2022. július 2.
∑
8.8
7.5
7.3
7
6.4
6.1
6
5.8
5.4
5.1
6.5
Ahogy "szárazba" elindult a lemez már tudtam, hogy nem leszünk barátok(halálra röhögtem magam). Az énekhang kritikán aluli számomra. Zeneileg is utálom ezt a stílust. Hja,hogy profin van összerakva. Engem ez egy cseppet sem érdekel. Ettől a '80-as évek popzenéi is sokkal jobbak. Ez egy lélektelen puhány tipikus underground zene mi? Ehhez képest a boney m-es Bobby Farrell death metal-ba nyomja.
Ilyen mennyiségben sok, és unalmas. A hangzás is olyan semmitmondó.
Bírom az ilyen zenéket. Hallgattatja magát. Na ez is puhány de mégis jó. Az énekes is illik ide. Nincs benne az a 21-edik századi fostalicska hangzás.
Na ebbe semmi érdekeset nem találtam. A hangzás se tetszik. Ilyen zenéhez nagyon mai. Jó számokat se sikerült írni. Ha mostani death metal van ennél sokkal jobb is. pl.Coffins, Ancient Existence, Galvanizer, Undergang, Soils Of Fate...stb.
Vannak benne jobb részek de nem találtam túl jónak amit megtartanék. Jött ment.
Számomra az első kettő lemez, az endorama utáni "újrakezdés" olyan sótlan semmitmondó mint ez az új is.
Tetszik, csak a zene olyan punnyadt hosszútávon.
Ha nem is éneket némi beszédfoszlányt hozzácsaphattak volna. De így is tetszik. Kellően nyers, jók a témák. A Távol is ilyen jó. Kellemes meglepetés. Köszi az ajánlónak. Elkerült volna. A borító is nagyon jó.
Ezen meg a dreamtale ajánláson kissé fanyar képpel nevetek. Ilyen töketlen zenékkel még a bravo lemezmellékletén se igen találkoztam. Nem, nem a puhányság miatt. Lehet valami puhányan is kellemes. Pl. az itt szereplő Hallas. Ez olyan mintha valaki a változatosság kedvéért a legénybúcsúba a sok csaj közé berendelne egy faxt is. Lenne aki örülne de a többség nem.
Az ének nem tetszett viszont zeneileg jó. Főleg a szólók.
Továbbra is émelyítő az egész stílus, amit szeretek letudni két fasza metal lemez között, de még így is köröket vert az itt megfordult idei power lemezekre (legyen akármekkora név). Néhány HP-val korábban linkeltem pár hasonlót, ezeknél számomra ha valakit érdekel a minőség is az eladott koncertjegyeken és rajongótáboron túl.
Csak ismételni tudok másokat: ahol van súlya a gitárnak, ott működik, a többi része számomra unalmas és egyhangú.
A be nem került anyagot leszámítva a kör lemeze. Nektar, Camel, Gong, Black Sabbath, Yes és Blue Öyster Cult alapokon nyugvó, tökéletes proto-metal a 70-es évek közepéről.
Korrekt brutal death, de pont a gazdag színtér miatt Dunát lehetne a hasonló anyagokkal rekeszteni.
Our Place of Worship is Silence: hangulatban kilométerekre.
Ez a lemez rohadt jó. Igazi pusztulat és nagyon eltalált nyersesség. Köszönöm az ajánlónak.
Nagyon jó kis album lett ez is, de egyelőre ha thrash metalra hangolódok, akkor a Crisix féle Full HD-t, a Sacrifizer Le Diamant De Lucifer lemezét vagy a rövid, de pusztító Besieged korongot (Violence Beyond All Reason) kapom elő.
A borító azonnal heveny gyomorégést okoz, mert power metalt sejtet, de szerencsére hagyományosabb dologgal találjuk magunkat szemben. Alapvetően szeretem a heavy/doom metalt és nem ez az első találkozásom a butyuta nevű (és ezúttal lemezcímű) bandával, viszont a sokszor pozitív visszajelzéseik többségét nem értem. Jó zenekar, de a műfaj nagyjai mellett egyszerűen középszerűek (Magic Circle, Argus, Castle, Seamount, Pale Divine, Spirit Adrift, Sinister Realm (kifejezetten az első lemez hatalmas). De még a The Ossuary, King Witch csapatokat is erősebbnek érzem a frissebb előadók közül.
Nem kedvelem túlzottan a szimplán instrumentális anyagokat és a poszt maszatolás sem kedvenc, ennek megfelelően az első dalt végigszenvedtem. Utána viszont meglehetősen változatossá vált minden és tényleg jól esett.
Jajj, már látom lelki szemeim előtt, hogy vágják hanyatt maguk néhányan a több énekhang hallatán. Pedig az itt-ott hamis, ami azért sokadik lemeznél sem szerencse. Alapvetően nem kenyerem az efféle kocsmai sramli, de ez még azok között is hátul kullog.
Hallgatáskor el voltam vele, de többet nem venném elő. Saját stílusában is iparosmunka.
Egyértelműen jobb az Embersland-től, de tőlem még mindig nagyon távol áll. A power metalnak a női ének általában jobban áll szerintem, de itt most annyira az sem nyerte el a tetszésem.
Próbáltam velük barátságot kötni a Maiden koncert előtt, ha már ők voltak az előzenekar Pesten, és 2 hét múlva Bécsújhelyen is ők lesznek, de nem ment. Élőben elvitte az energia, ott annyira nem unatkoztam rajtuk, lemezen hallgatva viszont jóval gyengébbnek érzem. A játékidő miatt is muszáj vagyok levonni egy pontot, tényleg eszméletlen jónak kell lenni egy bandának ahhoz, hogy ne fulladjon unalomba egy másfél órás album. Amúgy a gothic metalt eléggé szeretem, de ez inkább a populáris vonal, ami nem tetszik.
Amikor megismertem őket engem is az énekes hangja zavart egy kicsit, de hamar meg lehet szokni, és illik a zenéhez. Igazi időutazás a 70-es évekbe, csodálatos melódiákkal.
A brutal death nem a kedvencem, de ami lejjebb húzza a pontom az a hangzás. Így olyan lelketlennek és kimértnek érzem. Koszosabban jobban tetszett volna.
Egy kicsit monotonnak éreztem néha, ettől függetlenül az atmoszférája nagyon ott van.
Az előzetesen kiadott dalok egyáltalán nem győztek meg, így kicsit félve hallgattam meg a lemezt, de pozitívan csalódtam. Én imádtam az előző 2 album irányvonalát, így kicsit sajnáltam, hogy most oldschoolabbra vették a figurát, de nem áll rosszul nekik még ennyi idősen sem, van benne erő, húzás, és egyáltalán nem öreges. Azóta beütöttek a single-ként kiadott számok is, és így utólag annyira nem értem mi zavart bennük. Csak azért nem 10 pont, mert a dalcím ismételgetéssel eléggé átestek a ló túloldalára, tudom, ez mindig jellemző volt a Kreatorre, de úgy érzem most fokozottan. A 666 World Divided ráférhetett volna még amúgy a lemezre.
A stílus jó, de a banda nagyon középszer.
Valahogy így kell instrumentális zenét írni úgy, hogy ne fulladjon unalomba. Kellően változatos. Lehet énekkel még jobban tetszett volna, de így is nagyon be tud szippantani. Post-metalnál a túl vidám riffek szoktak azért zavarni, szerencsére ezen az albumon nem volt ilyen. A hangzás is szinte tökéletes.
Már az első szám alatt felidegesített, alapból nem nekem játszanak, mellé még nagyon amatőr is. S8 hangulat.
Stílusán belül kb ugyanaz, mint a Wolftooth. Van benne egy kis metalcore is, és nem csak az énekben. Most már tényleg jöhetne valami kiemelkedő melodeath ajánlás.
A szólók egész pofásak benne, játszani nagyon is tudnak....próbáltam pozitív lenni. Fásy mulató gitárokkal. Azért azt elismerem, a Lady Dragon-nél én is előkaptam az öngyújtót, hátha sikerül buddhista szerzetessé válnom...sajnos nem sikerült.
Az Orion csillagképből érkeztek hozzánk, hogy modorossággal és fekete körömlakkal árasszák el a galaxisunkat. Egyáltalán nem az én stílusom, irgalmatlanul hosszú, de vannak olyan pillanatok, különösen az indusztriálisak, amikor felkeltette az érdeklődésem.
Bevallom a proto-metal terén még bőven van tanulnivalóm, így a pontszámomat és a hozzáfűznivalómat is egy csipet sóval fogyasszátok. Mégis, szerintem ez egy bitang jó lemez. A Hammond orgona, a témák, a szólók...nagyon éreztem. Az a kicsit cinikus, kicsit komor 70-es évekbeli íz áthatja az összes dalt. Az énekes úriember fás hangját kellett egy kicsit szoknom, félúton sikerült is. Köszönöm az ajánlónak.
Bunkó, izmos, hónaljszagú brutal death a nagyon gazdag indonéz színtérről. Technikás is tud lenni, így primitívnek nem mondanám, de nincs túltolva a dolog. A hangzás egy kicsit steril lett, de ezzel együtt lehet élni.
Az előző albumok is felértek egy szurokfürdővel, most a dalszerzés terén történt egy hatalmas előrelépés. Pokoli hangulat árad minden tételből, még a Mgla feldolgozásba is sikerült egy kis egyedi ízt vinni.
Kicsit mintha jobban visszatértek volna a thrash-hez, ugyanis szerintem egyre inkább kezdtek egy melo-death bandává válni. Ez számomra pozitívum, van energia a számokban. A hangzáson rendesen átment a centrifuga, bántóan tiszta. Dalszerzés terén jók vagyunk, de a kórus részek nagyon az arcomba másznak, a végére kifejezetten kezdett idegesíteni. Részemről maradok a High Command-nél.
Vannak rajta jó témák, tetszik a stílus is, de egyszerűen olyan érzetem van a hallgatása közben, hogy a brigád pulzusa egy tányér sült krumpliéval lehet egyenlő.
Kellemesen csalódtam benne, végig instrumentális, a hangszereknek így nagyon szuggesztívnek kell lenniük. Majdnem sikerült is megoldaniuk a feladatot, néhány résznél gondoltam csak úgy, hogy kicsit túl sok az ábrándozás. A káosz és a harmónia találkozik, aminek a végén jön a katarzis. Nem mindig sikerült bennem ezt az érzést keltenie, de amikor igen, akkor nagyon hatásos volt.
Már most hiányzik a Dreamtale...Kénytelenek voltak egy kis hörgést is bevinni a dologba, mert már ők is érezték, hogy ez az album a Vidám Vasárnap szintjén van keménységben.
Tipikus melo-death lemez, a maga műfajában teljesen átlagos, semmi extra. A nyúzott macska, metalcore-os vokál viszont sosem tetszett, itt sem tetszik.
A lemez hallgatása közben szörfölgettem a neten. Gondoltam, megnézem már, hányadik dalnál tartok, mert úgy tűnt, mintha már fél napja hallgatnám. Láttam, hogy még csak a hatodiknál jár a lejátszó, és még hátra van nyolc! Teljesen elment a kedvem az egésztől, rettentően idegesített a hangfalakból áradó giccsorgia. Azt viszont el kell ismerni, hogy a hangszerekkel remekül bánnak! Ám ez kevés az üdvösséghez!
Ez is veszettül hosszú! Nekem az indusztriális témák és azok a részek tetszettek, amikor a gitáron volt a hangsúly. Nem kötöttünk szoros barátságot, de kifejezetten állíthatom, hogy szereztek néhány kellemes percet.
A maga nemében ez egy nagyon jó lemez, kellemes emlékeket idéz fel az előző évezredből! Többször meg fogom még hallgatni, köszönet az ajánlónak! Ettől valóban változatos lett az aktuális HP!
Ritkán hallani ilyen profin megszólaló, és remek brutal death dalokat tartalmazó albumot ázsiai zenekartól. Nagyon tetszik az album, még biztosan fogom hallgatni, bár már eddig is lepörgött párszor!
Impozáns fekete fém Los Angeles-ből! Igazi death/black underground mocsadék! Remekbe szabott sanzonok!
Szerintem a Hordes of Chaos óta csak zseniális albumaik születtek! Persze a régi klasszikusok az igazi nagyágyúk a diszkográfiában! Sőt, én még a sokak által meg nem értett Renewal című lemezüket is imádom! A Hate Über Alles méltó a zenekar munkásságához, igazi Kreator féle thrash!
Figyelem! Ez a lemez nyomokban Black Sabbath és Iron Maiden hatásokat tartalmaz! Egész jól egybegyúrt anyag, okozott kellemes perceket a nyilvánvaló sablonossága ellenére is!
A zene nagyon jó, de tényleg hiányzik a vokál! A művészi értéke ettől függetlenül magas!
Ez egy giccses művészkedés, aminek a végeredménye egy (számomra) befogadhatatlan katyvasz. Bosszantó időpocsékolás volt a meghallgatására szánt idő, minden egyes momentuma idegesített.
Igényesen kidolgozott, megkomponált és előadott melo-death album. Sok kellemes pillanat volt benne.
Elképesztő zenei teljesítmény, mind hangszeres, mind vokális téren! Köszönet az ajánlónak!
Érdemei elismerése mellett nem tetszett. Ne firtassuk, hogy miért nem...
Elavult és ósdi és ezen már a WD-40 sem segít. :)
Hát szerintem meg egyáltalán nem egy tucat death metal lemez, sőt nem is átlagos! Ez egy jóféle modern death metal anyag, izgalmas és magas színvonalon előadva! Az Our Place of… hol van ettől, sehol.
Death metal a’la kőbalta. :) Technical death metal, melodic death metal jelenti számomra a stílust. Ez a kőbalta/szakóca death metal-t fanyar megvetéssel hallgatom, közben eltartott kisujjal teát szürcsölgetve egy hollóházi porcelán teáscsészéből. :)
A Kreator nem tud hibázni. Már a sokadik lemez, ami minden igényemet kielégíti.
Olyan kellemes, mint egy tökönrugás! :) Számomra nem sok értéket képvisel. Háttérzenének meg valami harmónikusabbat tudnék elképzelni, ebben túl sok a kaotikus rész.
Na, én vagyok az egyik, aki hanyatt vágta magát! :D Nincs itt ezzel semmi probléma, sőt ezzel a többszólamú vokállal még különlegessé is tették az egészet. A számok is tetszenek, jó kis lemez! Köszönet az ajánlónak!
Valahogy így kell és érdemes ezt a stílust csinálni. Kiemelkedő death metal lemez, úgy ahogy én szeretem!
Lásd: kritika/ajánló!
Még megy a lemez, hallgatása közben utánanéztem kicsit: ez egy dupla lemez (bár ez gondolom mindenkinek feltűnt), az első CD (Damnation) az első 12, a második CD (Salvation) a második 12 szám. Ez is, mint sok másik album a Covid és a karantén alatt készült, gondolom ezért is dominálnak rajta a lassabb, melankolikusabb, komorabb számok (és a dalszövegek is hasonlóak, ahogy beleolvasgattam párba). Ettől függetlenül ez egy jó banda, korábban nem hallottam még róluk, abszolút egyedi hangulattal és imázzsal rendelkeznek, Chris "The Lost Lord" Harms énekes hangja nagyon szép, magával ragadó, rengeteg érzelem van benne. Az viszont igaz, hogy kicsit sok és hosszú ez a 24 szám, főleg egyben hallgatva. Biztos jók lehetnek élőben is, ahogy nézem, októberben önálló koncerten is meg lehet őket majd nézni a Barba Negrában.
Hát, elment egynek. Bizonyos dalokban a zene remek, másokban rettentően unalmas. Az ének elmegy, számomra egy Tobias Forge sokkal jobb dalokat, melódiákat és zenét ír, mint az itteni dalok többsége és a hangja is jobb az itteni énekesétől. Én inkább maradok a Hellacopters és The Night Flight Orchestra féle zenéknél, ha régies(ebb)ről van szó, azok számomra sokkalta jobban bejönnek.
Végig ugyanaz megy, egyszerűen nem tudom megkülönböztetni egyik számot a másiktól. Még ez a fél óra is brutálisan unalmas volt így.
Az ének kikészít, főleg ez a kaotikus ordibálás. Szó szerint idegtépő. Az első négy szám nálam kuka, a Mgla feldolgozás nem rossz, az utána következő két számban még voltak értékelhető momentumok, igaz, nem sok.
Hamisítatlan Kreator-féle német thrash, amit még a női vendégvokálos szám sem tud elrontani.
Lásd: kritika/ajánló!
Hát, nem tudom, nekem ez baromira unalmas és fárasztó volt így, vokál nélkül (igaz, óbégatós acsarkodással sem lett volna jobb). Vannak értékelhető részek bizonyos dalokban, annak járnak a pontok.
Egyáltalán nem olyan rossz, mint néhányan mondják. Egész ötletes, a sima férfi ének eszembe juttatta a Falconert, bizonyos dalok a Crematory-t, vagy például az Amaranthe-t is. Ráadásul egy spanyol bandáról van szó, akikről szerintem szintén nem hallott még senki itt, azok sem, akik esetleg jobban benne vannak a szimfonikus zenékben. A Skeptic Mind dal nálam mindent visz, számomra egyértelműen a lemez legjobbja.
Nem rossz, de nekem ebből ez az 50 perc sok volt. Igaz, például az utolsó, Faith in Uncreation az egyik legjobb dal a lemezen. Kicsit felidézte bennem a Norther-t is. A hangszeres és a produceri, keverési, masterelési teljesítményekbe nem lehet belekötni, de hát ilyen neveknél, mint Jeramie Kling vagy Jonas Kjellgren, ez nem is csoda.
Egy lendületes és izgalmas lemez. A kritikának meg külön örültem. Megismertem egy kiváló bandát. Köszönet az ajánlónak és köszönet Kingnek a lemezkritikáért!
Ez a gót vonal lefutott már. Azért a mágnesekkel vigyázzunk. :)
Csatlakozom a Husky és Sheol által leírtakhoz. A pontszámom is az övék átlaga.
Nem győzött meg.
Dezsavű érzésem van! Régen is voltak ilyen lemezek és azokat sem szerettem. Kezd megfogalmazódni bennem egy kérdés! Itt van mindenki aki anno lelépett? csak más felhasználóval. Ezzel nekem egyébként nincs bajom meg a tévedés lehetőségét is fenntartom. Csak egy-egy mostani pontozó annyira tipuslemezeket ajánl be mint régen x,y.
Ez Über alles! :)
Jött, ment.
Már a borítóra is pirossal rá van festve egy hatalmas egyes... :D Nem nekem szól, végtelenül unalmas, sablonos, kellemetlen és még sorolhatnám.
Abba a kocsmába ahol ilyen fasza zene szól én is bemennék! :) Természetesen nincsen ilyen hely legalábbis Mo-on. És falunapon sem szól ehhez még csak hasonló sem! :)
Ha ennél kiemelkedőbb melodeath ajánlás lenne már átütné a sztratoszférát! :D
Hallottam már sokkal rosszabbakat is,DE, negédes , giccses, túl hosszú fantázia-hős-erő-sebesség metál. Nem van igényem az ilyesmire.
Egy két kivételtől eltekintve nem hallgatok gothrockot meg goth metalt meg ilyen szintis darkos zenéket, leginkább unalomba szoktak fulladni számomra. Itt is ez történt , egy két szám még akár érdekes is lehetne, de összességében untam a végére.
Kifejezetten tetszik az énekes hangja, mondjuk nekem elég érdekes ízlésem van ,ami az énekhangokat illeti. :) Csak azért nem 10 pont mert akkor mit fogok adni a következő lemezükre?
Rövid volt ,de élmény.Rossz élmény.
Nem szeretem a német trash metált, régebben a Kreator kivétel volt, de aztán szerintem besimultak a közép szar mezőnybe ők is.Viszont ez a lemez bitang nagyot szól, tekernek üvöltenek rendesen, talán az utolsó szám nem tetszik.De mindent összevetve hatalmas lemez.
A zenekar neve az album címe és a borító is félrevezető, teljesen más amit kapunk. Ez nagyon heavy-doom metal, ezt vagy nagyon szereted vagy sosem hallgatod, esetleg néha ha van ilyen hangulatod. De biztos hogy nagyon megosztó már maga a stílus is. Illetve tudom hülyén hangzik , de ideje múlt.
Kellemes háttér zene.
Botrányosan gyenge produkció.
Semmi kiemelkedő, de becsületes munka.
Ez most nagyon jol esett. A Summer Rose pörög szinte állandoan.
Abszolút hidegen hagyott.
Egy merő unalomba fulladt. Inkább betettem a friss Dreamtalet, mert már kezdtem magam nagypapának érezni.
Mint a Nike cipőknél. Jól meg tudják csinálni, mesterei a másolásnak, de az eredetiség és egyediség nem indonéziában leledzik.
Ez egy kaotikus zagyvaság, aminek a végeredménye egy (számomra) befogadhatatlan katyvasz. Bosszantó időpocsékolás volt a meghallgatására szánt idő, minden egyes momentuma idegesített.
Nem tudom mi a titkuk, de nagyon mennek a srácok.
Megszületett az instrumentális zenék királya! Hiszi a piszi. :D
Ha nem is egy világmegváltó alkotás, de egy tisztességes iparosmunka.
Ez egy nagyon jó melo-death lemez. Lehet ezt tagadni, de az csak egy vélemény, mint ez is, viszont a végeredményt tekintve a többségnek tetszik, ergo ez egy jó melo-death lemez.
Így kell minőségi disneymetált csinálni. Nem láttam jönni a 4 taggal technikailag újjáalakult Dreamtale friss lemezét, gondolom, köszönhető ez annak, hogy szerzőiben tolják a kiadást. Nem értem, miért, tuti lenne rá sok jelentkező és akkor lenne normális promó meg mindenféle formátum. Ráadásul magyar vonatkozása is lett a zenekarnak, a szólógitáros Szilágyi Zsolt személyében. Mivel én tegnap láttam meg az ajánlások közt ezt először, azóta vigyorogva pörgetem. Természetesen szupercheesy fantasy metál hallható az egész albumon, női énekkel, szintivel, szóval aki ezt nem éli, szenvedni fog... :)
Fiatalabb koromban jobban kajáltam volna, most inkább csak elprüntyögött mellettem. A For They Know... című dal tűzvarázslót megszégyenítő refrén ismételgetése meg már elsőre dögunalom volt.
Nincs vele baj, de egyáltalán nem az én zeném, nekem semmit nem mond, de nem is zavart. Mondjuk zenében az idejétmúlt, elavult kifejezéseknek nem sok értelme van. Ezzel a logikával Beethoven is idejétmúlt, hiszen kurva régen élt...
Nekem is az jutott eszembe, hogy ez vajon miben más, mint a többi sokszáz ilyen. Azért egynek jó volt.
Nem ismertem, kösz az ajánlást. Az énekhang külön 10 pontos. Többször meghallgattam, első lelkesedésemben majdnem 10 lett, de aztán az tűnt fel, hogy hallgattam már érdekesebbet is a műfajban. De még így is nagyon erős cucc.
Mindig meghallgatom az új albumukat, aztán elfelejtem. De ez most nagyon kemény lett!
Ez sem kerül elő többé. A koncerten is elaludnék szerintem.
Nekem tetszik, de valami krágokás legalább elfért volna. Szóval én szeretem az instrumentális zenét, de ebből nekem hiányzik a vokál. Mindig vártam, de nem jött.
Az ilyen zenéhez azért illik jól képzett hangokkal nekivágni. De nyilván nehéz ennyi jól képzett énekest összekalapálni egy bandába, szóval engem nem is zavarna a kissé amatőr hozzáállás, ha ezt ellensúlyozná a dalok minősége, hangulata. A lány jól nyomja egyébként, rajta kívül csak a hörgést hagynám bent.
Nem szeretem ezt a fajta tipikus melodeath vokált. A Bodom is emiatt maradt ki főleg az életemből. A zene pont olyan, amit vársz egy ilyen albumtól, ami nem baj, de szintén nem az én világom.
Olvassátok el King Diamond friss írását a lemezről, ahhoz már nem tudok mit hozzátenni!
Jól indult a lemez a "Priest"-tel; azt hittem a folytatásban is megkapjuk majd azt a minőséget, de ez sajnos nem így lett. Rengeteg a tölteléknóta, ami nem is csoda a több mint 104 perc során. Felfelé kerekítettem a végén a pontot, mert értékelem a HP színesítésére való törekvést, és mert ez a zenei stílus szinte sosem képviselteti magát itt.
Kész szerencse, hogy akkoriban még nem tértem vissza hangpróbázni, mikor ezek az "ősmetálok" rendszeresek voltak itt. :D
Korrektül zúznak az indonéz srácok.
Kaotikus zagyvaság az van, jó dalok meg nincsenek.
Hehe, éppen a legutóbbi HP-n említettem a Tempest album kapcsán, hogy nagy kedvenceim thrash metal tekintetében, erre máris pontozni kell őket. A lemez igazi Kreator minőség, de nem ez lesz a kedvencem az életműből.
A Grand Magus az egyik kedvenc bandám, így nem meglepő, hogy ez a lemez is nagyon bejött. Egyébként nem annyira lassú zene ez, mint amennyire néhányan eltúlozták. :)
Zeneileg tetszett, sok helyen még a "szép" jelzőt is rá tudtam illeszteni. Viszont számomra egy metal lemezen "kötelező" az ének, szóval legközelebb tessenek károgni is!
Életemben nem hallotam még róluk, pedig általában mindenről tudok amiben női ének van. :P Szóval igazi 'forgácsra való underground banda. Tényleg van egy amatőr bája a lemeznek, de jól áll neki. (Melyik kocsmában játszanak ilyen zenét? Nem járok ugyan, de oda lehet benéznék.)
A Riders of the Plague lemezüket imádtam anno. Lehet én változtam az évek alatt, vagy ez a lemez gyengébb, de ez most "csak" egy hetes.
A csapat régi kedvenc, így nagyon megörültem az új album szereplésének a hangpróbán. Már hallgatom egy ideje és nagyon tetszik. Kedvencem az új albumról a Ghostride című tétel és a Summer Rose című tétel. Csodálatos zene, nagyon köszönöm az ajánlónak!
Lagymatag zenének tűnt, plusz az album gigahosszú. Nem is értem mit keresnek egy Iron Maiden előtt.
Kicsit a Wolftooth albumához volt hasonló, bár a Wolftooth zenéje jobban tetszett. Kedvencem az albumról az Elusion’s Gate és a Gallivants című tételek voltak.
Az Originnal ellentétben itt hiányoztak a jó tételek az albumról.
A Kreator és a The Absence albumok meghallgatása után ez a zene borzasztó volt, még a fejem is megfájdult tőle. A tökig felcsavart torzító és a jó hangos hol óbégató, hol mélyen hörgő ének. A tételek egyformák, egy tételen belül is ugyanaz szól végig, ami végtelenül unalmas és egysíkú. Ha valami akkor ez lélektelen! Soha többé!
A Phantom Antichrist album volt az első amit hallottam a csapattól, ami felkeltette az érdeklődésemet irántuk. Az új album is hozza azt a minőséget. Kedvencem az albumról a Strongest Of The Strong című tétel és a Midnight Sun című tétel.
Jó album a Wolftooth Blood & Iron albuma. Kedvencem a Hellespont és a The Voyage című tételek voltak.
Passz.
Nem hallottam még a csapatról korábban. Többször is meghallgattam az albumot, de nekem nagyon tetszett. Az egyik férfi énekes lehet egy kicsit kilóg, de a többi énekes és a remek zene ezt a pici hiányosságot ellensúlyozza. Kedvencem az albumról a Bear My Ember című tétel és a Skeptic Mind című tétel. Köszönöm az ajánlónak, hogy általa megismerhettem ezt a nagyszerű csapatot és albumot!
Nem hallottam még a csapatról korábban, de megérte meghallgatni, mert egy remek zenét ismertem meg az ajánlásnak köszönhetően. Legalább annyira tetszik, mint az új Kreator album. A kedvencem az albumról a Coffinized című tétel és a Choirs of Sickness című tétel voltak.
Továbbra sem az én világom az ilyesmi, viszont itt a minőségbe nem tudok belekötni.
Valószínűleg magasabb pontot adnék, ha rövidebb lenne, de több mint 1,5 óra nekem ebből túlzás.
Régóta szemezek a bandával, de eddig egy albumukat sem hallgattam végig, aminek egyetlen oka van: az énekes hangja számomra zavaró. Már nagyon bánom, hogy korábban nem voltam elég kitartó, mert mire az album fele lement, már egészen hozzászoktam, a zene pedig nagyon bejövős. Meghallgatom még párszor, talán korábbi albumokat is, remélem sikerül teljesen kibékülnöm az énekkel, mert akkor nagyon szeretni fogom. :D Szerk.: Azóta sokat hallgattam, és már nem is értem, hogy mi bajom volt az énekkel. Így simán megér +1 pontot.
Ismét hozták a tőlük megszokott magas minőséget. Ugyan nagyon szeretem az összes időszakukat, de örülök, hogy maradtak ennél a melodikusabb vonalnál. Most már még jobban várom az augusztusi koncertjüket. :D
A rendkívül kreatív bandanév és borító alapján egy fokkal talán rosszabbra készültem, de így sem tudott szórakoztatni, sőt. Az első szám után már nagyon untam és erős késztetést éreztem rá, hogy elindítsak helyette valami izgibbet. :D
Minden percét imádom! Olyan, mintha a saját érzéseimet hallanám megzenésítve. Büszke vagyok rá, hogy itthon is vannak ilyen színvonalas előadók, remélem még sok hasonlóan minőségi anyagot (és koncertet) várhatunk tőlük.
Alapvetően nem az én világom, mellé még bántóan amatőr is. Tipikusan olyan produkció, ami maximum a kínzásomhoz lenne remek választás.
Volt egy időszak pár éve, amikor a "mekkora ősmetal" kifejezés kétheti rendszerességgel felütötte a fejét HP-n. Akkoriban én is nagyon éltem a Graveyard, Witchcraft stb. bandák életérzését. Az Isle of Wisdom is kellemes hallgatnivaló annak aki vevő erre. Bevallom, én is jól szórakoztam, bár az énekes szerintem nem olyan erős. Meg az ősmetál életérzés sem akkora már bennem. :)
Frankó kis lemez az elég hullámzó életművel rendelkező teuton thrash legendáktól. Talán a Cause for Conflict óta ez tetszik leginkább. Érdekes, hogy pont a napokban hallgattam az Outcast-ot, meg nekifutottam ismét az Endoramanak sikertelenül. A Violenttel elindult nagy visszatérő dallamosodó vonal tőlem csak eltávolította a csapatot. Én mindig is a kegyetlenebb, agresszívebb oldalukat favorizáltam, ami a Hate-en ismét előtérbe került.
Szinte minden instru lemeznél kényszeresen megjegyzem, hogy mennyire félkésznek, valahogy hiányosnak érzem őket. Az instru vonalon belül további nehéz ügy a post metalba fulladás hihetetlenül magas esélye. A Black Particles is hiányos számomra, valamint ha bele nem is fulladt, de mindenképpen fulladozik a post stílusjegyek mindent elkendöző, vastag, egyen dunyhájának nyomása alatt. A hazai fronton nekem a Corrodal egy sokkal szerethetőbb instru banda (nem jobb, nem bezzeg banda, csak más - az ajánlónak lehet ez egy jó tipp ha nem ismeri még a srácokat), a nemzetközi porondon pedig maradok a Monkey3 megingathatatlan rajongója.
Ajánlott lemezek
Vélemény, hozzászólás? Válasz megszakítása
Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.
Mivel feltűnően sok magas pontot kapott, ezért adtam egy újabb esélyt a Dreamtalenek. Sajnálom srácok de nem változott a véleményem.
A Dreamtale egy jól körülhatárolható stílus igen prominens képviselője. De ha te nem szereted ezt a stílust, akkor teljesen normális, hogy utálod. Én nem szeretem a melodeathet, jöhet akármilyen menő melodeath lemez, valószínűleg nem fogom szeretni.
És szerintem egyáltalán nem dehonesztáló, ha kimondjuk az igazat, hogy a szimfo-fantasy power metal vonal, és általában a fantasy müfaj maga egy nagy giccshalmaz. De ugyanakkor én rokker vagyok, vállalom, hogy imádom ezt a fajta giccset. Ahogy a zs kat. horrort is meg a derricket, gyilkos elméket, zombikat stb. Ezrk célja pusztán az egyszerű szórakoztatás, semmi több.
Gyerekek, mindenkitől bocsi, ezt a kört sem tudom befejezni, pedig nagyobb lendülettel indultam neki mint az előzőnek… De hát a nyaralás, gyerkőcök táboroztatása, munka, nyaralás, munka, – mondtam már hogy nyaralás??? 🙂 – leélték minden szabad időmet és valahogy ebben a dögmelegben annyira a metal sem csúszott, mint a cserszegi fűszeres…
Nem vagyok borivó alapban, de rákerestem a cserszegi fűszeresre 🙂 hát jól hangzik, kösz az ajánlást.
Vicces, hogy egyes pontozók annyira megsértődnek néha mások személyes véleményén, hogy kemény visszavágásnak érzik, ha egy általuk kedvelt lemezhez írt negatív pontkommentből idéznek a saját indoklásukban egy másik lemeznél. 😀 Csak menne az saját szavakkal is. 🙂
Szerintem meg túl kevés az our place of worship jellegű lemez.
Egyébként igen:)
A Our Place of Worship Is Silence ajánlótól függetlenül kurva jó death metal lemez a maga vonalában, ha szeret-nem szeret alapon pontoznék akkor minden délutáni matinés power lemez 3 pontig jutna (van ének, meg dob, meg gitár…). De a lényeg, nem hinném, hogy régi tag bújkálna mögötte, inkább egy jó ízlésű újonc…
Akiknek meg az a lemez nem tetszik, a power metalok meg igen, azok a rossz ízlésűek?
Én a magam részéről annyit mondhatok, hogy friss hús vagyok, januárban regisztráltam először az oldalra. Előtte csupán hű olvasó voltam:)
Sheol: pont, hogy nem. Más ízlésűek:) Arra gondoltam, hogy nem mondanám sablonnak, ismétlődőnek egyiket sem. A szeret, nem szeret mellett viszont fontosnak tartom a realitást is mert egyik sem fekete vagy fehér… Részemről az ajánló jó ízléssel bír, mert olyan dolgot hozott, amit nem ismertem és hangulatában pont olyan, amilyennek egy jó földalatti death metalnak lennie kell. Jelen kör power üdvöskéjét még én hoztam fel pár körrel ezelőtt, hogy legalább ilyet ajánljon, aki szereti a műfajt, mert a Dreamtale az év egyik csúcsa zeneileg a saját műfajában (plusz még egy párat linkeltem, ha valakit érdekel).
Kicsit sajnáltalak is, hogy most nem tudsz majd „giccsezni” és egyéb dehonesztáló jelzőket használni, tekintve, hogy még Te is „elismerted” a lemezt, mármint magadhoz képest. 😀
Azonban nem kell aggódni, megtették mások helyetted, ahogyan az „elvárható” volt tőlük. 🙂
A giccset nem vitatom ezúttal sem, mert az egész vonal egyik jellegzetessége, ahogy a viszonylagos súlytalanság (Disney feeling) is. Viszont ez a lemez valóban jól szól és valamilyen szinten változatos. Az is szimpatikus egyébként, hogy végre nem a csapból is folyó zenekar képviselteti a stílust, sem pedig a 20 évvel ezelőtti sikereiből táplálkozó haknibanda. Ezzel a lemezzel valóban volt munka még akkor is, ha a végeredményt számomra egyszer elég volt meghallgatni. Tehát a már említett realitás, amit hiányolok legtöbbször: Dreamtale jó, de messze nem egy formabontó 10 pontos lemez, ahogy a Our Place of Worship is Silence sem. Viszont műfajában mindkettő minőséget képvisel.
Szpeter: én meg már azt hittem csak én rajongok Monkey3 munkásságáért:) Évekig álmodoztam róla, hogy egyik kedvenc filmzenémet valaki doomos formába öntse és neki sikerült:)
Igen, egy Sphere kritikával anno a ‘forgács hasábjain is méltattam a csapatot. 🙂
Akinek bejön a Hällas féle retró zene (nálam a rock, metal műfajok több, mint 50 éves keretet ölelnek át), annak ajánlom a pár éve nálam landolt Mausoleum Gate Into A Dark Divinity lemezét. Hatalmas Hammond lábakon lépked előre:)
Már régóta elakartam indulni ezen az úton, az idei nyáron szerintem meg is veszem rá a jegyet. Hatalmas köszönet, nagy élem.
Ha valaki érdeklődik a 70-es évek undergroundja után, a The Day After The Sabbath nevű blogot érdemes keresni…én majd minden dalát végighallgattam már:) Iszonyatos gyűjtemény!
A proto-metal egyébként modernebb fogalom, ezeket a típusú zenéket heavy psych címkével előbb megtalálod…
A proto-metal tényleg egy modern kifejezés, de hirtelen nem jutott jobb kifejezés az eszembe:) Köszönöm az ajánlást, mindenképp megfogom kukkantani.
5 ajánlásomból 3 nem került be, de ez véletlen mi? Ja persze…..meséljetek.
Mindenesetre ne menj rulettezzni!
A Trisagion a tavalyi év egyik legjobb lemeze, ezért cikk is készült róla. Nem hinném, hogy száműzve lenne, ez pusztán tényleg balszerencse. A HP felelős saját ajánlása automatikusan bekerül, de a többi megjelenésébe még ő sem tud belenyúlni.
Nagyon szeretem a Mors Principium Est munkásságát, viszont úgy tudom, hogy a mostani nem új lemez, hanem egy válogatás az életműből. Ez újrakiadás is lehetne, viszont ismételt rögzítésről van szó… Ha több, mint 10 új ajánlás befut, én azért elgondolkodnék rajt, hogy maradjon-e.
Kedves Ajánló!
Így van, az ajánlott Mors Principium Est lemez egy újrafelvett dalokból álló válogatás a demokból és az első három lemezükből szemezgetve.
Kérlek, amennyiben szeretnél, ajánlj másik lemezt!
Köszönöm!