Noha már inkább a nyár végét járjuk, de még bőven van részünk a perzselően forró nyári napos órák számából, tehát még érdemes megragadni a lehetőséget és feltöltődni annak energiáiból. Ezért időzítés szempontjából még éppen megfelelő pillanatban dobbant be a Yours Truly új nagylemeze, hogy még meglovagolja ezt a laza, bulizós időszak atmoszféráját. A 2016-ban alakult ausztrál csajfrontos alt-rock, pop-punk-rock banda 2017-ben jelentkezett előszr a Too Late for Apologies sajátkiadványú EP-jével. Ezt követően kiadott három single után a 2019-ben hivatalosan megjelent Afterglow című kislemezzel robbantak be igazán a köztudatba és azóta népszerűségük töretlenül növekszik. Egyre szélesebb körben hódít magának rajongókat a könnyed, dallamos, de mégis karakteres zenéjével. A korábbi demók és single-ek után a banda első nagylemeze 2020-ban jelent meg Self Care címmel. Ami már egy kicsit más zenei alapokon nyugodt, mint az előző produkciók. Kevésbé direktebben ható nóták, de komplexebb dalszerzés jellemezte és ezzel megmutatták, hogy erre a bandára érdemes lesz odafigyelni. A Self Care egyébként még a megjelenés évében begyűjtötte a legtöbb ARIA jelölést a legjobb legjobb Hard Rock vagy Heavy album témájában. A rá két évre megjelenő This what I look like? kislemez szintén egy újabb fejezetet nyitott a zenekar zeneiségében. Továbbra is megtartották a slágerességüket, de váratlan új hangzásokkal ötvözve tovább tágították a pop-rock/punk határaikat.
A zenekar fennállása óta igen aktív és termékeny, felfelé ívelő zenei pályát írt le és ezért kíváncsian vártuk a folytatást. Ami idén augusztus 16-án az UNFD Recods égisze alatt megjelenő Toxic lemezzel meg is érkezett. Ahogy a megjelenő korongot aposztrofálták: „Az egyik pillanatban ömlengő és pezsgő, a másikban sötét és káros, a Toxic az emberi érzelmek spektrumát futja végig tíz dalon át”. A banda énekesnője Mikaila Delgado úgy jellemezte az új anyagot, mint egy „személyes válságok nyitott vénás, nyitott szívű naplója, a pop és a rock, indie és alternatív dinamikus, mégis összetartozó hangzásvilága csillogó és borzongató Delgado katartikus vallomásai alatt, röviden: egy halálos dózisú ragyogás a zenei színtér egyik legfényesebb produkciójából”.
Ezt a nagyívű vélekedést már az első, Back 2 U, címet viselő nóta hitelt érdemlően igazolja is. Barátságos érzettek fogad minket a bandásra jellemző kellemesen ismerős hangzás, ének és lüktető, üde frissesség formájában. Az szuper cuki Mikaila Delgado énekhangja annyira eggyévált a zenekar nevével, hogy nem is tudnám elképzelni azt nélküle. Ahogy a korábbi produkciókon itt is az énekesnő dallamos éneke adja a dalok gerincét és ezt egészíti a másik alapítótag, Teddie Winder-Haron (gitárok), ritmus-témáit. A bandából 2023-ban távozó Lachlan Cronin (gitáros) és Bradley Cronank (dobos) tagok helyett Henry Beard csatlakozott a duóhoz, hogy gondoskodjon az ütős szekcióról. A soron következő, a korábban már promotált Sour. A számot Mikaila személyes tapasztalatai alapján született meg, egy túlfeszített és válságos időszak eredményeként, amikor mások próbáltak beleszólni, hogy mit-hogyan kéne tennie a bandának. „Csak arra gondoltam: baszd meg, ez a mi kibaszott zenekarunk, azt fogom csinálni, amit akarok”. A levetkőzhetetlen, laza punkos attitűd és szinte már pop-slágerként megírt dal kétségtelen, hogy a Toxic egyik húzó darabja. Amúgy a banda erősségét is hűen reprezentálja abban, hogy az underground és a pop vékony pengéjén lavírozva is lehet ilyen fülbemászó nótát írni, úgy hogy ne csorbuljon annak a rockos, punkos éle. A California Sober címe már önmagáért beszél, körülbelül ezt a napsütötte, vízpartpart érzetet közvetíti felénk.
A Yours Truly zenéjében a dobok mellett szerepet kapó elektromos ütemek most talán nagyobb szerephez is jutottak, mint a megelőző produkcióban. Ahogy ebben, és a soron következő Let Go nótában is vastagon meg is mutatkoznak. De az anyag többi tételében is bőven szerepet kaptak. Talán a Love Feels LIke az, aminek ritmusszekciója kizárólag erre és a basszusgitárra építkezik. Szinte már drum and bass-es hatást kelt. Noha egy kicsit idegenül hat, de belefér a banda profiljába és igazából jól is működik. Annak ellenére, hogy én nem szeretem ezen megoldásokat, de ki is kell hangsúlyoznom, hogy nem is igazán éreztem azt, hogy ez már túl sok lenne és megbukott volna az undergrund zenei vizsgán. Viszont ott vannak az igazi „klasszikus” Youry Truly dalok is, mint például a romantikusabb hangvételű All That I’m Not, vagy az extra dögös Bloodshot Eyes, Sinking is. De a kihagyhatatlan megemlíteni a Kiadvány két utolsó, számomra legkedvesebb, számait a Desaturated –et, vagy a már bemutatott Call My Name-t. Ez utóbbi fülbemászó szerzemény több hetet töltött a lejátszási listák élén. Fortélyosan ötvözi a modernizált pop-punk stílust és a rockot. Egy igazi húzó tétele a Toxic-nak, de amúgy is sziklaszilárdan megállja a helyét, mint egy ízig-vérig ütősre sikeredett örökérvényű sláger.
A Toxic lemez nem esett túl messzire az elődjétől mégis sok szempontból eltávolodott a Self Care anyagától. Egyfelől kevésbé hatnak annyira közvetlenül a dalok, mint a korábbi produkciókon, másfelől tartalmaz pár olyan nótát, ami szintén emelt egyet a banda elismertségének a fokozatán. Ezen hitelt érdemlően előre vetítik a zenekar jövőjének vízióját is, ami igen ragyogó helyet sejtet a punk-rock-pop berkein belül. Tehát, az új nagylemezen a formációra jellemző slágeresség, a jól hangzó, emlékezetes refrének továbbra is rendíthetetlenül képviselik magukat. Továbbá változatlan maradt: az önfeledt, pozitív és dinamikus kisugárzásuk, ami nagyon energizáló, és valljuk be könnyed szórakozást is ígérnek. Erre pedig nagy szükség van, hogy olykor fel töltsük színekkel ezeket a szétveszített, halálosan komoly hétköznapokat. Annak ellenére, hogy a Yours Truly érint komoly, érzelmi témákat is, de nekem mégis megmaradtak egy könnyed nyári muzsikának, ami tényleg segít kiszakadni a komor percekből. A Toxic pedig maradéktalanul eleget tesz ennek az elvárásnak, egy igazán elbűvölő és emlékezetes rock lemez szerepében.
Vélemény, hozzászólás?
Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.