Az Insomnya Records kapcsán egyszer már nagyon felháborodottan írtam egy cikket, és abban utaltam is rá – Aiton – Akhetaten (2007) – hogy még egy termékük itt van. Mivel kezdek a végére érni a promóknak, így sorra került kritikánk mostani tárgya is, melyet megint csak írott CD formájában kaptam kézhez. Megjegyzem kiadónk nem is igazából kiadó, hiszen nem ad ki hivatalosan semmit, és ennyivel én is vagy te is képes lennél összehozni egy igényes weblapot, ott információkat és tovább linkelt elérést adni mp3 formátumban az adott termékre, de valós nyomdai munka, lemeznyomás, miegymás elmarad… nos nézzünk egy rövidke áttekintést a lengyel I.A. Serpentor esetében. Az Onoskelis abszint és nyers ópium lepte delíriumos sötétsége a Vatican Cellars Stúdióban 2007 decemberében került rögzítésre, ez a második „nagylemez”, zeneileg, pedig az álmok és valóság közti határátlépés keringése, látomásokkal és félelmekkel bolondítva.
Zeneileg a sötét ambient és minimalista neoklasszikus között mozog, nagy extrát nem tartogat, egy nagy misztikus halmaz, megfoghatatlan dallam és hangulat massza. A svéd Cold Meat Industry szinte naponta ad ki ilyesmiket, így az ő termékeiknek – s azok hatásaiknak nagy részét felsorolhatnám, de sem kedvem, sem időm rá. Mondjuk az I.A. Serpentor megfelelő igényességű tálalásban egész tetszetős lenne, hiszen az ilyesfajta zenékben nagyon sokat számít a befogadó részéről a külsőség, amely megadja és kiegészíti a zenéből át nem predikálható koncepciót. A massza tömör, tele fájdalmakkal, félelmekkel és a Pokol bugyraiból feltörő emberi létformák utáni asztrálfényekkel, másutt komor zongora nyalábok fogadnak, a nagy klasszikus tompított nyomdokain vergődve a fennmaradás és alkotás kérdésének vívmányai közé zárva, ilyen dal a klipnóta is (igaz ez még az első lemezről való, de a dolog mit sem változott azóta):
Mivel az Internetért hazánkban még mindig irreálisan sokat fizetünk a nálunknál gazdaságilag (s így anyagilag is) jobban álló országoknál, így ha vevő vagy a sötétségre és az álmokra, egy kis fekete üveges cseh abszinttal bolondítva, ópiátokkal a mákföldek zöld burkait sértve csöpögni a tudat alatti perem morajló csendjébe, akkor töltsed le nyugodtan és merülj el a mindennapok egy másik aspektusában, avagy a nihil, fertőzöttség és függőség kánonja legálisan áll előtted, mondjuk ITT.
Vélemény, hozzászólás?
Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.