Aha, na ez az a kritika, amin azonnal túl kell lennem, vagy soha a büdös életben nem fog megszületni. Amit tudtam róla, hogy egy Aaron Turner (Isis, Old Man Gloom, Twilight, House Of Low Culture) nevű csókához köthető. Jön egy jó kis sludge, post HC akármi. De nem. Gyorsan leírom, hogy mi is ez, így sokak drága idejét nem is pazarolnám tovább. Bő 42 percnyi zörej.
………….tévésistergés, távolban hegesztenek, közelben dübörög valami, lehet, hogy az akváriumból jön, félúton egy gép pityeg. A szomszéd beszélget valakivel. Bemondták, hogy a vonat késik, vagy csak a fejemben szólalt meg egy hang? Nem is mondtak semmit.. Búg és serceg. Mit is kellene csinálnom? Már megint csöpög a csap. Lovak jönnek. Leesett az első hó. Nem szeretem a sötétet. Viszket a fülem………….
ÁÁÁÁÁÁÁ belenyúltam a szemembe. Hoppá, nekem most kritikát kellene írnom. Na akkor vissza ebbe a világba. Az elején még agyaltam olyan dolgokon, hogy ez valami belső utazás, meditatív jellegű kinyilatkoztatás vagy valami hasonló, de a kezdeti töprengést csak a bambán előre bámulás -egy kis orrpiszkálással megtámogatva- váltotta fel. Majd hirtelen az jutott eszembe, hogy MI VAN? És jó nagyot röhögtem amint elképzeltem, ahogy a csóka egy alsógatyában, totálisan elszállva, hegesztőszemüvegben belassulva tekergeti a sampler gombjait. A „rec.” gomb pedig véletlen benyomva maradt.
Na erről ennyit. Ha értettél ebből valamit, akkor a zene neked szól, ha egy kukkot sem értettél abból amit olvastál akkor te sem vagy közelebb az anyaghoz. Semmilyen anyaghoz. Nincs is anyag.
Vélemény, hozzászólás?
Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.
