Anno nagyon szerettem a pécsi csapat első lemezét (the human machine), s most, hogy a lemezismertetőre készülve ismét elővettem, azt kell mondjam, ennyi idő (2001-ben jött ki!) után sem fakult meg. Most, remélem erről a lemezről is hasonlóan fogok nyilatkozni majd ennyi idő távlatából.
Szóval akkoriban a pezsgő hazai prog színtéren a Perfect Symmetry a dallamosabb, hard rockosabb, hadd ne mondjam a közérthetőbb oldaláról közelített akkor a dalokhoz. S nekem emiatt is voltak szimpatikusak. Meg az olyan dalok miatt, mint a Reaching High, a Not For Sale vagy a Tomorrows out Yesterdays In. Reméltem a minőségből nem engednek a rég – sőt, szinte már egyáltalám nem is – várt új lemezen.
.jpg)
Szóval változott ez az a csapat háza táján az elmúlt időkben, ami nem is csoda nyolc év alatt. Ha viszont a lemez felvételében résztvevők listáját tekintjük át, azért nem akkora a fluktuáció. A gitárosok illetve a ritmusszekció fele nem változott (Kusinka Tamás, Cselényi Ferenc illetve Szkróbó Szabolcs), s az ének terén is minimális a változás, eltekintve attól, hogy a lemezt feléneklő Fidó már nem tagja a bandának, csakúgy, ahogy a korábbi énekesnő, a lemezen szintén felbukkanó Sudár Anita sem.
Szóval ami elsőre szembe ötlik, a lemezt kézbe véve, a magyar cím. Ebből illetve a számcímekből már nyilvánvaló lehet, hogy a legnagyobb változást az jelenti, hogy az angol szövegek helyett áttértek a magyar nyelv használatára. Elsőre kicsit ez fura is volt, de ahogy belemerültem a lemezbe a hallgatások alkalmával, azt kell mondjam, nem volt rossz döntés. Nálam legalábbis ez jó pont.
Egyetlen angol nyelvű nóta azért akad, a lemezt záró bónuszként feltüntetett Triumphant & Empty, Anita énekével. Egyébként ez az Üresség c. dal angol nyelvű változata, s ez (értsd az angol verzió) annyiban jobban tetszik, hogy például a záró szövegmondós rész itt erőteljesebb hatású, mint magyarul. Bár ezt lehet csak én látom így.
Egyébiránt kis apróságoktól eltekintve – amikbe most nem is mennék bele, mert ez valószínűleg erősen szubjektív – nagyon is bejön a magyar szöveg. És az is öröm, hogy zeneileg nem távolodtak el a korábbi stílusuktól sem, ami azért akár benne is lehetett a pakliban.
A CD-n a már említett angol nyelvű bónuszt leszámítva egy nem túl rövid, ám annál hangulatosabb intro (a találó Ébredés címmel) valamint tíz dal található. Ezek között a Sosemvolt falak címmel berobbanó tételben rögtön olyan kétlábgépes döngölést is rejtő tételt kapunk, ami a keményebb zenékért rajongókat is meggyőzi, persze a jól megszokott Symmetry-s jegyekkel sem fukarkodtak.
Az ezt követő Szenvedélyek vonatán meg egyértelmű sláger. Talán túlságosan is az. Az biztos, hogy a refrént már a második alkalommal kívülről fújod majd.
A szövegekben az emberi érzések dominálnak, úgy mondanám belső utazás, lélekboncolgatás folyik. Az emlékek fontos szerepet kapnak a dalokban, ahogy az Álmodj még-ben is.
Azonban itt-ott nem kevés, ráadásul jól irányzott társadalomkritika (Fűrész, Szabályok nélkül) is megtalálható, na ezekben a dalokban a zenészek is bekeményítenek. Az biztos, a verseknek is beillő dalszövegek (Fidó és Jani Péter munkái) gondolkodásra késztetnek. (Újabb jó pont!)
A borító és a lemez külcsínyére is jellemző az igényesség. Érdekesség, hogy a már említett Álmodj még szövegén kívül a többinek csak a részleteit találjuk a borítóban. Viszont a jól megkonstruált honlapjukról elérhetők a kíváncsiak részére.
A hangzás pedig (számomra) tökéletes. A felvételek Fidó stúdiójában, valamint a csapat próbatermében(!) készültek, a keverést és a masterizálást viszont már a Bakery-ben Varga Zoli csinálta, ami garancia is egyben .
Összegezve kinek is ajánlott megismerkedni, avagy felújítani az ismeretségét a csapattal: dallampárti hard rockerek, prog rock/metal hívők, illetve a széles látókörrel rendelkező rockzene kedvelők mind találnak majd kedvükre valót a Szabad akarat lemezen.
Remélem az új énekest hamar megtalálják, s a következő lemezre nem kell hosszú éveket várni!
Vélemény, hozzászólás?
Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.