Az érdi Ex zenekar lassan már tíz éves lesz, mégis ez az első anyaguk, ami igazán terjesztésre is kerül. Az információim szerint két demót vettek fel korábban más felállásokkal, de nem különösebben terjesztették egyiket sem. Nos, most viszont belehúztak és elkészítettek egy tizennégy(!) nótás lemezt, hetvenegy percben. Azt hiszem, erre nagyjából minden olyan elkészült dalukat felpakolták, amit lemezérettnek gondoltak. Szerintem azért jobb lett volna, ha kicsit szelektálnak, de hát lelkük rajta…
Az Ex zenekar magyar nyelven előadott rockban utazik. Dalaik többsége a klasszikus hard rockban gyökerezik, s itt-ott modernebb felfogásban megfogalmazott témákkal is találkozhatunk.Ahogy hallgattam a lemezt azért meg kellett állapítanom, hogy a rutin érződik, tehát az említett tíz év nem múlt el nyomtalanul. Az olyan daloknál érzem, hogy elkapták a fonalat, mint a Rohanás, a melankolikus-szomorkás Rég, a rockos Még Maradnék, a klipes A kép.
A borító tanúsága szerint a csapat minden tagja kiveszi a részét az énekből, vokálozásból. Viszont szerintem ezen még lehetne erősíteni. Mert nem igazán sikerült felfedeznem nagy változatosságot ezen a téren. Még a legkiugróbb ebből a szempontból az Elhagyom az erdőt, ahol Király Márta énekel. Talán érdemes lett volna több dalban is megcsillantania a hangját. Legalábbis én a helyükben ezzel még molyoltam volna. Mert a hangszeres témákba nem lehet belekötni, meg a hangzásba sem. Talán a változatosabb vokálokkal eredetibbek is lehetnének.
A gondom az, hogy a maradék dalok, bár jók a maguk nemében, véleményem szerint nem mutatnak szinte semmi olyat, amit máshol illetve másoktól nem hallottam volna. Ezzel nem azt akarom mondani, hogy nyúlnak, csak hiányolom az egyéniséget. A dalokról nekem például egy Móqus őrs nevű banda is eszembe jutott, akik hasonló utakon jártak, csak tizenX évvel ezelőtt. Meg van még ilyen-olyan benyomásom,
különféle csapatokról, akiket nem nevesítek. Ennek főleg az az oka, hogy nem tudnék most konkrét bandákat említeni. Csak az motoszkál bennem a dalok hallgatása közben, hogy ismerős, hogy mintha már hallottam volna.
A lemez kakukktojás nótája a Ne félj!. Ez a bő tíz perces tétel totál kilóg a sorból viszont számomra a lemez legjobbje. Ebben nem kevés prog-rock ízt is érzek és modernebb felfogást, elszállást is. Ha engem kérdeznek, ezen az úton indulnék tovább. Itt az énekbe sem köthetek bele, A női-férfi duett is remek.
Persze ez sem baj, biztosan megtalálja az EX a maga közönségét. El tudom képzelni, hogy motoros találkozókon még sikerük is lehet, bár nem hiszem, hogy „főműsoridőben” kerülnének színpadra. Ahhoz még nevet kellene szerezni, s nem vagyok biztos bene, hogy azt ezzel a lemezanyaggal fogják.
Mint a bevezetőben írtam baromi sok a hetvenegy perces játékidő. A helyükben én készítettem volna egy rövidebb lemezt, amire az erősebb dalokat pakoltam volna fel, a maradékot meg feltoltam volna a honlapra (ami most épp a tagproblémák miatt nem üzemel ideiglenesen), letölthető formában, ha már mindenáron közkinccsé akarták tenni őket.
Összefoglalva, van potenciál a jelenleg épp átalakuló csapatban, a következő anyagukat valószínűleg a …győzni akar a gondolat… lemez tapasztalataival a hátuk mögött fogják elkészíteni, s szerintem előbbre is léphetnek.
Vélemény, hozzászólás?
Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.