The Idoru/Velvet Stab/My Small Community
Modern rock split

(Szerzői kiadás • 2010)
oldboy
2011. március 14.
0
Pontszám
7

Azt hiszem nem tévedek túl nagyot ha azt mondom, hogy a Magyarországon évente kiadott spliteket egy kezünkön is simán meg tudjuk számolni. Hazánkban valószínűleg nincs tradíciója az ilyen kollaborációknak. Ennek ellenére 3, a modern rock színtéren jeleskedő alakulat úgy gondolta egységben az erő.
Nevezetesen az Idoru, a My Small Community és a Velvet Stab tűzte ki zászlajára a Dumas muskétásai által szállóigévé vált „egy mindenkiért, mindenki egyért” szlogent.

Lássuk a végeredményt!
Szerintem a lemez design szempontjából is igen ütősre sikeredett, ugyanis a booklet, a hátlap és maga a CD lemez is hoz egy ilyen klasszikus horror-fílinget, a la Romero zombi-filmjei, de a fiatalabb korosztály inkább a Kaptár– filmekre asszociálhat a grafikák kapcsán.
Az már más kérdés, hogy a külcsín alapján nem modern rock zenét feltételez az egyszerű halandó, hanem inkább valami halálibb fémet…
No de jöjjön a belbecs!

A split a The Idoru 4 nótájával indít, amik egyébként egy Pop? címre hallgató EP dalai. Ami egyből feltűnik a bandát ismerő hallgatóknak, az a magyar nyelvre történő váltás. Pedig nem csak a nyelv változott meg, szinte az egész zenekar kicserélődött, többek között a frontemberi pozícióban is váltás történt, az új énekes Szolga József. Akinek a hangszíne egyébként nagyon hasonlít Bödecs Andriséra, úgyhogy a régi Idoru-hívek szinte zökkenőmentesen élhetik meg a cserét. Már ha rá tudnak hangolódni a magyar szövegekre, meg tudják szokni azt. Első hallgatásra nekem is fura volt, de aztán ráéreztem az ízére és azt kell mondjam jól áll nekik édes anyanyelvünk is! Ráadásul a szövegek is korrektek, tehát nem érzi kínosan magát az ember hallgatásuk közben! Zeneileg azt kapjuk, amit eddig: technikás, lendületes játék, fogós dallamok, ügyes váltások. Az Évről Évre énekdallamai kapcsán azt vettem észre, hogy Józsi hangszíne, megoldásai a Nemesis első két lemezét feléneklő Thorday Ákos (R.I.P.) szellemét is megidézi. A Félig Szép és a Keserű Otthon végigvágtat rajtunk, hogy aztán a régebbi Idoru nótákból készített akusztikus egyveleg elhozza a szépséget és a megnyugvást.
Kétségem sincs afelől, hogy a zenekar ezzel a felállással és a magyar nyelvvel is ütőképes lesz!

Csakúgy, mint az angol nyelvnél maradó My Small Community, akik 5 nótával járultak hozzá a split anyagához. Teljes mértékben nemzetközi színvonalú dalokról van szó, amiken azért még érződnek a hatásaik (az ének miatt leginkább a Lostprophets), de többször is alkalmaznak olyan megoldásokat, amik egyedivé teszik zenéjüket. Ilyen például a fretless basszus, aminek imádom a hangját! De az összes zenész jól teljesít, Bodóczy Zoli is frankó dallamokat hoz, ha kell ordít, acsarkodik, de nagyobb részt dallamosan énekel. Ezen EP-s dalok alapján kíváncsian várom a második nagylemezt!

A split gyenge pontja egyértelműen a Velvet Stab és az általuk elővezetett 4 nóta.
A kezdő Válassz kapcsán mindig azt érzem, mintha teljesen külön életet élne az ének és a zenei alap. Valami iszonyat disszonancia van a nótában, ami miatt szinte élvezhetetlen. A többi szerzemény valamivel jobban sikerült, de azok sem lépnek túl az átlagos szinten.
Önmagában még nem is lenne rossz a Stab, de egy Idoru és MSC után érezni lehet a minőségbeli különbséget, mind zenei, mind vokális téren.

Összességében ez egy jó kis split, a hét pont pedig egy bonyolult matematikai művelet végeredménye, aminek a részeredményei:
The Idoru: 8 pont
My Small Community: 8 pont
Velvet Stab: 5 pont (némi jóindulattal)