Egészen a Fate of Norns-ig nagyon kedveltem a bandát, azóta masszív önismétlés, jellegtelenebbnél jellegtelenebb dalokkal megspékelve. Néha el kell engedni az egykori kedvenceket!

Tetszik amit a Kampfar csinál, bár ha egy dalt hallottál akkor a többivel már nem ér meglepetés!

Csodálatos, hogy milyen szélsőséges érzelmeket/érzéseket képes kiváltani a hallgatóból a Blindead zenéje. Lélekzeneként hatott rám. Jaj annak akit egy depresszívebb időszakában kap el...

Semmi egetrengetővel nem találkoztam, de meg van ahhoz a kellő vonzereje, hogy még egy pár kört lefuthassak vele!

Lehet hogy egy Hauntedtől nem ezt várná a T. publikum (én sem), de ez attól még a stílusában egy brutál jó anyag!

Nem túl kimunkált, talán még spontánnak is tűnő középtempós black metallal van dolgunk, de a hangulata valahogy bejött, úgyhogy egyenlőre félrerakom ínségesebb időkre.

Egyedül a banda származási helye szolgáltatja az érdekességet, a zene nagyon nem váltja meg a világot.

A Lucassen-féle zenékkel én magam is jól átlátható viszonyban állok, az Ayreon-on kívül tőle semmit!

A hardcore punk valamint screamo megjelöléseket kicsit mérvadóbbnak érzem velük kapcsolatban. De mindegy minek nevezzük, nevezhetjük cikimetálnak. Nekem elég kínos volt végighallgatni.

Hibás elgondolás volt ekkora teret adni a normál éneklésnek, nem rossz ugyanis, de nem is jó. Az a megállapításom valahogy nem akar megdőlni, hogy van az elmúlt 10 évből 2-3 'core banda akikre még érdemes figyelni, többiek süllyesztő!

Kiváló dalszerkezetek,zseniális szólók,magabiztos alapok.A vikingek megint maguk alá gyűrtek.Most is mint előzőleg már jópárszor fejet hajtok az A.A nagysága elött!Mégis ugy jár jelen album is,mint az elődök:megállapitom a pozitiv konklúziót és soha többet nem hallgatom meg őket.

Teljesen korrekt kiadvány,egyetlen bajom vele,hogy nem nekem készült.Kedvenc a Huldreland melynek főtémája hallatán az avataromon látható úriember bajszos zenésztársa is elégedetten csettintene!

Azt hiszem valahol itt kezdődik a művészet.Nem is érdemes beszélni róla,inkább elmerűlni mélységében,elveszni nagyságában,gyönyörködni szépségében.Átélni teljes valójában.

Hát ezt a korongot nagyon akartam szeretni.Voltaképpen a Voyager hozza is a kötelezőt.Nehezednek a súlyok,húznak a dalok és a mai kornak megfelelően mindez nyakon öntve egy csipetnyi post hangulattal.Mégis sokadik hallgatásra is nehezen ragadnak a nóták.Ha a srácok rágyúrnak a fogósságra a jővőben egy új rajongóval mindenképpen számolniuk kell majd.

A zenekar tagjai közül valaki skót szoknyában tombol a Korn számaira,valaki a C.O.C zenéjére tekeri meg spangliját,egy másik meg az alternativ zenében keres kikapcsolódásához alternativát.Igy az Unseen szinesebb lett mint egy Sony Bravia képe,egyedül a The Haunted zenéje szorúlt perifériára.Nyilván igy több ősrajongó végleg bucsút int kedvencének,mások előtt viszont szélesre tárta kapuit a banda.Én az utobbi csoport tagjaival boldogan lépek be rajta.

Édesanyám kedvenc Apostol dalából idézve:Átéltem a kinok kinját.Bocsesz tavaris ez nagyon lehangoló.

Összeférhetetlenségre hivatkozva a zenekarral mindennemű kapcsolatomat a továbbiakban megszüntetném,

Nem a legerősebb Lucassen anyag,de minden hibájával együtt is szerethető,élezhető.A dallampártiak nem fognak bakot lőni vele,ha beszerzik.

Csak cimszavakban:kapkodás,kiforratlanság,túltelitettség,zagyvaság,Fuck!!

Hogyan fedjük be a metalcore kliséhalmazból épitkező zenekarunk felületén nagy betükkel villogó K:E. feliratot.Először is a tempón kicsit lassitsuk,majd egy új hangszer képében lágyitsuk zenénket szintetizátorral.Igy már büszkén hangoztathatjuk eredetiségünket.Énekesünket a hörgésen kivűl dörmögtessük,röfögtessük,ill károgtassuk,majd probáljuk meg tisztán énekeltetni.Ha mindez nem hozná meg a kellő hatást,az sem baj.Még igy is révbe érhetünk a tekintélyesre duzzadt stilusiránzat többi tagjaival együtt.Hisz ugyis viszik mint a cukrot.

Amon Amarthék sosem tudtak beférkőzni a szívembe. Elismerem, hogy szép meg jó, de nálam nem léptek túl most sem a "háttérzene házibuliban" kategórián.

Nem rossz anyag. Hallgatása néha felemel, néha hidegen hagy. Minden stimmel itt is: hangzás, dalok, hangulat; de ehhez nekem nagyon le kellene aljasodnom, hogy önfeledten élvezzem pl. egy koncerten. Nattgang című szerzeményt emelném ki. A legtöbb dal kezdetben mindenféle jósággal kecsegtet, aztán a végére leülteti lelkesedésem.

A Blindead egy nagyon jó példa arra, hogy nem muszáj széttechnikázni a dalokat, pofonegyszerű témákból és kreativitásból össze lehet gyúrni egy egyedi, izgalmas lemezt. A sötét hangulata pedig egyből betalált. Lélekbúvároknak erősen ajánlott!

Crowbar-ra 10 pontot adtam, Voyager sem érdemel kevesebbet. Sőt! Alig hiszem, de sokkal jobban húz, mint az új pájszer :D. Lebontok rá mindent, amit felépítettem.

Amikor Emp tetszését fejezte ki a Mit hallgatsz most? topikban az új The Haunted albummal kapcsolatban, beszereztem a lemezt, mert többször meggyőzött már - most jól benyaltam, ugye? :D Gondoltam most sem fogok csalódni. De! Nos, elismerem hogy jók a dalok, nagyon korrektek a dalszerkezetek, a hangszerelés, a sound, szóval minden stimmel, de engem olyannyira nem érint meg, hogy nem is mondom... (Végül a 6 pontból 7 lett.)

Hosszú ideje nem követem figyelemmel a black metal szcénát, így nem igazán van összehasonlítási alapom, túl sok kapaszkodóm. Nem is mérlegelek. Negyedik hallgatásra már a ruszki szövegelést is megszoktam, ami az elején nagyon zavart. A középtempós témák nekem jobban átjönnek, de ettől függetlenül egy nagyon hangulatos lemez. Kopár sziklákon vérverejtékkel vergődök át, majd elém tárul az egyre növekvő sivatag. Hogyan tovább? Semmi kapaszkodó. A tetszetős digibook-os kiadás külön dicséretet érdemel!

Hetedikben a padtársam átmásoltatta nekem a bátyjával BASF kazettára az Obituary Cause of Death című lemezét. Meghatározó élmény volt! (Addig Moby Dick-en vegetáltam.) Ezt az élményt idézi bennem a Carnage, de már nem vagyok hetedikes... Mindenesetre kap egy hetest. :)

Ha az éneket és a billentyű hangszíneit nem veszem figyelembe, akkor 10 pont.

Öreg vagyok már az effélékhez. Jönnek a 20 évesek apu kocsijával fesztiválozni és ilyeneket bömböltetnek. Nem rossz ez, de nekem nem jó. :D Az electro-s bejátszások néha még ötletesek is, de a kivitelezés elég gyatra. Mintha a Subiék keményebb cuccokkal stúdióztak volna. XD

Elismerem a lemez minden erényét - mert bizony vannak neki -, de ez nem nekem való muzsika. :(

Rajongóként adom a pontot, mert hiszem, hogy egyszer majd felül tudok kerekedni azon, hogy romlott a hörgés minősége. Az előző kettő lemezük köröket ver rá, de ettől ők még így is a viking metál megtülkölt királyai!

Nem kapartam a falat tőle, de mára elég volt. És emléküket őrizve kerülöm a további találkozást velük.

Ha Rudolftor botfülű ehhez, akkor én rönkfülű. Szerintem ha érteném a szöveget, akkor sem tetszene jobban. Ismertem pár autistát, nem indukálta bennem érzelmeiket a zene.

A dalok (a The hiddent kivéve) úgy elandalgott mellettem, mint görögő koca az ártány mellett.

Nem érzem teljesen ezt a zenét. Vannak nagyszerű pillanatai, nem is kevés, de csak véletlenül kerülhet ezután a lejátszómba. Meg különben is, ha Unseen, akkor Eyefear! :)

Annyira nem volt rossz, de többet nem fogok black metalt hallgatni kertimunka közben. Fordítva földeltem el a dughagymákat.

Még fizetnék is érte, hogy ne kelljen elmennem egy koncertjükre. Milyen lehet ott állni az első sorban és bámulni a folyamatosan felénk repkedő slejmdarabokat? A lemez hallgatásakor csak nekem két vájlingnyi belélegzett, majd letapadt tyukszar távozott parabolikus pályán. Pedig a zene változatos és még nekem is élvezhető...

Nálam az Ayreon a csúcs, tehát a MESTER többi szenzációs együttese csupán utolsó lépcsőfok a zene égbetörő hegyén. A dalok, a zenészek, az énekesek... Miért nem lakik Magyarországon? Csak egyszer láthatnám munka közben!

Ha kellően dallamos, akkor sohasem zavar a core, vagy mi a kagylólehellet. Sőt! As I Lay Dying rajongó vagyok. Itt viszont több dolog is csípi a ...fülem. Az ordítás pocsék, a kütyüs utómunka katasztrofális és a számok sem túl változatosak.

Ez bizony van olyan jó, mint a kapálógép előgyújtásának állítása! Sok helyen olyan tisztán poweresen/heavysen/progosan/rockosan szól, hogy nem is értem miért a core kategóriát emlegeti a többség. Az inkább csak olaj a benzinben, mert nem attól robban a lemez.

Valamikor úgy 10-12 éve a The Crusher, meg a The Avenger lemezüket rendszeresen hallgattam. Gyakorlatilag ugyan azt játszák azóta is. Persze finomodtak, beértek, dallamosabbak stb. De akkor is ugyan az a lemez megy Amonéknál megalakulásuk óta. Sőt, ha ki akarom pattintani a vérfanok zsebében a bicskát, akkor kimondom, hogy ez egy raklap egyszerűségű és receptű muzsika. Gondolom a divat mellett ez is számít a jelenlegi sikerükben. Számomra nem bír semmilyen szellemi táplálékkal, csak infúzió a kiszáradás ellen.

A hangzás most nagyjából a "kedvenc" kategóriám, a számok is jobbak mint az utolsó lemezen, de valahogy nem darál be a gép, nem kap el az ékszíj és nincs tőle a lábamban a bugi.

Hangulatos, okos és leköt. ennyi.

Kétségtelenül van hangulata és számomra mérföldekkel tetszetősebb mint a friss Crowbar, de valahogy most ez a sludge vonal parkolópályán van nálam, így nem lesz gyakori vendég.

Igen! Végre! Kínos volt már egy ideje amit összenyűglődtek a saját magukra erőltetett stílusban. Végre lapot húztak 19-re, ki mertek állni, hogy bassza meg, nem megy már a dolog, és mi ezt akarjuk játszani. Semmi izzadságszag, maximális dallamok, pumpáló modern energia. Cseppet sem kommersz, de fülbemászó. Minden ízében modern, mégis megvannak a svéd alapok. Ezt várom tőlük a debüt lemezük óta. Nem pont abban a formában, de ismét megkaptam. Napi szinten pörög a lemez.

Teljesen korrekt black anyag a stílus szélsőségeit okosan kerülve. Tökéletesen ugyan az a minőség, mint a keleti 1001 db. folk nyavaja, amitől viszont sokan hozsannát rebegnek. Nem nagyon értem a dolgot.

Maradjunk annyiban, hogy nem értek a death metalhoz. Szerintem ez borzasztóan rossz.

10, mert ha Arjen Lucassen belefingik a mikrofonba, nálam az is 9-ről indul.

Egész pofás kis megoldások sorjáznak a lemezen és pár klisé is, amiktől illene megszabadulni. A hangzás is igen böszme, szóval hajrá a csapatnak, van ebben az irányban keresnivaló.

Azt nem mondom, hogy értékelhetetlen lemez számomra, de erősen közelít hozzá. A tiszta ének borzasztóan bántja a fülem, a zene pedig végletesen core-klisékre épülő közepes próbálkozás.

Az egyik legjobb albumuk lett. Igen, ők kialakították a saját kis zenei világukat, ezért is tűnhet úgy, hogy nincs semmi újdonság. Mit kéne nekik még csinálniuk, női éneket belerakni? Hmm...ez nem is rossz ötlet, vonom is le miatta a fél pontot.

Bármikor képesek egy minőségi pogány black albumot letenni az asztalra; most sem volt ez másként.

A közelébe nem ér a 2008-as mesterműnek sajnos. :(

Kb. mint a Blindead. Egyáltalán nem köt le, de nem zavar, ha szól.

Gyakori vendég ez a csapat a hangpróbán, de nem nagyon értem, hogy miért. Az eddig adott pontjaimat szemlélve sosem tetszett amit csinálnak, kivéve az ezelőtti albumukat. Úgy látszik nem akartak nekem megfelelni a továbbiakban, mert ez az új egy igen irritáló képződmény lett; főleg az ének miatt egyébként.

Szerencsére csak ritkán hallik ki az orosz karattyolás, ezért is jók többek között az extrém éneket tartalmazó zenék. :P A hangzása tetszett, maga a zene azonban nem egy nagy valami. Nem lettem volna szegényebb, ha ez most kimarad az életemből. (A megjelenő lemezek 95%-ával együtt.)

Akik túl fiatalok ahhoz, hogy a stílus fénykorában hallhatták volna az ilyen stílusú anyagokat, azoknak még az újdonság erejével is hathat. Jó hangzású, őszinte lemeznek tűnik.

Jaj, de rühellem ezeket a prog szarokat. Tőlem lehet a témája sci-fi, vagy játszhatja maga az Atya Úr Isten is!

Istenem, mit vétettem, hogy ilyen zenét küldtél rám? :'(

Na köszönöm szépen, de ebből sem kérek többet!

Ejha, ez most tetszik, pedig a Versus The World volt az utolsó AA megnyilvánulás, ami felkeltette az érdeklődésem, beleértve a maratonos koncertet is.. Látom az a szokásuk még megvan, hogy az első szám a legerősebb, az utolsó a legérdekesebb a lemezen (igen, a SOAD feldolgozásra gondolok, divatmajom vagyok). Szinte várom a sárkányfejes hajós, csatabárdos viking lovagot. Najónem.

Black metal létére szokatlanul hallgatóbarát.. nagyon mély nyomot nem hagyott bennem, de jól éreztem magam többször 50 percig.

Jó kis zene, bár nem is annyira a technikai oldala, hanem az érzelmi töltete az, ami megfogott és elgondolkodtatott. Olyan bánatos húrokat pendített meg bennem, amikről eddig azt sem tudtam, hogy léteznek. A zárótétel egyenesen zseniális, legalábbis megfelelő helyen és időben hallgatva nagyon ütött.

A Crowbarhoz hasonlítást kihagynám, mert arra nem szívesen emlékszem.. ezt a lemezt valószínűleg sose hallgattam volna meg, főleg nem végig, ha nincs a HP. Pedig jó, főleg sokadjára már nem lefelé, hanem felfelé húz, a gyomorfájós ének se zavar, és nem merülök az unalomtól sem abba a hiperalvásba, ami pedig rám férne.

Megbízható forrás javasolta korábban, hát pofáraesés kategóriás lett. Abban az értelemben is, hogy buszon véletlenszerű módban zenét hallgatva emiatt folyton a zsebemben nyúlkálok továbbléptetni, kapaszkodás helyett. Amúgy az újszerűsége meg érdekessége ok, a dallamai is ragadósak. Leginkább valami összképet hiányolok, főleg ének terén; a No Ghost olyan Superbuttos hatású, az Unseen valami kamaszmetál, stb.. és egyik verzió sem túl nyerő.

A nyomasztó hangulat megvan, az orosz nyelv meg még jól is áll neki.. szóval ez esetben lehet, hogy dícséretnek számít, ha azt írom: nagyon rossz volt hallgatni.

Na ez az igazi vödörrel a fején "éneklős" death metal. Amihez én sem értek. A zombifilmeket sem szeretem, márpedig a borító és a zene, főleg a Living Dead is gondolom azok hangulatát idézi, nálam durvább lelkű rajongók örömére.

Okos, jó zene, bár néha a szintivirtuózkodás miatt azért azt kívántam, sugározzon fel Scottie könnyebben emészthető magasságokba.

Váhh, nem kellett volna megnéznem őket google képkeresővel :D Amúgy ez azon ritka esetek egyike, mikor a szar hangzás zavar, az éneksávot törölném a fenébe, és már lehetne is kezdeni valamit a lemezzel, mert érdekes zenei megoldások tényleg akadnak, pl. néhol a post rockos gitárhangzás, vagy az a női vokál. Jónak azért nem találtam.

Hallgatása közben folyton a műanyag kifejezés villant be. A gitárhangzás, az ének, a szintifüggönyök, az egész.. semmi nem fog belőle megmaradni.

Sokáig gondolkoztam a végleges pontszámon. Érdekes, hogy ezt a fajta melodeath muzsikát nem pontozzátok le! :-) Mind1 /// A mondanivalója nem fogott meg (tűzóriások, béke istene), de a zene még mindig ott van a toppon és bármikor hatni tud!!! :-)

Sötét és atmoszférikus, de a lemez közepe felé egyre jobban halványult az összkép, de ettől függyetlenül nekem tetszett!!!

Megérintett a hangulata és elgondolkodtatott. Szép munka, de hangulatfüggő!!!

Súlyosabb, mint a Crowbar, hangulata is megvagyon néki, de nem érzem jobb lemeznek!!!

Próbáltam megkedvelni, de sajnos nem ment. Olyan semmilyen ez a lemez!!! Amerika majd megzabálja, én nem kérek belőle!!! Kár értük, mert a régi lemezeikkel semmi bajom.

Az oroszok most tőlem nem kapnak magasabb pontszámot! Egyik sem hatot rám! ...majd legközelebb.

No comment.

Túl sokk-nak éreztem ezt a space-es, sci-fi-s hangulatot, egyébként minden elismerésem a bandáé, beleértve a vendégzenészeket is!!!

Maga a zene és a lemez hangzása tetszik, de ez a gyerekes "kiköpöm a tüdőmet" éneklés rontja az összképet. :-)

A Killswitch Engage hatása egyértelmű, de találtam Faith no more-os, Children of bodom-os és még sorolhatnám, hogy milyen témákat, hangulatokat. Az ATS profi a lopásban, mert több helyről is táplálkozik, de olyan masszává gyúrja, hogy az ütni tud. Bahon-nak igaza van, itt nem a core-on van a hangsúly, na de mit lehet tenni, ha csak az tűnt fel a hallgatónak. :-) Igazi stúdió debütnek nagyon is jó lett és én látok a bandában potenciált és ezért jár a magas pontszám is!!! A következő ajánlásom Ákos új lemeze lesz, vagy legyen az új Ossian, hátha az eléri a 8-dik helyet!!! :-D hehe

Bevált recepten ne változtass, hát tartják is magukat ehhez Amon Amarth-ék. Ameddig lehet, érdemes meglovagolni azokat a viking csatahajók keltette hullámokat.

A Kampfar is a norvég black metal egyik állócsillaga. Ezt bizonyítják is lemezről lemezre, részemről viszont azt tudom elmondani, hogy most végre minden hibátlan velük kapcsolatban.

A kezdeti lelkesedés könnyen tévútra tudja terelni az embert. Fordítva működött a megszokott mechanizmus; Ahogy kiismertem több hallgatással, úgy múlt a varázs, és úgy untam rá.

Takaréklángon égtem e lemez hallgatása közben. Annyi érdekes megoldással fel lehetne dobni alapvetően az ilyen mocsaras poszt-izébizéket, erre szinte hasonló lemezekkel találkozom mindig, csak más cím és más borító alatt. :)

Ez már olyannyira amcsi piacra szánt termék, hogy már szinte nekem kellemetlen hallgatni közép-kelet-európaiként. Soha nem voltak ők akkora ászok ebben a formációban, hogy a világ a lábuk előtt heverjen.

Undorító, visszataszító zene. Egyszóval maga a szerethetőség. :D

Manapság meglepően sok, a deathmetál első igazi fénykorát megidéző lemez jön ki, trágya kísérlet is van bőven, a Carnage viszont a jobbak közül való, sok autentikus svéd bandánál jobbak.

Egyáltalán nem jött be a Star One, egész más prog zenéket szeretek hallgatni, ebből a halmazból pedig nagyon kilóg ez a lemez.

Valamelyik nap a trolin két kiskorú nagyon áradozott SP-ről, meg Justin Bieberről ('szom se tudta addig kik azok, de utánanéztem). No hát Sodominator legalább ekkora elánnal ajnározza ezeket a foscsimbókokat. Má majdnem én is megadtam a tízest a sok szép kifejezés láttán...:)

Többek közt az eredetiségükkel is baj van, annak ellenére hogy a zenére rámondható hogy jó és profi, csak egyszerűen idegesítőek (mint jelenség)!

Első hallgatás után úgy éreztem, hogy gyengébb, mint az elődei...de aztán minden nap sorra került, újra meg újra. Ráadásul a feldolgozás bónuszok is nagyon jól eltaláltak. Én megadom a maximumot!

Továbbra is a bemutatkozó lemezük marad a favoritom tőlük.

Erősen függ a hangulatomtól az aktuális pontszám, mert nem mindig esik olyan jól a hallgatása. Van, amikor rendesen zavar, ha megszakítják a lassan csordogáló részeket, mert azok igen erősen hatnak az emberre.

Már csak hangulatában is jobb, mint a Crowbar, amire legutóbb kicsit elhamarkodottan adtam jó pontszámot. Most már eggyel gyengébbet kapna. Viszont a Hypersleep tényleg megérdemli. végig jó a korong, de igazán az Unmoved Mover-től lesz kiváló. Kedvencem az Event Horizon. Még feljebb kúszhat, majd meglátjuk.

Az biztos, hogy jó messze járnak már a rEVOLVErtől. Az első két szám és az igen rövidke Ocean Park, ami leginkább tetszett, sajna a lemez többi része nem igazán fogott meg.

Nem igazán tudtam befogadni. Talán, ha kicsit kevésbé sietnének néhol.

A felemlegetett Decesrecynél lényegesen élvezetesebb. Jobban is szól, változatosabbnak is érzem.

A sci-fi téma nálam mindig bejön, mégha a zene fajtája nem is a legnagyobb kedvencem.

Micsoda Himnuszok, bár annyira nem rossz, csak egyszerűen szar. Néhol még talán Cher is felbukkant benne belőve, beszívva,beb...Viccet félretéve ez egy szar lemez, főleg az első 3 track a hangzatos című Fuck-kal bezárólag. Kizárólag a Blacklist és a Blessed with a curse "dalok" emelték ilyen magasságokba a pontszámot.

A mezőny két kóros tagja eléggé különbözik egymástól. Pl. az ATS kétszer jobb.

Soha a jó büdös életben nem értettem, mit kajálnak ezen ennyire...Sablonos, sablonos, sablonos...Nem ad, nem von, nem oszt, nem szoroz, semmilyen szinten sem növeli az adrenalinszintemet. Pedig nyúztam, meg minden, mint az előző lemez esetében, de nem, nem működik.... Csak a korrekt iparminőség miatt kap hetest.

Baromira nem az én asztalon. Becsülettel végighallgattam, de úgy lefárasztott, hogy írni sincs kedvem róluk...

Eszem-faszom megáll...Mély, súlyos, elborult...Indusztriális zajok, post-os szállingózás, sludge koszosság, Neurosis-őrjöngés, lúdbőrözős akusztika, autista lelkivilágát idéző dalszövegek.... Redőny lehúzva, kanapén fekszek, semmi nincs, csak én és Blindead...magával ránt, kiforgat, katarzis...3 hónapja jelent meg, de most fedeztem fel...Jobb késő, mint soha!

Hangulat ott van, de kb. ennyi. Nem tett rám mély benyomást.

Egyik szemem sír, másik nevet. Sír, mert ezek után hót biztos, hogy nem fognak kiadni mégegy reVOLVEr kaliberű lemezt, annyira új ösvényre léptek és gondolom közeljövöben nem is akarnak lemenni onnan. Vajon a dallamosodás maradéktalanul fejlödést jelent? Nem hiszem, hogy pont evolúció újabb foka megmászása lenne a céluk. Egyszerűen kiégtek a thrashból. Nem tudnak mit hozzátenni. Szal ez afféle útkeresés. Ettől függetlenül másik szemem nevet, mert az új irányvonal ellenére abszolút megörizték a jellegzetes Haunted-es hangulatot, ami miatt csipázom őket már nemtom hány éve! Minél többször hallgatom, annál jobban tetszik, kezdenek összeálni a számok! Szal töltetéltrackekből szó sincs. Bizalomként kilenc pontot kapnak. (Azóta nemigen hallgatom, szal egy pont levonás).

Normál esetben semleges öt pontot kellene adnom, mert érzem, hogy jófajta black, csak nem az én esetem. Jóindulatból hatos!

Your Enemy elején hogy ropog már a dob! Tararararara! Kurva nagy! Amúgy jah, Desecresyhez hasonlóan ez is oldszkúl death metal. Csak nem gagyi. Nem amatör. Szórakoztat. Nem szól szarul...de jól sem, az arányokat rosszul lőtték be. Túlságosan is. Hozzá megfelelő hangulatban biztosan előveszem megint!

Na szal az a helyzet, hogy Ayreon - 01011001-hez képes csal kilences, mivel nincsenek benne azok a katartikus, libabőrt okozó pillanatok, mint példa szereplőjében. Ebben ludas lehet a szintitémák erős korlátok közt szorítása. No de mit bánok én, egy idő után megszoktam! Arjen most is nagyon minöségi, izgalmas, modernkedős progos lemezt dobott össze! Foobarban törzsvendégem.

Nééémáááá, metálkóóór utálata is divattá vált? Haha! Többiek véleménye alapján valami kegyetlenül szarra számítottam...Pedig nem az. HP-n szerepeltek már ennél fosadékkabbak is. Asszem valami normális producert kéne seggük alá tolni, aki megmondja annak a deviáns hajlammal rendelkező vokálosnak, hogy torkozzon már normálisan, vagy felőlem tarkón is lövethetik, mert tönkreteszi viszonylag jópofa dob-gitár-basszus témákat! Az indusztriális elemekkel nem bántak eléggé okosan, Ministry-paródia szaga van tőle.

Bazd, láttad, hogy elsuhant mellettem? Jól eltűnt....Killswitch Engage viszont itt maradt. Bush! Te honnan hallasz Faith No More hatást/témát? Nem Angel Dust-os elszállásra gondolsz?

Nem ismertem őket régebbről, de most úgy érzem, semmit sem veszítettem. Gondolom ugyanezt művelték hol jobban, hol rosszabbul. Műfajában biztosan kiemelkedő, de nekem egyáltalán nem jön be. Így a korábbi albumaikra sem vagyok kíváncsi.

Csak azért nem maximum, mert hiányzik az a bizonyos szikra, amitől szerelem lesz; amúgy egy igen hangulatos, monumentális műalkotás!!!

Idegesítő, lehangoló, élvezhetetlen muzsika. Nagyon vártam a végét. /bocsánat oldboy :( /

Fényévekkel jobb, mint a Crowbar, úgyhogy megérdemlik a jó pontot. Igaz, ez az album sem túl könnyű falat, de hangulatos és szép.

Nem gyakorolt rám kellő hatást, így holnapra már szépen elfelejtem őket... Newton harmadik törvénye a hatás-ellenhatás törvénye: Két test kölcsönhatása során mindkét testre azonos nagyságú, egymással ellentétes irányú erő hat. :D :D :D

Hát gyerekek, sejtettem hogy kap az ajánlásom hideget meg meleget egyaránt, és hogy döntő többségben lesz a "hideg" :( Nem akarom fényezni a bandát, igy csak annyit irok, nekem bejön amit csinálnak, és megvannak a maga értékei. Különösen tetszik az anyanyelv használata. Ui.: elfelejtettem beleirni a kommentbe (de most megteszem :) hogy nekem a két tízperces szám tetszik a legjobban, kiemelve az utolsó számot, ami nagyon szép, és méltó befejezése a műnek. :)

Én sem értek a death metálhoz (emp-hez hasonlóan), így én mindig valami egyediséget és különleges hangulatot keresek, ami ebben a stílusban megfog. Itt megvan az a hangulat, bár kevésbé tetszik mint a Desecresy, amit azóta is hallgatok néha.

A varázslat elmaradt, így kertészkedéshez sem viszem magammal: maradnak a békák és a madarak :)

Szívesen meghallgatnám az album instrumentális változatát, ha lenne olyan. Ezzel a zenekarral csak egy a gond: meg kellene szabadulniuk az "énekesüktől".

Nagyon figyelmesen hallgattam, annak elllenére, hogy nem szívügyem a stílus, de egyetlen apró momentumára sem emlékszem. Nekem sajna csak ennyit ér.

Ez az első lemez, amit hallottam tőlük, ráadásul megrögzött pacifista vagyok. Ennek ellenére többször is fellángolt bennem a harci kedv, tehát úgy tűnik hatásos, amit művelnek!:D Egyébként tényleg fajin, energikus, de kellően melodikus zenét tolnak, a szólók pedig élményszámba mennek!

Egy-két tetszetős tempó-és hangulatváltástól, valamint a Huldreland című nótától eltekintve ez számomra egy teljesen közömbös produkció.

Lásd kritika!

Hangzás-beli és hangulati szempontból erősebb a friss Crowbar-nál, viszont szerintem a dalok kevésbé fogósak. Úgyhogy nálam egál a helyzet, de tény, hogy mostanában én sem vagyok sludge-oló hangulatban...

Úgy tűnik már a "megbízható források" se a régiek...:P Egyébként egyelőre még én is inkább csak érdekesnek tartom, mint kifejezetten jónak, de megelőlegezem nekik a bizalmat! Aztán az idő majd eldönti, hogy jól tettem-e...

Black is, orosz is...Nálam ez halmozottan hátrányos helyzetet idéz elő. Meg enyhe fülzúgást...:P

A borító is ugyanolyan old-school, mint a zene, de nekem egyik se jön be. Egyszerűen nem tudok mit kezdeni ezzel a bugyborékoló, göthős vokalizálással, ami még egy zeneileg kiváló lemezt is hazavágna. Nemhogy egy középszerűt...

Van olyan jó, mint a formáció debüt lemeze, sőt! A 24 Hours pedig hatalmas nóta!

A Don't go például egy kitűnő nóta, amibe még illik is az üvöltöző vokál, az enyhén Morcheeba-s női ének meg kifejezetten tetszetős. Kár, hogy a többi nóta nem hozza ezt a színvonalat!

A ma még divatos, bár kifulladóban lévő műfaj egész ügyes képviselője a banda. A dallamosabb, melodikusabb kórságot csapatják, ami sok helyen inkább modern metal, mint metalcore. Teljesen rendben van, ha a Seasons-re hajazó nótákkal pakolták volna tele a lemezt, még magasabb pontszámot kapnának.

Jó ponttal állok be a bírálók sorába. Mindig is csíptem őket, a nyitó 'War of the Gods' után pedig azt hittem, hogy elevenen felfalnak. Nem így történt. Szívesen hallgatom bármikor Viking Metál Úrékat, de az X/Y-adik lemezük után nekem semmi váratlant, semmi újat nem hoz ez a hanghordozó. Én viszont szeretem a kellemes megleptéseket. Maradt a korrekt, koncertbarát, magas színvonalú munka.

Sosem voltam nagy black metál fan, de amit a Kampfar művel, az egészen elképesztő. Nagybetűs hangulat, zseniális dalok, mizantrópia és agresszió. Mi kell még? Jobban tetszik, mint elődje, a Heimgang, pedig azt is ronggyá hallgattam. Kedvencek: Mare, Bergtatt, Nattgang.

Mély és tartalmas zene, amely egész különleges állapotba képes repíteni az embert. Van egy-két kevésbé tetsző tétel, de ettől még jár a jól megérdemelt magas pontszám. Sokszor forgott és még fog is a jövőben. Köszönet érte!

Mikor nem az artikulálatlan ordibálás uralja a pillanatot, hanem az elszállós, atmoszférikus hangszerelés, akkor nagyon jól szórakozom. Sajnos az előbbiből is van bőven viszont. Percről percre változik a pontszám, azért is vártam ki vele eddig. Kemény dió.

Meglep a sok dicsérő kritika, én sokkal jobban értékeltem, amit korábban csináltak. Nem is a 'továbblépéssel'??, vagy az új irányvonallal van bajom, hanem, hogy teljesen lapos, adrenalint, és fogós témákat nélkülöző lett ez az új produkció. Nem mondom, hogy vállalhatatlan, de számomra mindenképpen csalódás.

Sok mindent tudnék mondani, azt hogy hallgatóbarát, azt biztosan nem. Minden rezzenése taszít, a hangzása meg különösen pocsék. Bravúr volt részemről, hogy végigment.

Bár tudnék kiemelni pozitívumokat (pl. a Living Dead, vagy a Hate riffjei, egy-egy jó gitárszóló), továbbra is igen messze áll tőlem az old school death metal...

Kellemes hallgatnivaló, bár a modernkedős szintitémák, nem nyerték el a tetszésemet. Sokszor végigrágtam és már be is fészkelte magát a gyűjteménybe, úgyhogy adjuk, ami jár.

Szerintem közel sem olyan eretnekség, mint ahogy sokan beállítják. Én nem az alapján szoktam véleményt formálni egy zenei produkcióról, hogy kik a zenekar tagjai, vagy hogy hogyan néznek ki. Kimondottan ötletesek a hangszeres alapok, egy-két szám pedig egész kitűnőre sikerült (pl. a nyitó Crucify Me). Ami nagyon zavaró, az a folyamatos kiabálás. Sokkal rosszabb dolgokat is hallottam már itt. Erős közepes.

Abszolút kiszámítható, egyéniségmentes produktum. A hangszeres játék, még úgy ahogy elfogadható, de a 'tiszta!?' énekes részek igen fülsértőre sikerültek. Ilyen hanggal egy kisvárosi énekkarban is megmosolyogják az embert...Teljesen érthetetlen számomra, hogy a Metal Blade miféle fantáziát lát ebben az egészben...

Sosem kerültek hozzám közel, régebbi munkáikat is csak futólag, felszínesen "ismertem" meg. Itt követtem el a nagy hibát! Mert a fenti album iszonyat erős, nekem a hörgés is kifejezetten tetszett. Köszönet Sheol az ajánlásért, mert ezáltal fogom beszerezni a (többek szerint) jóval erősebb régebbi műveiket is! Ezzel el is mondtam mindent. (Ui: naponta "kényszerem" van meghallgatni, egyes dallamok egész nap a fejemben úszkálnak, úgyhogy a pontszám felkúszott 10-re, megérett a meggy!)

Lehet velem van a baj, nálam működni szoktak ezek a muzsikák, de ez most nem ütött akkorát. Minőségi album, de semmi extra!

Jobbra számítottam, a katarzis nálam elmaradt!

A lemez első felének hallgatása még okozott kisebb fejvakarást, hogy most mi legyen, viszont a második fele már abszolút lekötött, elvarázsolt, és javított az összképen.

Osztom Zeba véleményét én is! A "nyelves" részt is :D (Emp-ben én sem csalódtam még, ennyi, kivétel viszont erősíti a szabályt). Zenei rész amúgy jó lenne, nálam is az ének ront az összképen.

Linci-black metal :) Érződik a gonosz jelenléte, amúgy erős lemez. Világot ez sem fog váltani, talán az apokalipszis után.

Nagy problémákat én nem látok/hallok, bár ha retrózni szeretnék, szívesebben szedem elő a C.C. első 3 albumát.

Későbbre tartogattam, mint bizonyára különleges zenét. Bele-bele fülelgetés során nem győzött meg, úgyhogy ha nem is kertészkedtem, de dörzsölgettem, mint Aladdin a csodalámpást... Hát 1,5 hét után már feladom, a katarzis elmaradt, nem érzem én sem a varázst, pedig jól indul. Legközelebb nem bolygatom a dzsinn szellemét, csak szimplán megnyomom a play gombot :D )

Fél pont mert próbálkoztak vele (munka túlzás lenne), fél pont: szánalomból. Kuka.

Az idegesítő üvöltözést le lehetne váltani akkor még meg is szeretném talán a zenéjüket!

Ilyesmiben reménykedtem, sokkal jobban tetszik a lemez, mint a múltkori. Óriási nótákat és még óriásibb szólókat gyártottak erre a lemezre. Műfajában maximális teljesítmény.

Jobban tetszik mint a legutóbbi lemez, pedig azt is én ajánlottam. :-) A szintér egyik legjobb bandája most is nagyot alkotott.

Nem rossz, de az előző lemez után nem ezt vártam, így aztán számomra összességében csalódás.

Ez nagyon tetszik, nagyon súlyos és mégis van benne valami éteriség, rendkívül hangulatos zene. Bizony nálam is lekörözi az Új Crowbart

Ezzel én nem tudok mit kezdeni. Illetve mégis: behelyezem a kukába és utolsó útjára bocsátom. :-)

Nincs ezzel semmi gond, kellően gonosz hangulatú, maga nemében erős anyag.

Eredeti vagy sem, ősök ide vagy oda, ez nekem nagyon bejött. Egyszerűen azért, mert letaglóz. Ehhez a kegyetlen jó hangzás is nagyban hozzájárul.

Valahogy azt vettem észre, hogy számomra nem marad olyan tartósan érdekes, mint az Ayreon lemezek vagy akár az első Star One mű, többedik hallgatásra már mérséklődött az izgalom. Természetesen szinvonalas zene, ahogy az Lucassenhez illik is, de én viszonyítom a többi munkájához.

Hát ez sokkoló élmény volt... Fellélegeztem, hogy törölhetem ezt a borzalmat. Még egyszer biztos nem bírnám ki.

Nem tudok neki többet adni, pedig vannak erényei, de a kórságos ordibálás nekem tönkreteszi az élményt.

Nem restelkedtek dalszerzés terén és így sikerült magasabbra tenni a lécet! Hogy meddig tudják ezt a minőséget produkálni az nem tudom ,csak remélem hogy minél tovább!

Igazi jeges hangulatú komor pogány kántálás és még jól is szól ,úgyhogy Tagtgren is jó munkát végzett!

Én botfülű vagyok ehhez!

Sűrű sci-fi massza egy áthatóan masszív sounddal,néha meglepő dallamokkal! A delay effektes témák adtak igazi kozmosz feellinget!

Én semmi különlegeset nem vettem észre és ez modernkedés sem jött be! A gőteborgi műfajt se bírtam sose úgy hogy nekem itt csak mínuszok vannak!

Klaviatúra bambumlásba estem tőle,amiből az utolsó nóta utáni csend billentett ki!

Ilyet death metalt ma csak szívvel lélekkel lehet csinálni! Ezen ugyan nincs patina,de olyan 20évvel ezelötti feelingje van......kimondottan jó de ha nosztalgiára vágyok inkább maradok a múlt századi anyagoknál!

Én semmilyen A.L. zenekart , projectet ,mellékzöngét nem kedvelek! Én a modern kor "áldozata" vagyok?

A fórumban olvasottak alapján úgy gondoltam jobb ezen hamar túlesni! Jelentem nem szar ez sőt szakmailag is vannak rajta jó dolgok,csak ez olyan mesterségenek tűnik!Nem valami brit X-faktor felfedezett?Vagy netán Kozsó kipróbálja magát metálfronton?

Csak a tisztes helytállást tudom ilyen magas ponttal jutalmazni! Több említésre méltó esemény nem történt!

Ahol a 'Twilight Of The Thunder God' végezte; a 'Surtur Rising' folytatja. Ez persze nem baj!

A legutóbbi albumuk nekem egyáltalán nem tetszett. Viszont ez egészen érdekes volt.

Nagyot csalódtam a The Haunted-ba. Ezt egyáltalán nem tudtam élvezni. Kár, mert az utóbbi albumuk (főleg a 'One Kill Wonder' meg a 'The Dead Eye') után sokkal "jobbra" számítottam.

Arjen Lucassen többi munkáját az Ayreon-on kívül eddig nem is igazán ismertem különösebben. De ez után lehet hogy utána nézek.

Aki ezt "divat"-nak nevezi, annak meg kell tanulni a fülével hallgatni a zenét, nem a szemével. Itt van minden: Emo, Death, Black, Industrial, Symphonic, Ambient, Pop, Jazz, meg persze hihetetlen szöveg. Egy olyan kombináció ami eddig Metal zenében még nem is volt, úgyhogy ötletesség meg változatosság értelemben ez a csúcs. Én szerintem ez a jövő, egy új fázis a stílusnak. Olyan hogy 'mindenkinek tökéletes album' az nem létezik, nem is fog létezni és nem is létezhet, úgyhogy persze itt is a sok külön vélemény ég és föld lesz, de ami tény az tény, hogy ebbe többet lehet értékelni mint kritizálni.

Úgy a Fate of Norns lemez idején éreztem egy kis megfáradást, de már régen kiköszörülték a csorbát. Műfajának legjobbjai, ez kétségtelen, én azonban öregszem. (Pár éve még maximum pontot adtam volna.)

Kiváló pogány anyag finom harmóniákkal, amik sokszor a Naglfart juttatták eszembe, Ez pedig jót jelent.

Régi vendégem, jó barátom. Intelligens és összetett zene, kellően súlyos is. Teljes sötét, nyugalom és fejhallgató kell hozzá. Úgy hat igazán.

A lassú, málházós, álmodozós (doom, sludge, stoner, post, space) zenék szerencsés ötvözete a Vygr. Mindenből csak annyit használnak fel, amennyi még befogadható kényelmesen. Nyoma sincs mindenféle bizarr művészi ambíciónak, csak a zenei elkötelezettség, az süt belőle. De az nagyon.

Ez lenne a thrash továbbfejlődésének egyik iránya? Akkor jöhet...! Itt nincs helyben topogás, önismétlés, ez egy merész lépés előre.

Jönnek az oroszok! A számomra kevéssé izgalmas black színtéren sem kell szégyenkezniük. Murmanszk meg durvább hely, mint bármi Skandináviában. És nem csak a klíma miatt.....

Ez az orosz banda annyira underground, hogy még elérhetősége sincs, de a lemez mindent visz, ami az utóbbi évben old school deathmetál címszó alatt megjelent. Bődületes hangzás, túlvilági szólók, tömény, brutál riffek, őserő. Komolyan mondom, nem hiszem el...

Kellemes háttérzene. Ettől még zavartalanul tudom nézni a horgász/vadász csatornát.

Sikerült belezsúfolni a szcéna összes kliséjét, ez nem semmi teljesítmény. Inkább a hangzáson kellett volna még agyalni.

Telített az a műfaj. Még az átlagnál jobb dolgok is hamar a sülyésztőbe kerülnek, hát még a tucatmunkák. Ez inkább az utóbbi tábort erősíti...

Elejétől a végig leköt és zseniális hangulata van!