Da Boanad
Mystericum

(Pure Rock Recods • 2017)
oldboy
2017. május 27.
0
Pontszám
6

 
Töredelmesen bevallom, a német nyelv hangzása igen távol áll tőlem. Ezért kicsit ódzkodom, amikor olyan rock/metal csapatokkal hoz össze a sors, akik németül osztják az igét. Egyedül a Rammstein-től tudom maximálisan elfogadni az anyanyelvi megnyilvánulást, sőt, az ő zenéjükhöz kifejezetten passzol is a németből áradó katonás, rideg „dallamvilág”.
Nos, ezúttal nem a sors, hanem konkrétan Papi Zoli kollégám hozott össze a Da Boanad nevű hard rock bandával, akik németek, azon belül bajorok és muzsikájukban e ténynek hangot is adnak. Nem csak úgy, hogy a Mystericum című friss lemezük (megjelenés: június 2.) utolsó dalának címében ott figyel a sör szó.
Hanem némelyik nótába beiktatnak egy kis mulatós (sramli és reggae keverékének tűnő) részt. Ha eddig még volt némi kedvetek eme ismertető olvasásához, gondolom ezzel megadtam a kegyelemdöfést, és csak a mindenre nyitott arcok sasolják tovább soraimat… 😀

Szinte Rammstein ízű riffel nyit a Wuidara, a samplerhasználat is rokonságot mutat, a vokalista stílusa meg pláne. Csak épp közel sem annyira egyedi az orgánuma, mint Lindemann Mesteré. Különbség még, hogy Da Boanad-éknál a szólógitár is rendesen meg van dolgoztatva, továbbá női háttérvokállal is erősítik egyes szerzeményeiket.
Rossznak nem mondanám ezt a háromnegyed órás lemezt, de baromi nehéz elvonatkoztatni a német nyelvtől. A Da Aff-ban meg is kapjuk az első mulatós betétet. Meg is mosolygom minden hallgatásnál! 😛
Egyből lesz az embernek tőle egy ilyen „Lökd ide a sört!” hangulata.
A Misericordia viszont hangulatilag olyan erős, valóban misztikus, hogy még a vokál sem tudja elrontani. Számomra egyértelműen az album csúcspontja.
A málházós, doomba hajló riff, a space-es gitáreffektek és a szépen kidolgozott szóló fantasztikus! Az énekes kicsit hisztérikusabban adja elő itt magát, ami csak tovább fokozza az atmoszférát!
Ha ilyen sötét tónusú, súlyos lenne a többi szerzemény, tudnám díjazni!
De sajnos nem teljesen ez a helyzet.

Az elektronikával enyhén megbolondított, mozgásra késztető, szórakoztatónak szánt számok dominálnak, vagy legalábbis kiegyenlítik a mérleg nyelvét. A minőségükkel nincs gond, a gitárszólók végig színvonalasak, a riffelés többször még a White Zombie-t is megidézi, a női háttérvokálok pedig manapság üde színfoltnak számítanak.
A balladisztikus Scheinheilig talán még Heilig Gábor tetszését is elnyerné. A verzék a német nyelvtől kapnak egy drámai élt. A gitárszóló meg… Hatalmas!
Bizony mondom, a szomorkodás jobban áll a bajoroknak, mint az örömködés! 😀
Az Indianer aufm Kriagspfod elején talán Winnettou és apacs testvérei szertartását játsszák be… Majd egy korrekt, Hammond-ot is felvonultató középtempós hard rock nóta fejlődik ki az egészből. Mondanom sem kell, a gitárszóló ismét hasít, de az azt követő blues rockos témázgatás sem rossz!
A Dampfmaschin kezdése egyenesen zseniális! Az is kafa, ahogy a bőgő végig az előtérben van. A refrén pedig slágeres. Már amennyire egy németül előadott refrén az lehet…
A Bluatgeid is az eltaláltabb szerzemények közül való, az atmoszférikus középrész, az akusztikus gitár felbukkanása jót tesz neki.
A záró kettős a banda bulizós oldalát domborítja ki, ergo felületesebbek.

Túl 4-5 hallgatáson egyre jobban kezd ráállni a fülem a németre és tudom értékelni a minőségi hangszeres munkát, a hangulatteremtési képességet.
Így a tíz nótából öt kimondottan tetszik, a többi pedig bőven hallgatható.
A Da Aff, illetve a Manner, Weiber, Bluat und Bier mulatós intermezzói miatt viszont kénytelen vagyok pontot vonni, bár hozzá teszem csak saját gyökereikhez, identitásukhoz nyúltak ezek prezentálásakor. De mégis ez, és a német nyelv érzésem szerint ront az élvezeti értéken. Legalábbis az enyémen biztosan. 😀

Egy erős 6-ost tudok megajánlani a Da Boanad számára, ami annak tükrében nem is rossz, hogy első hallgatás után 3, max. 4 pontra taksáltam az anyagot.

Ezt a klipet akár az Irigy Hónaljmirigy is készíthette volna, szóval jó hír, hogy a srácok egyáltalán nem veszik magukat komolyan:

Da Boanad: Manner Weiber Bluad und Bier

u.i.: Bookletet, illetve hátlapot ugyan nem küldött a kiadó, de egy zenekaros söralátétet igen… 😀