Anewrage
ANR

(Sliptrick Records • 2014)

oldboy

2015. október 18.

0

Pontszám

8

 
Jelentem, a Sliptrick Records is ránk talált!
Azt már megszoktuk, hogy az újonnan alakult, vagy csak pár éve működő istállók megkeresnek minket promo felkérésekkel, de úgy tűnik, akadnak régebbi motorosok is, akik csak most leltek ránk.
A Sliptrick egy 2007 óta létező kiadó, mely égisze alatt közel 50 banda tevékenykedik. Első körben 6 albumot küldtek szerkesztőségünkbe, melyek közül négyre le is csaptam.

Kezdjük az olasz Anewrage zenekarral!
A Milánóban székelő négyes alternatív metalban utazik, olyan csapatok hatottak rájuk, mint Slipknot, Godsmack, Karnivool, A Perfect Circle, korai Nickelback, 36 Crazyfists. Mivel ezek közül jómagam is több formáció zenéjét kedvelem, így gondoltam, túl nagyot nem tévedhetek az Anewrage, vagy ha jobban tetszik ANR bemutatkozó korongjával.
Utólag elmondhatom, jól gondoltam!
Design szempontjából elég szimplának tekinthető a kiadvány, a borító színei viszont hasonlóak a Fémforgács háttérszínéhez. 🙂
Nincs gond ezzel a letisztult küllemmel, a dalszövegek emiatt a grafikai egyszerűség miatt például nagyon könnyen olvashatóak.
A lemez hangzása szintén minőségi. Arányos, testes, erőteljes. Ráadásul a sound illik is ehhez a modern, fiatalos, lendületes zenéhez.

A nyitó, klipesített Ape’s Legacy az egyik olyan tétel, ami a leginkább magán hordozza az amcsi maskarások stílusát. Bár inkább a Slipknot slágeres, lightosabb oldalát idézik meg.

Szóval a Stone Sour felemlegetése se lenne meglepő a nóta hallatán. Vagy épp a Mudvayne-é… Ha nem tudnám, hogy itt egy első lemezes olasz banda zenél, akkor magamtól tuti, hogy egy rutinos amcsi brigádra asszociálnék. Szinte minden ízében amerikánusnak hat ahogy, és amit játszanak. Axel Capurro kissé rekedtes orgánuma nem az „ezer közül is felismerhető” fajta, de okosan használja a hangját, képes fogós dallamokat írni.
Tehát a slágerpotenciál ott rejlik majd’ az összes dalban.
Zeneileg szintén izgalmas a korong. Mindegyik tag profin kezeli hangszerét, nem riadnak vissza különböző stílusok fuzionálásától sem. Bár az alternatív metal műfajilag nagyjából helytálló, de néha progos elemekkel is találkozhatunk. A Nerveball-ban pedig megvillan a latinos temperamentum. Gyakorlatilag végig táncra késztető a nóta, de közép tájt beiktattak egy frankó lazulós részt, olyan gitártémával/szólóval, ami egy Santana lemezen is jól mutatna! Vérpezsdítő szám, na!
Az Eyes of Broken Man több olyan leheletfinom megoldással él, ami a Karnivool-tól, vagy egyéb ausztrál prog. zenekaroktól megszokott.
A Rotten az album brutál nótája, az Ape’s Legacy után a másik, ami még Corey Taylor-ék repertoárjába is beférne.
A húzós Veins Swell and Heart Beats Faster ütős riffjeivel/grúvjaival hódít. Persze Axel vokáltémái is emlékezetesek.
A Frozen Light-tal pedig azt bizonyítják, hogy az akusztikus gitáros, érzelmes lírai dalok is jól állnak nekik.

Ügyes kis csapat az Anewrage!
Számomra kimondottan kellemes háromnegyed órát okoznak debütáló lemezükkel. Sőt, sokszor háromnegyed órát, mert már eddig is lement az album vagy hatszor, és a jövőben is elő fog még kerülni!