A pescarai My Dark Sin 1997-ben alakult. Az itáliai banda több tagcserét is végrehajtott, mire kialakult a zenekar mostani, stabil négyfős arculata. A tizedik életévét is betöltő zenekar 2000-ben demoval, 2001-ben nagylemezzel, idén pedig a Libertas in Servitute EP-vel örökbítette az itáliai muzsika hírnevét. Az elmaradhatatlan kategorizálásról szót ejtvén: a My Dark Sin nem black metal, akármennyire is próbálják azt ráaggatni, de ez nem fedi a valóságot.
Olyannyira nem black metal, hogy a zenekar death metal műfajban járatos. Attól, hogy a vokál nyers, károgva előadott és torzított, a stílus még nem fog megváltozni. A zene körülbelül a Satyricon muzikális vonalán mozog, apró dallamok sorát sorakoztatja fel az olasz zenekar, a hangzás azonban szigorúan death metal marad, a satyriconi hasonlattól függetlenül. Semmi újat nem mutat ez a zenekar, amit még nem hallott volna ezidáig a nagyérdemű, tucatzenekar a My Dark Sin. Maga a cím is elég nagy badarságnak tűnik: ,,Libertas in Servitute” = Szabadság a rabságban… Akkor már miért nem ,,A békés háború”? A négyes dal mentette meg kizárólag a kislemez becsületét a csúfondáros pontszámtól. Akusztikus sávval megtámogatott, kellemes népi melódiát tartogat az említett track.
A My Dark Sin lendületes, nyomokban technikás death metalt játszik, nem sallang témákkal, ám égbekiáltó újdonságokkal nem rukkolnak elő zenéjükkel. Az igényes, egyedi külső sajnos kópialemezt rejtett. Ha az olasz westernfilmeket spagetti jelzővel szokás illetni, akkor a talján My Dark Sin-re leginkább ,,spagetti-metal” jelző passzol.
Vélemény, hozzászólás?
Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.
