A karcagi Kontrollzé a hazai zenei paletta egyik érdekes színfoltja.
Már a 2005-ös bemutatkozó demójuk/EP-jük, a wavok is figyelemre méltó zenét rejtett.
A Nagy Ferenc, Szakáll Csaba, Kutrás Csaba alkotta trió ugyanis olyan, jobb stílusmeghatározás híján alternatívnak titulálható zenével jelentkezett, amilyet azelőtt nem igazán hallhattunk magyar zenekartól. Zenéjük alaphangulatát az akusztikus gitár keverése elektronikával, loopokkal (dobgép) adta meg, és az elektromos gitár lebegése, szépséges csilingelése. Párhuzamként megemlíthető az Anathema neve, akik az utóbbi lemezeiken (főleg az A Fine Day to Exit címűn) hasonló hangulatú, melankólikus szövegvilágú muzsikával rukkoltak elő.
A recept A Reklámok Szünetében kapcsán is hasonló lehetett, mint a wavok-nál, de azért más lett ez az új lemez, mint a bemutatkozó!
Először is élőbb lett a zene, köszönhetően a srácok barátainak, akik vendégzenészként koncertjeiken is közreműködnek.
Szerencsére megmaradt az elektronika is, de például ezúttal van élő dob, ami egy olyan lüktetést ad a daloknak, ami a wavok nótáiból hiányzott.
A másik figyelemre méltó különbség, hogy ez alkalommal Feri sokkal bátrabban énekel!
Tény, hogy nem egy hangszálakrobata, de érezni rajta, hogy kezdi megszokni az énekesi szerepet, változatosabbak az énekdallamai, és több hangszínt is használ, mint legutóbb!
És tuti, hogy a többiek is érezték mennyit fejlődött énekesként, ugyanis sokkal előrébb van keverve az ének, és ezúttal nincs megeffektezve Feri hangja.
A dalok hál’ Istennek ismét nagyon hangulatosak!
Már az első nóta megadja azt, amitől szeretni lehet a Kontrollzét.
Szépen szóló akusztikus gitár, csilingelő elektromos gitár, finoman adagolt elektronika és vers-szerű dalszöveg.
Nem mellesleg minden szó tisztán érthető, ami azért valljuk be nem sok magyar zenekar sajátja!
Az a jó ebben a lemezben, hogy minden dalban van olyan momentum, amire az ember felkapja a fejét!
Itt van például a Kapcsold nagyszerű jazzes gitárszólója (László Attila nyomott hasonlókat anno Ákos első lemezén), az Át a Dunán komor kezdése, majd felszabadult lebegése, refrénje.
Vagy a Valahonnan Sehová gyönyörűen csilingelő gitárja, szép énekdallamai, slágeres refrénje. Hangulatilag ez a nóta az Eleven Hold legszebb hagyományait idézi, és ha van igazság, akkor vagy az MR2, vagy valamelyik új kereskedelmi rádió zenei szerkesztője fölfigyel rá és elkezdi rotálni!
A Lárma-Lárva doromb-szerű effektje, a középrész space-es elszállása és az abból kibontakozó gitárszóló is nagyon rendben van!
Az Álmomban a lemez legrockosabb nótája, ebben még egy szolid riff is felüti a fejét!
Az elektromos kütyük meg egyértelműen Ákos Ikon/Hűség korszakát juttatják eszembe.
Az egymásnak válaszolgató gitárok meg baromi jók!
Fincsi dal, na!
A záró, A Remény Töredéke már a wavokon is szerepelt, és már ott is tetszett!
Itt egy apróbb fazonigazításon esett át, az élő dob és a női vokál még jobbá tette az amúgy is kitűnő nótát.
Itt érzi az ember leginkább, hogy a dalszövegek mennyire vers-értékűek, lévén Feri éneklés helyett egy szövegmondást vezet elő. Támpontként Kátai Tamás dolgait említeném meg, főként az Erika Szobája című szólólemezét.
De nem is kell itt nekem hatásokat, meg támpontokat emlegetnem.
Egyrészt: a Kontrollzé minden hatás ellenére nagyon egyéni zenét játszik.
Másrészt, a legfőbb hírt a végére hagytam: bárki letesztelheti A Reklámok Szünetébent, ugyanis a banda a honlapján ingyenesen letölthetővé tette a dalcsokrot!
Magam részéről csakis gratulálni tudok Ferinek és a Csabáknak, és természetesen a közreműködőknek, mert egy újabb igényes lemezzel lepték meg a nagyérdeműt!
Zárásként kölcsönveszem 9000Sanyi kollégám mondatát, amit a wavok végére írt.
Azaz:
„Hallgassatok Kontrollzé-t!”
Vélemény, hozzászólás?
Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.