Meliah Rage
The Deep and Dreamless Sleep

(Szerzői kiadás • 2006)

Skinners_Cage

2007. szeptember 10.

0

Pontszám

4

Az amerikai power metált játszó Meliah Rage, immáron hetedik albumával hozakodott elő. Az 1988 óta létező zenekar előző lemezéről a Barely Human-ről hallottam pár számot, azok még tetszettek is, de azokon kívül teljesen elkerült a csapat. Ha nagyon szőrös szívű lennék, akkor azt mondanám szerencsére.

8 nóta 36 percben, mondhatni tökéletes elosztás, ebből még jó is kisülhetett volna, de nem így lett. Többször próbálkoztam a lemezzel, úgy gondoltam, hogy bennem van a hiba, s csak én nem tudom elcsípni a hangulatát, de csak-csak nem sikerült, aztán feladtam.

Nem hiszem el, hogy egy banda, ami már ’88 óta nyomul, össze tud hozni egy ennyire gyenge albumot. Pedig mégis igaz.
A lemez végig egysíkú, majdhogynem unalomba fullad. Százszor hallott gitárriffek, jellegtelen énekdallamok, rémes szavakat köpködő refrének, dallamtalan, egyetlen érdekes momentumot sem tartalmazó gitárszólók. Az egyetlen mentőöv az utolsó előtti szám a Last of the Wanted. Ebben jók a dallamok, jó a refrén, még ötletek is vannak, sőt Paul Souza még énekel is benne, nem úgy a lemez többi részén, ahol nagyrészt csak mondja, szavalja a szöveget. A zenészekkel amúgy alapvetően nem lenne baj, ha egy kis fantázia is szorult volna szegényekbe.

A többi dalról inkább nem is írok semmit. Nem akarom bántani a magyar fanokat, ha esetleg vannak. Bár ahogy néztem a szerencsére a turné elkerüli Magyarországot.