor Magnolia72-nek és Marduknak nincs helye itt! Javaslom a bannolásukat. Nyilvánvaló hogy két trollról van szó, akik mást sem csinálnak mint szétzilálják a hp-t. Gusztustalan, hánynom kell ettől! És ami még külön undorító dolog az az ahogy a boymesternek nevezett “szerkesztő” kezeli a helyzetet. Ahelyett hogy hűtené a kedélyeket inkább tudatosan/szándékosan fűti azokat. Két kézzel önti a kerozint a hp-ra, majd rádob egy csikket, ami berobban, mint most is. Állandóan gúnyolódik rajtam és a Husky nevű felhasználón. Ez nekem sérelmes! De a számomra megmagyarázhatatlan módon számára oly kedves Marduk és társait meg még babusgatja is, mintha csak a barátai de legalábbis ismerősei lennének. Objektivitásnak a részéről az ismerős trolljain kívül eső pontozók irányában nyoma sincs, provokációnak, megalázásuknak viszont annál inkább! Szeretném ha én is csak annyi tiszteletet kapnék boymestertől mint Marduk vagy Magnólia72 és nem alázna senkit nyíltan vagy búrkoltan. Úgy gondolom mint minden pontozónak így nekem is jár annyi tisztelet mint pl Marduknak vagy Janceknek. De boymester csak megalázza a pontozók egy bizonyos részét és ez nincs rendben.
Uraim! 🙂 Pontozzunk, kérem. 🙂
Marduk nem vétett semmit, ahogy egyébként Melkor sem, bár mindketten tudnak hülyeségeket írni és szélsőségesen pontozni (ugye a finneket lenézni épp akkora túlzás), ahogy én is. Itt senki sem szakértő, viszont a 20-i kommentemhez tartom magam. Fogd fel építő jellegű kritikának. A javaslatokra meg ott vannak az „úgynevezett szerkesztők”. Husky pontozásával kifejezetten nincs semmi bajom. Van olyan stílus, amit alapvetően nem szeret és szigorúbban pontoz szerintem, de ez pont ezért hangpróba, amit sosem kevernék össze egy kritikával, ahol nagyobb objektívitásra van szükség. Szerintem pont azért vagyok kicsit „lágyszívűbb”, mert a sok cikk miatt én inkább a kritikában gondolkodom sokszor, meg a zenekarok saját stílusában, közegében. Ha nem lenne mögöttem a közel 800 oldalnyi albumismertető, akkor lehet, hogy hasonlóan nyomnám a pontokat. Ezért adom szűkmarkúan a 10 pontokat is…
King: az At The Gates semmi korszakalkotót nem tett le az elmúlt x évben. Ez egy natúr, csupasz, száraz tény. Jó lemezeik vannak, de a kezdés volt karrierjük csúcsa. A mostani szó szerint az elmúlt 20 évük legjobb lemeze: tényleg erős, de ha jelentőségét, egyéniségét nézem (szigorúan önmagukhoz képest), akkor messze nem egy remekmű. Persze nem is várható ez el mindenkitől, így vagyok ezzel a Pestilence esetében is. Nem mellesleg szerintem a melodeath-ben mindig is ott volt valamilyen szinten a popos hatás, kifejezetten a svédeknél, ami ugyanakkor az egyedi ízt is kölcsönzi neki (gondolok itt a gyarkan tiszta énekkel elkövetett dallamos refrénekre és a gitárdallamokra is).
Magnolia72-nek most olvastam szép szavait, őt megkérném, hogy kerülje a szok szart és fost, mert mások kedvelhetik az adott zenekart. Ha az általad favorizált anyag kapja a hasonló ívet, az neked sem esik jól. Kultúrált módon is ki lehet fejezni magunkat. Ha pedig tényleg Tompor vagy (tényleg egy Tompor:)), akkor meg pláne, mert könnyen búcsút vehetünk megint. Az ízlésedet kedvelem, mert sokrétű és széles ismerettel rendelkezel, de a stílusod minden tudásodat aláássa és lenullázza. Tiszta Dr. Jeckyll és Mr. Hyde…
Ha már kerozin… Milyen unalmas lenne itt az élet azonos ízlésű emberek esetében?
És egy kis érdekesség: nemsokára érkezik a Pantheist verziója ebből…nyami.
Melkor: sem Khaos Legions, sem War Eternal, bár az előzőn én még találtam apró nyomocskákban a régi zenekarból, ami miatt egyáltalán fennmaradt a nevük… Igen, az Arch Enemy nem jó hasonlat, max olyan szinten, hogy lassan 20 éve nem adtak ki jó lemezt és most ők is ilyen tucat Hiraes szinten mozognak és pózerkednek a megfelelő réteg számára:)
Nostromo rendszeridegen kifejezése sem nagy megfejtés: nem az ő világa, nem is annyira ide való, de érdekes zene.
Engem a Baxaxaxa értékelésed jobban érdekelne:) Egy teljesen korrekt black metalról van szó (tudom, vannak gondjaid a stílusok alaptulajdonságainál hébe-hóba), ami lehet, hogy nem váltja meg a világot, de úgy szól, ahogy azt a műfaja megköveteli. A sivárság, lelketlenség az elementális sötétség részei, ami valódi fekete fémmé avanzsálja. Erre egy pontot adni minimum következetlenség mindenféle tekintetben. De ezt ne vedd számonkérésnek, hiszen tényleg minden egyéni ízlés kérdése és engem nem különösebben izgat, csak kicsit kár, hogy egyre több komolyanvehetetlen pontozó van. Max. átugrom ezeket a kommenteket is, mert néha hajszál választ el a röhögés és a sírás között, úgyhogy jobb megkímélni az idegrendszeremet. További jó pontozást, zenehallgatást és örök optimistaként remélem, hogy egyszer képes leszel felfedezni a metal, vagy úgy amblokk a zene egy szélesebb szeletkéjét, értelmezését.
Ahh mindig lemaradok az ajánlásról :((
Két hét múlva szombat a következő lehetőség.
Állíts be emlékeztetőt! 😉
Kíváncsiak vagyunk az ajánlásodra.
Hey, this is pretty rad. We’re excited just to be included. 🤘🤘
Cheers
Tudom, hogy nincs sok jelentősége, de King Diamond beajánlott lemezei az utóbbi három HP kört megnyerték! Gratulálok! 🙂 Kíváncsian várom a folytatást! 🙂
Hiraes: https://www.youtube.com/playlist?list=OLAK5uy_kFzdSRrRuAvmYf7eoGYbtedmkJ8XmHoW0
At The Gates: http://www.youtube.com/playlist?list=PLcQfM4LCpP5oKlzaGKOP6Ce-PStHgaBrm
Vicious Rumors: https://www.youtube.com/playlist?list=PLBzBwYhHpqLI2nylDq5A3O1kN0fvQU-em
Machine Head: http://music.youtube.com/playlist?list=OLAK5uy_mTJDBE990c90Y8EWm199gAWrfZe5DcNcA
Aphotic Layer: http://soundcloud.com/aphotic-layer