Rosetta
The Galilean Satellites
A 2003-ban alakult Rosetta-ék tavaly rukkoltak elő első lemezükkel aThe Galilean Satellites-al. A dupla cd 5-5 számot rejt, közel 2 órányijátékidővel.
Hogy mit kapunk ebben a két órában? Az első disc kőkemény sludge/post-hc, ISIS-es, Cult Of Luna-s hatásokkal, a második „csak” ambientnoise.
A cd már az első percétől fogva magával ragad, s két kézzel kellkapaszkodni az asztal lapjába a fejrázáshoz, ugyanis a rövid felvezetőután gigantikus ordításokkal, nyomasztó atmoszférával és sludgeösszes szépségét felvonultató jegyekkel fogunk találkozni. A hangzáseredeti, rétegelt-egymás alá pakolt üvöltések, a gitárok és a dob ismegy ahhoz a koncepcióhoz, amit a banda kigondolt a dalszövegekhez,s tényleg olyan, mintha űrben utaznánk távoli bolygók felé. Egy számotsem emelnék ki kedvencnek, mert mind az, nem fullad önismétlésbe 10perces számhosszok mellett sem.
A második cd, na igen, ez már keményebb dió, mert annyira nemszeretem az ambientet, a Neurois/Tribe of Neurot fanoknak biztosvagyok, h be fog jönni önmagában is. Ami miatt nem mondom azt, hfelesleges ez a lemez, az a következő: a 2 cdn az azonos trackeknekugyanaz a számhossza (kivéve az utolsó párt), s akinek már voltszerencséje a fent említett bandák Through Silver In Blood és SilverBlood Transmission lemezéhez, az tudja h a csoda csak akkorkövetkezik be, ha egymással szinkronizálva hallgatjuk a lemezeket. Asludge és ambient rész együtt olyan masszív hangzást ad, amilyet éneddig még nem hallottam. Nagyon nagy húzás volt ez egy alig 3évesbandától, ráadásul rögtön debütnél. A Au Pays Natal-Sol kombó alegütősebb.
Nemrég jött ki az új ISIS, ami szintén 10 pontos lemez, de amióta eztbirtoklom, csak ez pörög a lejátszóban… A borítót mellesleg AaronTurner készítette.
Vélemény, hozzászólás?
Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.