Eismond
Behind the Moon We Are Looking Into the Distance (demo 1.2)

(Kristallblut Records • 2012)

oldboy

2013. február 23.

0

Pontszám

8

Senki ne lepődjön meg azon, hogy az Eismond demó borítója ilyen hosszúkás alakú! Ugyanis egy DVD tokban, és annak megfelelő méretű borítóval ellátva dobta piacra a Kristallblut Records. A honi terjesztést pedig a Neverheard Distro végzi. Nem egy átlagos kiadvány a Behind the Moon We Are Looking Into the Distance, hanem mondhatni gyűjtemény. Hiszen az osztrák duó eddigi két demóját tartalmazza, laza 74 percben. Amiből vagy 10-12 gyakorlatilag „űrzaj”, és ilyen 6-7 másodperces etapokra van bontva, így kemény 66 tracket dob ki a lejátszó számlálója. De ezekből 4 nevezhető érdemben zenei tételnek. Bár azok is a Világűr bűvöletében születtek, majd öltöttek hangjegytestet. De ez nem meglepő, ha megnézzük az Eismond stílusát, ami: „Atmospheric Space Ambient Black Metal”. A Jaron (gitár, ének) és Alex (billentyűk, programozás, gitár) kettős ezeken a demókon még instrumentális muzsikát játszott, elvétve hallható egy-egy hangfoszlány, de a klasszikus értelemben vett ének nincs a korongon. Viszont az idő közben elvileg már megjelent debütáló nagylemezük, az As We Hide the Moon éneket is tartalmaz. És kíváncsi is vagyok rá, milyen az Eismond zenéje vokállal megspékelve, ugyanis ez a hangszeres album kifejezetten hangulatos lett! Talán a sci-fi iránti érdeklődésemnek is köszönhetem, hogy ennyire tudom élvezni a srácok kreálta utaztatós muzsikát, de nekem ez kb. annyira bejön, mint a Nagaarum lemezek. Amik ugyancsak az Űrből, a Világmindenségből merítik az ihletet.

Kísérteties, effektezett „váááá-váááá” hangokkal indul a The Other Side Is Calling Me. Aminek a címe olyan, mintha a serdülő, felnőtté válása küszöbén álló Anakin Skywalker dilemmáját fogalmazná meg. Nincs értelme sorra venni a „dalokat”, amikre inkább a kompozíció a megfelelő kifejezés, hisz egy lassan hömpölygő, néha begyorsuló űrutazáson vehet részt, aki felszáll az Eismondos fiúk navigálta űrhajóra. A space-es szintik dominálnak, adják meg az alapot, aztán be-beúszik az akusztikus gitár, meg az elektromos párja, olykor-olykor feldob(ol)ódik a hangulat, de inkább a merengésé, a mozgás nélküli utazásé a terep. Zeneileg mindenki számára, aki hallott már Pink Floyd-ot, lesznek ismerős hangzatok, de nincs is ezzel semmi gond!
És ez a kép is önmagáért beszél:

Simán el tudnám képzelni ezt a zenét egy régi vágású sci-fi soundtrackjeként!
Nagyívű, atmoszférikus, komótosan építkező szerzeményekben gondolkodik az osztrák kettős, amit lehet háttérzeneként, és odafigyelve is élvezni!
Egy Asimov, Lem, netán Herbert, Bradbury, Clarke regény olvasásához úgy érzem, kitűnő aláfestés lehetne a Behind the Moon We Are Looking Into the Distance!

Jahhh, és Nagaarum-rajongóknak is kötelező vétel ez a 200 darabra limitált, DVD tokba bújtatott „Űrodüsszeia”.

Az éneklős debütáló lemezre pedig kíváncsi vagyok ezen kiadvány tükrében!