Dramatic morals
Feel Goond Factory [EP]

(Szerzői kiadás • 2016)
oldboy
2016. február 14.
0
Pontszám
-

 

A körösladányi Dramatic morals (az m betű direkt kicsi!) egy 2013-ban alakult prog. metal/metalcore horda. 2014-es Inner Sound című bemutatkozó EP-jük borítója szerintem gyönyörű. A 4 dalos, 26 perces anyag zeneileg is ígéretesnek mondható, bár a szokásos gyermekbetegségeket magán hordozza.
Ezek a következők: túlnyújtott nóták, ad hoc-jellegű gitárszólók és leginkább a hazai metal csapatok neuralgikus pontjának számító ének. Kónya Dávid stílusa még egyedinek is mondható, de sajnos a hamiskás hangok és a gyenge angol kiejtés sokat rontanak a vokáltémák élvezeti értékén. A hangszeresek viszont jól teljesítnek, de figyelmen kívül hagyják a kevesebb néha több elvét. Bede Attila basszuskiállásai, szólói azonban élményszámba mennek. Ő keresett meg engem azzal a kéréssel, hogy írnék-e ismertetőt az új kiadványukról. Igent mondtam a kérésre, és miután megkezdtem az ismerkedést a napokban megjelent, szintén EP terjedelmű Feel Good Factory-vel, úgy gondoltam letesztelem az előző korongot is, hisz ezáltal teljesebb képet kaphatok róluk. És valóban, zongorázni lehet a különbséget a két EP között!

A friss eresztés ugyanúgy 4 számos, csak a játékidő csökkent le 21 percre. Tehát ezúttal próbálták elkerülni a túl terjedelmes fogalmazást és minden szempontból visszafogottabb, kompaktabb lett a Feel Good Factory elődjéhez viszonyítva. A legnagyobb változás az Inner Sound-hoz képest az extrém vokál előtérbe kerülése. A korábbi dalok ugyanis nem tartalmaztak metalcore-os üvöltést, hörgést, stb. Az újak viszont nem csak zeneileg, de ének szempontjából is jóval morózusabbak. A hangzás is vaskosabb, harapósabb, a riffek, groove-ok pedig pusztítóak. Ezúttal nincsenek gitárszólók, de azért nincs hiány melodikus pengetésekben. Attila úgyszintén visszafogta magát, bár még így is hangsúlyosabb náluk a bőgő, mint a legtöbb metal bandában.

A Children of Sunset atmoszférikus nyitánya nekem a kisvárdai Moon of Soul-t juttatja eszembe. Akiknek szintén az ének a gyenge pontjuk. De többször beugrott az általam nagyra tartott Burst neve is. Ahogy Dávid megszólal, érezni, hogy ez az anyag más lesz vokális téren. Ordít, hörög, morog. Ráadásul nem is rosszul! Azért a „dallamos éneket” sem hanyagolja. És itt kezdődnek a problémák. Ugyanis ezen a fronton nem igazán fejlődött az évek alatt. Még mindig egyedinek mondható a dallamvezetése, de most már egyre világosabb számomra, hogy ez amiatt lehet, hogy a hamisság és az akcentus egy fura elegyet alkot. Ez az extrémkedések közepette nem szembetűnő, de ahol megpróbál énekelni, ott elég nyilvánvaló, hogy valami nem stimmel. Egyébként hullámzik a teljesítménye, néha egész jól elkapja a fonalat (My Destiny eleje), máskor meg fülsértően hamis (a címadó tétel utolsó harmada, és a záró nóta kezdése). A My Destiny mint legrövidebb dal talán legfogósabbnak is nevezhető. Attila bőgőtémái frankók, Dávid minimáléneke pedig emlékeztet a szintén hazai THREESOME dalnokára.
A harmadik perc tájékán megeresztett grúvok meg Wackorosak, amiért jár a pacsi! 🙂
A This Mirror Fades Mistakes nyitánya zeneileg Angertea-rokon, aztán Dávid fura éneke kicsit olyan, mintha egy részeg ember gajdolását hallanánk. Viszont a suttogós, „feleselgetős” megoldás tetszik! A 2:28-nál bekövetkező témaváltás hatalmas és Attila megidézi a 2014-es opuszt, azaz kanyarít egy basszusszólót.

Alapvetően két lehetőséget látok a további fejlődés eléréséhez.
Az egyik, hogy felhagynak a dallamos/klasszikus énekes kísérletekkel, és csakis extrém vokált alkalmaznak. A másik, hogy Dávid brutál mód ráfekszik a tiszta énekre, akár énektanár segítségét is igénybe véve. Plusz az angol kiejtésre. Pedagógus, vagy perfekt angolos barát bevonását merem ajánlani!
Bármelyik utat is választják, szerintem csakis jól járhatnak. Én speciel a nehezebb, de több lehetőséget rejtő másodikat céloznám meg… Persze lehet, hogy ők egy harmadik megoldást eszközölnek és azzal emelik új, magasabb szintre muzsikájukat.

Drukkolok nekik, mert érzem bennük a potenciált!

<a href=”http://dramaticmorals.bandcamp.com/album/feel-good-factory”>Feel Good Factory by Dramatic morals</a>