Fura egy banda a Gentlemans Pistols. Négy rendkívül szőrös fiatal srác, akikönmagukról annyit mondanak, hogy ők egy rockzenekar akik rockzenét játszanak,de persze ez nem teljesen fedi a valóságot. Az igazság az, hogy Ők az utóbbiévek legjobb újonnan a felszínre bukkanó rockzenekara akiket hallottam!
Már a nyitó „Just A Fraction” első pár hangjától összefostam magam. Akkora 70-eséveket idéző hangulata van a dalnak, hogy leírhatatlan. És mégis rendkívülmodern az egész. The Hellacopters és Fu Manchu. Egyértelműen e két banda stílusáratudok csak utalni.
Az „Out Of The Eye” pedig olyan, mintha a Deep Purple legendás és korszakalkotóIn Rock albumát a korábbi énekesükkel, nem Gillan mesterrel készítették volna elBlackmore apóék. Eszméletlen energikus dal, pörög tőle az ember rendesen.A „Heavy Petting” címet viselő harmadik szerzemény pedig a Led Zeppelin „Dazed andConfused” dalához hasonlítható. Merthogy ez a riff egyértelműen felismerhető,ám mégis önálló alakba lett öntve.
A „Widow Maker” már ismét a lendületesebb dalokhoz csatolható, valamicske UriahHeep és méginkább Jethro Tull ízekkel.
A maga több, mint 4 percével a leghosszabb dal díját elnyerte a „The Lady”,de van valamivel több is van benne . Mégpedig az a Deep Purple-szerű felpörgetés,amit a dal közepén hallhatunk, majd ismételten visszalassítanak a lassabb JethroTull vizekre.
A „Lying and Fooling” sajna nem nevezhető a legeltaláltabb szerzeménynek, de belesem lehet kötni. Kiváló szólóval díszített dal ez is, mint a többi és áradbelőle a zene szeretete, a zenélés öröme.
A „Mistress Mistrust” megintcsak a Deep Purple/Led Zeppelin vonalon folytatja.Nagyon tetszik benne, hogy az énekes egy kicsit bátrabban is kieresztettea hangját, mert bár se nem olyan hangterjedelmű, mint egy operaénekes, se nemolyan egyedi rocktorok, mint a már említett rocklegendák, de nagyon kellemesorgánummal rendelkezik.
A „Creamy Lid” és a „Vivid Wonder” két olyan rövid szerzemény, hogy megunni biztosnem lehet. Tuti koncertfavoritok, egyszerűen ledöngölnek és megaláznak.
A lemezt záró „Parking Banshee” újra a Led Zeppelin életműből merít egy jó nagykanállal.
Nem valami újjal előrukkoló albumról van tehát szó, dehogyis! De ez az alig 30perces anyag talán képes visszaadni azt a hangulatot, amit a rock zenehőskorának nevezett években azok az akkor még nagyon is fiatal, ám rendkívültehetséges, ma már legendás emberek megalkottak és halhatatlanná tettek. Azt avalamit, amit minden ember keres a saját életében. A szabadságot, a szerelmet,a függetlenséget, a vadságot, a kompromisszumoktól mentes életet. Azt az érzést,ami hajtja az embert tovább, ami legyőzhetetlenné teszi. A ROCK ZENE EREJÉT!
Én sajnos túl fiatal vagyok ahhoz, hogy tapasztalatból beszéljek ezekről adolgokról, mégis elég öreg, hogy meg tudjam érteni, át tudjam érezni mindezt.Ajánlom mindenkinek, aki szereti a már említett bandákat, aki nyitott a régibandák hangulatvilágára vagy aki egyszerűen csak jól akarja érezni magát egyigazi rock album hallgatása közben.
A banda MySpace-es oldala: http://www.myspace.com/gentlemanspistols
Vélemény, hozzászólás?
Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.